A tünetmentes teszteltek 12 százaléka pozitív lett tegnap egy magánkórházban
Tegnap az egyik magánkórházban végzett koronavírus-tesztek 12 százaléka hozott pozitív eredményt – magánkórházban csak tünetmentes betegeket tesztelnek –, miközben a hivatalos állami vizsgálatok négy százalék körüli fertőzöttet jeleznek. A helyzet érdekessége, hogy a Kelen Kórházat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egykori főigazgatója, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok egészségügyi minisztere vezeti. A helyzet onnan válik még érdekesebbé, hogy Székely Tamás szerint ugyan első megközelítésben riasztónak tűnhet, hogy a kormány több mint 30 ezer ágyat szabadíttat fel a koronavírus miatt, de „ha elkezdünk a számok mögé nézni, akkor ez azért annyira nem borzasztó”. Rendszerszinten van ennyi tartalék, az egyes idegborzoló esetek, hazaküldő döntések pedig korrigálandó hibák. Interjú.
– Tünetmentes embereket tesztelni koronavírusra? Mi értelme van ennek, ha nem tömegeket szűrnek, csak egyedi jelentkezőket?
– Minél többet tesztelünk, annál jobban lassíthatjuk a járványt. Noha a betegeknek legalább fele tünetmentes, ennek ellenére is képesek megfertőzni a környezetüket. Ha őket kiemeljük és karanténba kerülnek, nem adják tovább a vírust.
– Számos jelzés érkezik olvasóinktól, milyen nehéz az ingyenes állami teszteknek hozzájutni azoknak, akiknek felsőlégúti tünetei vannak. Pedig nyilván elsősorban ők kíváncsiak arra, betegek-e. Őket miért nem fogadják?
– A tünettel rendelkező fertőzöttek egy részét kórházba kell irányítani, addig karanténba helyezni. Ennek nincsenek meg nálunk a feltételei.
– Megenged egy rosszindulatú megjegyzést?
– Hogy érezzem: ugyanolyan keményen kérdez, mint mikor utoljára beszélgettünk? Parancsoljon.
– A tünetmentesek szűrése kevéssé rizikós és olcsóbb. A magánegészségügy ezt keresi.
– Kétségkívül kevésbé rizikós, és nincsenek meg a feltételek, hogy a tünettel rendelkező betegeket nagyobb számban el tudjuk különíteni, amíg esetleg kórházba szállítják őket.
– Mennyire szorult vissza intézményükben a normál betegellátás?
– Gyakorlatilag megszűnt. Nem alkalmazunk orvosokat, csak szakdolgozókat. Orvosaink közreműködői szerződéssel dolgoznak, de most a főmunkahelyükről nem engedik el őket, szabályosan le vannak tiltva. Érthető okokból, hiszen behurcolhatnák a vírust a kórházakba. Illetve nagyobb lenne a veszélye, hogy megfertőződnek, és emiatt kiesnének a munkából. A főállással nem rendelkező orvosaink elsősorban 65 év felettiek, nem szeretnénk őket veszélynek kitenni, ezért betegellátást csak csak videókonferencia-rendszeren keresztül folytatunk.
– A túlélés jegyében tehát olyan szolgáltatást kellett keresniük, amit szakdolgozó is tud el tud végezni és igény is van rá. A teszt a szűkös állami kapacitások miatt ilyen. Mik az első tapasztalataik?
– Rengetegen jelentkeztek. Múlt hétfőn hirdettük meg, és eddig több mint ezren kérték a vizsgálatot.
– Az állami teszteknek nagyjából 4 százaléka bizonyul pozitívnak. Önök mit tapasztaltak?
– Eddig 424 tesztet végeztünk és 24 pozitív esetet találtunk.
– Ez 5,7 százalékos arány, míg az elmúlt napokban az állami tesztek 4,2 százaléka volt pozitív. Ön szerint mi a magasabb találati arány oka? A betegeik budapestiek, és itt eleve fertőzöttebb a környezet, míg az állami tesztek mintáit az egész országból veszik? Vagy önöknek nem kell úgynevezett felszabadító vizsgálatokat végezniük a betegség végén a kórházból való hazaengedéshez vagy a karantén feloldásához?
– Elképzelhető, hogy ez is benne van.
Az adatainkat a szerdai nap dobta meg, tegnap ugyanis 107 esetből 13 pozitív volt.
– Az több mint tíz százalék!
– Igen.
– Milyen tesztet használnak?
– Gyorstesztet, ami a vírus ellen a szervezetben keletkező ellenanyagot mutatja ki. Kétféle ilyen ellenanyag létezik, a korábban jelentkező immunglobulin M (IgM) és a később jelentkező, ám sokáig megmaradó immunglobulin G (IgG).
– Az úgynevezett szerológiai teszt nem alkalmas a friss fertőzések felkutatására, azt viszont megmutathatja, melyik betegük mikor fertőzödhetett.
– Igen, onnan tudjuk ezt, hogy melyik típusú ellenanyag van jelen a vérében. A 24 pozitív esetből hatnál csak IgM-et találtunk, ezek friss, még biztosan fertőző betegek. Három olyan esetet találtunk, akiknél mindkét immunglobulin pozitív volt, vagyis még tart a betegség, és 15 olyat, akinek a vérében már csak az IgG van jelen. Ők legalább 30 napja fertőződtek meg.
– Vagyis a teszteltek nagyobb része már korábban átesett a fertőzésen.
– Egyik betegünk például februárban észlelte magán a tüneteket, de akkor még nem gondolt rá, hogy ez koronavírus lehet.
– Megtalálhatták a magyarországi nulladik beteget?
– Előfordulhat, mivel a hivatalosan bejelentett első eset csak március eleji. Ám az is lehet, hogy februárban a páciensünk influenzás volt, és később erre fertőződött rá az új típusú vírussal. Nem tudhatjuk biztosan.
– Miért nem azt a vizsgálati módot választották, amikor kenetmintából magát a vírust mutatják ki a beteg szervezetében? Ez a módszer sokkal pontosabb a friss fertőzések kimutatására.
– Az úgynevezett PCR-vizsgálatokhoz speciális eszköz és szaktudás is kell. A gyorsteszt húsz perc alatt elkészül, a PCR-hoz egy-két óra kell. Mindkét módszer megbízható, a különbség a kétfajta teszt ablakperiódusában van, vagyis abban, hogy a fertőzéstől számítva hányadik napon mutatja ki először a vírus vagy az ellenanyag jelenlétét. PCR-tesztnél ez három-négy nap, a gyorstesztnél körülbelül hét-tíz nap.
– A héten 36 ezer ágyat szabadítanak fel a koronavírus-fertőzöttek számára. Ön nem csak miniszterként, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár élén eltöltött évei miatt is jól ismeri a kórházi rendszert. Tényleg olyan ijesztő ez, mint amilyennek hangzik?
– Két úton lehet hibát elkövetni: ha lebecsüljük a vírust és ha túlbecsüljük. A kettő között kellene megtalálni a helyes arányt.
A vírusnak a kockázati csoportokban nagyon nagy a mortalitása, és a megfertőzöttek intenzívterápiás kezelési igénye. Nyilvánvaló, hogy amikor a döntéshozók így határoztak, sokkal több információval rendelkeztek, mint én, aki az újságokból tájékozódom.
– De ha gyakorlatilag a felére csökkentjük az aktív, gyógyító ágyak számát, akkor azzal azt állítjuk, hogy „békeidőben” ennyi is elég lenne a betegek ellátására. Hogy ez akár így is maradhat.
– Nem, semmiképpen nem állíthatunk ilyet. A döntéshozók abból indulhattak ki, hogy az átlagos kórházi ágykihasználtság 65-70 százalék körül alakul, tehát az ágyak körülbelül 30 százaléka üres.
– Meg még 10-15 százalékot „hozzágyártanak” az orvosok, hogy valaki feküdjön az ágyakon.
– Nem mondanék ilyet a kollégákra, de biztosan létezik hasonló tendencia. Számot hadd ne említsek, tíz éve a magánszférában dolgozom, az állami egészségügyre nincs már rálátásom.
– Akkor nézzünk a tíz évvel ezelőtti állapotot! Arra alulbecsültem volna? Vagy fölül?
– Nagyjából pontos a becslése arra az időszakra. Ha tehát nagy vonalakban 70 ezer ágy van 70 százalékos kihasználtsággal, az annyi, mintha 49 ezren feküdnének betegek. Már találtunk 21 ezer ágyat. A miniszter úr úgy rendelkezett, hogy csak a sürgősségi eseteket kell ellátni, ez megint csökkenti az egészségügy terhelését. Például vannak halasztható esetek, egy sérv vagy egy térdprotézis műtét.
Első megközelítésben riasztónak tűnhet, hogy több mint 30 ezer ágyat fel kell szabadítani a koronavírus miatt, de ha elkezdünk a számok mögé nézni, akkor ez azért annyira nem borzasztó.
Persze én is olvasom azokat a híreket, hogy daganatos betegeket a rendelkezésre hivatkozva nem fogadnak. Ez hiba. Nagyon meg kell szervezni az ellátást, hogy az egészségügy ilyen szűk kapacitásokkal is gördülékenyen működjön.
– Sorban érkeznek Kínából a koronavírussal kapcsolatos szállítmányok. Nagyon nagy tételben ezer forint körüli áron is be lehet szerezni olyan gyorsteszteket, amilyeneket önök is használnak. Mi lehet az oka, hogy az állam mégsem tervez tömeges tesztelést?
– Nem lehet ezer forintból kihozni, a többszöröséből sem. A teszt ára csak egy szegmense a költségeknek. Maximálisan kell védeni a dolgozókat, mindegyik speciális maszkot visel, arcvédő plexije van, sapkája, egyszer használatos műtéti köpenye. Mindennek ára van. Az adatok kezeléséhez szoftvert kell íratni, az szintén nem olcsó. Emellett a gyorsteszt eredményét dokumentálni is kell, ennek külön ki kell dolgozni a menetrendjét.
– Mert a tesztcsíkok – akárcsak egy terhességi tesztnél – egy idő után eltűnnek a panelről?
– Igen, és az eredményt később is ellenőrizhetővé kell tenni. És akkor még nem beszéltünk a személyzetről, amelynek szintén jelentős a költsége. Kit vezényelne ki a tesztek végzésére, amikor minden egészségügyi dolgozóra szükség lehet egy járvány idején?
– Ujjbegyvérből végzett gyorsteszteket ön szerint lehet a Dél-Koreában látható autós, áthajtós módszerrel végezni?
– Nem. Amit ott látunk, az a PCR-teszt, amely a garatból és az orrüregből vett mintán történik. Láthatja, hogy szkafanderbe öltözött emberek veszik le, maga a vizsgálat elég kellemetlen, viszont a mintavétel egy pálca végére rögzített eszközzel, érintés nélkül zajlik.
– A gyorstesztnél viszont hozzá kell érni a beteghez?
– Igen, emiatt minden beteg után kesztyűt kell cserélni, mert nem tudjuk, hogy a teszteltek közül ki a fertőzött. Tapasztalatunk szerint korrekt módon egy óra alatt hat-nyolc mintát lehet levenni, és ennek komoly eszközháttere is van.
– Vagyis nem lehet úgy megtenni, hogy áthajtok egy parkolón, az első sátornál leadom a telefonszámom, a másodiknál mintát vesznek és utána néhány óra múlva sms-ben megkapom az eredményt?
– Nem tartom ezt biztonságosan kivitelezhetőnek.
– Mi lesz az önöknél keletkező adatok sorsa? Bekerülnek a hivatalos adatbázisba?
– Lejelentjük őket a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, és tervezünk egy utánkövetést a betegek között, hogy megtudjuk, mi történt, mennyi idő alatt ért oda a hatóság és mennyi idő alatt gyógyultak meg.
– Nem a Kelen az egyetlen magánkórház, amelyik koronavírus-tesztet ajánl, például a Róbert Magánkórház, a Swiss Clinic és az Affidea hálózata is végez hasonlót. Tervezik, hogy egy közös platformon jelentetik meg a magánszűrések számát és ezen belül a pozitív esetek számát?
– Nem, de ha a kórházunk nagyobb esetszámot ér el, honlapunkon a saját eredményeinket közölni fogjuk.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
