„Ennyit a pöcegödörről” – Lányi András viszonválasza Korda Bélának a nagy zöld vitafolyamban

·2020.01.17

„A katasztrofális vízszennyezést nem az én szerény ürülékem okozza, hanem többek között a vegyipar és a nagyüzemi állattartásnak nevezett borzalmas húsgyárak” – írja Lányi András Korda Bélának címzett válaszában. A vegyészmérnök azt vetette Lányi szemére lapunk hasábjain, hogy a zöldek vizet prédikálva isszák a bort, azaz: kétséges, hogy a vízpazarlás megakadályozása érdekében megássák-e maguknak külön bejáratú pöcegödrüket. Folytatódik a Válasz Online nagy zöld vitája.

Nem a pöcegödrök korában élünk. A szagtalan komposztvécét jó szívvel ajánlhatom azoknak, akik kertes házban élnek. Magam ötödik emeleti, belvárosi garzonomban nemigen tudnék mit kezdeni a végtermékkel. A katasztrofális vízszennyezést mégsem az én szerény ürülékem okozza, hanem többek között a vegyipar és a nagyüzemi állattartásnak nevezett borzalmas húsgyárak. Aminek a megnövekedett terméshozam köszönhető.

A terméshozam a huszadik század utolsó harmadában a fejlődő országok mezőgazdaságában világszerte megkétszereződött. Csakhogy, részben ennek eredményeként a lakosság is a kétszeresére növekedett. A műtrágyahasználat és az energiaigény pedig a többszörösére. Mindeközben az éhezők száma egyáltalán nem csökkent: nőtt. Azért nőtt, mert a mezőgazdaságból élők többsége ugyanakkor elveszítette a megélhetését. A vidéki települések elnéptelenedtek, a városok elviselhetetlen méretűvé duzzadtak, munkalehetőség és infrastruktúra nélkül.

Az ugrásszerűen megnövekedett energiaigény hozzájárult az éghajlatváltozáshoz. A tömeges vegyszerhasználat és az öntözés eredményeként pusztul el Földünkön egy magyarországnyi termőtalaj évente. Ennek pótlása érdekében kell újabb és újabb erdőket kiirtani. A természetes élőhelyek eltűnése és a mezőgazdaságban használatos vegyszerek fajok pusztulását, a fajokon belüli egyedszám drámai csökkenését okozzák, ezáltal az ökoszisztéma összeomlását siettetik. A mérleg azonban a legszorosabban vett gazdasági értelemben is veszteséges. A kisebb üzemméret a természeti adottságokat jobban kihasználó, változatosabb termékszerkezetet tesz lehetővé. A gazdálkodó több élőmunkával fajlagosan nagyobb hozzáadott értéket állít elő: piaci sikerét jobb minőségű, magasabb tápértékű, egészségesebb kínálattal éri el. Ezzel szemben a nagyüzem a fajlagos költségek leszorításából (és támogatásokból) él, ezért olcsó, gyenge minőségű terméket állít elő hatalmas tömegben. Ennyit a pöcegödörről.

A természeti és társadalmi rendszerek közötti elválaszthatatlan összefüggés szép példájaként azonban mindez a demokrácia minőségére is kihat. Az egyre kiszolgáltatottabb, középosztályait és értelmiségét veszített vidéki településeken a helyi demokrácia alig képes megteremni. Én ugyan egy szóval sem állítottam, hogy a saját sorsukkal szabadon és felelősen rendelkező helyi közösségeknek falun kell élniük, de élhetnének ott is. A civiltársadalom önszerveződése számára a munkahely és a hivatásszervezetek egyébként legalább annyira alkalmasak, mint a lakóhely.

Virágzó falvak azonban csak emberi léptékű, vonzó városok közelében tudnának kialakulni. A mai Magyarország egyetlen, túlméretezett vízfejével, az egyre lakhatatlanabb budapesti agglomerációval nem erre tart.

Ennek dacára, városon és falun, a saját érdekeiket felismerő helyi emberek azok, akik nem egyszer sikerrel veszik fel a harcot különféle környezetromboló beavatkozásokkal. Ezeket pedig nem a jólétre vágyó helybeliek erőltetik, hanem a gigaberuházások és a félrevezető növekedési mutatók bűvöletében élő technokrata politikusok. Vagy olyan üzletemberek, akik számára a helyi társadalom érdekei tökéletesen közömbösek.

A zöldek egyébként nem az ipar ellenségei. A technikai haladásnak sem ellenségei. Éppen ellenkezőleg, lelkes szószólói egy világszerte kibontakozó új technikai forradalomnak, ami a környezeti adottságokhoz alkalmazkodó, erőforrás-takarékos, emberi léptékű eljárásoknak adna elsőbbséget.

Épp ezzel vívják ki egy túlhaladott műszaki és gazdasági szemlélet híveinek ingerült tiltakozását.

Hogy Magyarországról miért menekülnek a fiatalok, és hogy mi a különbség a jó élet és a fogyasztásfüggő életmód között, arról talán majd legközelebb.


Nyitókép: AFP/Johannes Eisele

Ezt a vitát nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

hirdetés

Kategória: vélemény