Ki kinek a majmocskája? Így alakította át Szlovákiát Ján Kuciak újságíró halála

·2019.09.04

Pénteken parlamenti bizalmatlansági indítvánnyal próbálják leváltani Peter Pellegrini szlovák miniszterelnököt. Az ok egyenesen következik a 2018 februárjában meggyilkolt Ján Kuciak újságíró ügyéből. Az elmúlt másfél év fejleményei a szlovák közvéleményben felidézték a politika, a rendőrség, a titkosszolgálatok és a maffia összefonódásának éveit, a kilencvenes évek elejének Mečiar-korszakát. A magyarság felé több gesztust tevő Zuzana Čaputova nem lenne elnök a Kuciak-ügy nélkül, de indirekt módon még a felvidéki magyarság érdekképviseletét is befolyásolja a döbbenetes gyilkosság. Nagykép a szlovák politikáról oligarchákkal, Soros Györggyel és Maldív-szigeteki találkozóval.

„Ő az én majmocskám!” – ez nem egy óvodai homokozóban vívott csetepaté, hanem a szlovák politikai válság kulcsmondata. Pénteken a pozsonyi parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal próbálja leváltani Peter Pellegrinit, a szociáldemokrata Smer, a jobboldali radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a magyar–szlovák Híd-Most koalíciója élén álló miniszterelnököt. A „majmocska” Monika Jankovska igazságügyi államtitkár lenne, akit a Ján Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolásának elrendelésével gyanúsított Marián Kočner nevezett így. Persze nem nyilvánosan, hanem egy cinkosával váltott chatüzenetben, ám a párbeszéd kiszivárgott a nyomozati anyagokból. Kočner azon örvendezett, hogy a politikussal ápolt kapcsolata miatt nem eshet bántódása. Korainak bizonyult az öröm. Az igazságügyi államtitkár persze tagadja, hogy kapcsolatban lett volna Kočnerrel, a Híd-Most delegálta igazságügyminiszter és Pellegrini is védi emberét. A kormányfő azt mondja: csak akkor bocsátja el Jankovskát, ha hivatalosan is beigazolódik a gyanú. Hamarosan eldőlhet, kinek lesz igaza – a rendőrség ugyanis lefoglalta Jankovská telefonját.

A „nyugatosságára” – eurójára, uniós politikai és gazdasági integrációjára – büszke államban máig sötét emlékeket idéz az ország függetlenné válása (1993) körüli időszak, de a Kuciak-ügy nemcsak a múlt, hanem a jövő miatt is érdekes: katalizátorként hat a „régi” és „új” politikai elitek közötti küzdelemben. A közéletbe bejelentkezők az évtizedek óta hatalomban lévőket a gyilkosság nyomán kiderült összefonódásokra, állami inkompetenciára hivatkozva sepernék ki a hatalomból. E szándékot jelezte a márciusi elnökválasztás, ahol a nemrég alakult Progresszív Szlovákia jelöltjét, a korábban teljesen ismeretlen Zuzana Čaputová ügyvédnőt választották meg államfőnek a kormányzó Smer jelöltjével szemben.

A Kuciak-ügy nélkül lehet, hogy Čaputová sem lenne elnök. Forrás: Prezident.sk

A magyarországi érdeklődőnek nem csak a kilencvenes évek emlékei és a politika átalakulása miatt lehetnek érdekesek a Kuciak-ügy sokszor elképesztő fejleményei. Szlovákia kulturálisan a hozzánk legközelebb álló szomszédunk, amelynek társadalmi és a politikai fejleményei sokszor meglepő hasonlóságot mutatnak a magyarországival.

Az ügyet bogozó kívülálló ráadásul lépten-nyomon magyaros hangzású nevekbe (például az ügy nyomán lemondani kényszerült Tibor Gašpar rendőrfőkapitányéba) vagy magyar érintettekbe botlik.

A Kuciak-gyilkossággal és más bűncselekményekkel vádolt, tavaly szeptemberben elfogott dél-szlovákiai csoportban például magyar bűnözők is vannak. A kilencvenes évek elejének manapság gyakran emlegetett – gyilkosságokkal, robbantásokkal, levágott fejekkel tarkított – maffiaháborúiban is fontos szerepet játszottak csallóközi nehézfiúk.

Sok a hasonlóság Magyarország és Szlovákia között, de a Kuciak-gyilkosság utóéletének megértéséhez két fontos különbséget is szükséges rögzíteni. Míg nálunk a politikának vannak oligarchái, addig Szlovákiában az oligarcháknak vannak pártjai – ez a tény magyarázza, hogy Kočner miért lehetett kapcsolatban a szlovák politikai élet szinte összes meghatározó szereplőjével. A másik fontos különbség, hogy Szlovákiában arányos választási rendszer van, egyedül kormányozni szinte képtelenség: örökös a koalíciókényszer és a politika állandóan mozgásban van. (Ráadásul egyéni kerületek sem léteznek, azaz még inkább felértékelődnek a listahelyeket osztó pártvezetések és a parlamenti frakciók.)

Pártok születnek, olvadnak össze, kötnek szövetséget – s ez az állandó keringő bizony pénzigényes.

A politikusok igyekeznek tehát jó kapcsolatot ápolni a kampányaikat finanszírozó vállalkozókkal és „vállalkozókkal”, akik persze aztán kamatostul kérik vissza a kölcsönt. A koalíciókényszer hoz össze a most kormányzóhoz hasonló szörnyszülötteket. Jelenleg a Smer koalíciós partnere a története nagy részében a magyarok ellen uszító SNS, illetve a Híd-Most, amelynek elnöke, Bugár Béla a szélsőséges nacionalizmus ellen védekező kisebbségi érdekképviseletből indult. A szlovák politika tehát ingatagabb, egyben rugalmasabb is az egy évtizede megmerevedett magyarnál.

„Vladimir Mečiar első kormányzása alatt, a kilencvenes évek legelején az akkori hatalomhoz közeli üzletemberréteg jött létre a kuponos privatizációnak nevezett, néha igencsak zűrzavaros magánosítás során. Több, akkoriban meggazdagodott üzletember azóta »kifehéredett«, de Marián Kočner megmaradt a kilencvenes évek stílusánál és módszereinél” – magyarázza a történelmi előzményeket a Válasz Online-nak Tokár Géza politológus, a somorjai Fórum Intézet kutatója. Kočner legalább 20 éve jól ismert figurája a szlovákiai közéletnek. Azóta, hogy az egyik első ottani kereskedelmi televízió, a Mečiarral ellenséges Markiza TV – jogellenesnek bizonyult – megkaparintása körül ügyködött az 1998-as választások előtt. Azóta időről-időre zavaros ingatlan- és befektetési ügyekben került elő a neve.

Marián Kočner megmaradt a kilencvenes évek stílusánál. Fotó: AFP/Tomas Benedikovic

Rendszeresen kérkedett magasrangú politikai kapcsolataival, igyekezett azokat saját befolyásának növelésére és zsarolásra használni. „A brutalitás nem veszett ki a szlovákiai közéletből a sötét kilencvenes évek után, de nem volt annyira tömeges és látványos, mint korábban. Egy ismert oknyomozó újságíró éppen tíz évvel ezelőtt tűnt el, előfordult, hogy egy gyanús ügyek után nyomozó ügyészt öltek meg. De ezekben az esetekben nem volt annyira világos a helyzet, mint Kuciak esetében. Egyértelmű, hogy neki és menyasszonyának az újságírói tényfeltárás miatt kellett meghalnia” – magyarázza Tokár.

A tavaly februári gyilkosság után először úgy tűnt, hogy a kormányzó Smerhez vezetnek a szálak. Kuciak utolsó anyaga egy Szlovákiában megtelepedett olasz maffiakör uniós forrásokat megcsapoló tevékenységéről, illetve kormánypárti politikusokhoz fűződő viszonyáról szólt. A Robert Fico kormányfővel kritikus sajtó és közvélemény igazolva látta gyanúját a korrupt és mindenre képes hatalomról: hatalmas tömegtüntetések indultak az országban. Fokozódott a miniszterelnökre nehezedő nyomás, aki Soros György kezét vélte felfedezni a tüntetések mögött. Végül Fico tavaly március 15-én lemondott hivataláról, utódja a szintén smeres Peter Pellegrini lett. Két nappal Fico távozása után egy, az 1989-es változások óta nem látott nagyságú tüntetésen közel 70 ezer ember követelte Pozsonyban az előre hozott választásokat. A szónokok párhuzamot vontak a rendszerváltás időszakával, ellenzéki politikusok felemlegették a Mečiar-korszakot, amikor a rendőrséggel és titkosszolgálatokkal összenőtt maffia politikai megrendelésre gyilkolt és rabolt el embereket.

hirdetés

Csakhogy idővel kiderült: az olasz szál zsákutca. A gyilkosság megrendelésével vádolt olaszokat elengedték, ebben az ügyben ártatlannak bizonyultak. Tavaly szeptemberben aztán elfogtak nyolc gyanúsítottat: a végrehajtót, a gyilkost, a közvetítőt, a logisztikust – echte szlovák (és szlovákiai magyar) bűnözőket. Ezt követően rács mögé került Alena Zsuzsová is, aki a gyanú szerint a gyilkosságért 70 ezer eurót (25 millió forintot) fizetett a maffiózóknak. Annak a Marián Kočnernek a megbízásából, aki egy váltóügy miatt szintén ül, s a már fentebb idézett „majmocskás” chatbeszélgetést folytatta Zsuzsovával. Az indok is adott volt, hiszen Kuciak írt Kočnerről is, aki ezért életveszélyesen megfenyegette őt.

A „vállalkozó” rendőri, ügyészi, volt titkosszolgálati kapcsolatain keresztül anyagokat kért az újságíróról, amiképpen korábban is rendelt információkat számára kényelmetlen emberekről – újságírókról és ügyészekről.

A fejleményekről augusztus végén beszámoló különleges ügyészek szerint az államapparátusból többen bűncselekményeket követtek el a Kuciak-ügyben Kočner kéréseinek teljesítésével. A fejlemények óriási visszhangot váltottak ki Szlovákiában. „Nehéz eldönteni, hogy Mečiar korszaka vagy a mostani időszak belügyi apparátusa van-e mélyebben. Itt valaki azt gondolta, hogy bármit megtehet büntetlenül” – írta Kočnerről a befolyásos internetes lap, a Denník N. kommentátora, Robert Pataj.

Vladimír Mečiar kormányülésre érkezik 1998 márciusában. Köztünk jár? Fotó: AFP/TASR/Pavol Funtal

„Szlovákiában régi probléma, hogy a minisztériumokban, az igazságszolgáltatásban és a rendőrségnél alacsonyak a fizetések. Ezzel nemcsak az a gond, hogy a legjobbak elmennek, hanem az is, hogy a maradók egy része információkkal kereskedik, így próbálnak fizetés-kiegészítéshez jutni” – mondja Jarábik Balázs, a Carnegie Endowment for International Peace nevű amerikai agytröszt Kelet-Közép-Európával foglalkozó kutatója. Az elemző ugyanakkor árnyalja azt a képet is, amely szerint a korrupt hatalom és a tiszta ellenzék áll egymással szemben.

„Kuciakot az a Péter Tóth figyeltette Kočner megbízatásából, akit az akkori jobbközép juttatott a titkosszolgálat, a SIS hírszerzői igazgatói székébe Mečiar 1998-as bukása után” – magyarázza Jarábik.

Kočner nemcsak kormánypárti politikusokkal, de ellenzékiekkel is kapcsolatban volt – a Zsuzsovával váltott üzenetek közül azonban leginkább a kormánykoalícióra kellemetlennek kerülnek elő. Például azok, amelyek Bugár Béla Most-Híd-elnök és Kočner Maldív-szigeteki találkozójáról szólnak. Az esetet követően a magyar politikus hosszan magyarázkodott, hogy a találkozás véletlen volt, és az utat nem a rossz hírű vállalkozó fizette.

A téma politikai „keretezésének” megértéséhez fontos tudni, hogy a meggyilkolt Ján Kuciak családjának ügyvédje Daniel Lipšic, az ellenzéki kereszténydemokraták korábbi bel- és igazságügyminisztere. Ő pedig jogi képviselőként minden fontos irathoz hozzáfér.

Az ügyben a legértékesebb sztorikat a kormányzattal élesen szembenálló sajtóorgánumok – a Denník N internetes újság és a SME napilap – hozzák. Nem véletlen tehát, hogy a Smer és koalíciós partnereinek népszerűsége erősen megsínylette az elmúlt időszakot:

  • ma Robert Fico pártjának népszerűségét 20 százalék körül vagy az alatt mérik, miközben a gyilkosság előtt 27-28 százalékon álltak;
  • parlamenti küszöb alá került a korábban stabilan 6-7 százalékos Híd-Most is;
  • a botrány  viszont nem tépázta meg a szélsőjobboldali Marián Kotleba pártját, amelyre jelenleg a szlovákok 12 százaléka szavazna;
  • a májusi európai parlamenti választásokon az első helyen futott be a pár éve még nem is létező balközép Progresszív Szlovákia (PS) és a jobboldali liberális Spolu (Együtt) koalíciója.

A szlovák választók jelentős része érzi úgy, hogy elkorhadt a rendszerváltás óta meghatározó politikai és gazdasági elit, újakra van szükség – mégha az „újak” mondanivalója nem is teljesen világos.

Egyértelmű állampolgári üzenet. Fotó: AFP/Vladimir Simicek

Jarábik Balázs szerint ezen megújulási vágy nélkül érthetetlen a Čaputová-jelenség, a korábban környezetvédelmi ügyekben aktív, politikai tapasztalatok nélküli ügyvédnő esélytelen lett volna a Kuciak-gyilkossággal napvilágra kerülő romlottság nélkül. „Čaputová a kampányban nem használta ki a Kuciak-gyilkosságot, de az emberek enélkül is az új elit képviselőjét látták benne” – erősíti meg Tokár Géza. A politikai frontvonalak áthelyeződése a magyar érdekképviseletre is hatással van. A megroggyant és elfáradt benyomást keltő Híd-Most és a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja (MKP) tárgyalása a jövő tavaszi parlamenti választásokra való összefogásról eredmény nélkül zárult.

A két politikai törpe úgy vágta egymásra az ajtót, mintha még mindig óriások volnának.

(A 2006-os választáson a még egységes magyar érdekképviselet majd’ 12 százalékot kapott.) Közben Čaputová több gesztust tett a felvidéki magyarságnak. Megengedően beszélt a kettős állampolgárságról, elment a felvidéki magyar fiatalok legnagyobb nyári táborába, a gombaszögibe. Ezzel párhuzamosan a Progresszív Szlovákia magyar platformot alakított, de más szlovák pártok is szeretnék magukhoz édesgetni a kisebbségi szavazókat. Reális forgatókönyv, hogy az enervált, régóta semmi újat nem kínáló MKP, illetve Most-Híd helyett magyarok tömegei választják a szlovák formációkat – felszámolva ezzel a nemzetiségi parlamenti képviselet maradékát is.

Ezt a veszélyt hárítaná el az Összefogás nevű politikai mozgalom, amely a lehetetlenséggel határos küldetést tűzött ki célul: a harminc év alatt százezer fővel csökkent, a gazdasági fejlődésből kimaradó Dél-Szlovákia politikai értelemben egyre apatikusabb magyar választóit felrázni. Alapítói részint a „gombaszögi” körből kerülnek ki: ott van köztük például Orosz Örs, a tábor főszervezője (nem mellesleg megyei MKP-képviselő). Csatlakozott hozzájuk Bauer Edit, aki korábban az MKP európai parlamenti képviselője volt, és Zászlós Gábor üzletember, a Trigránit egykori szlovákiai vezérigazgatója, aki 1990 és 1992 között a szlovák kormány alelnökeként tett szert ismertségre. Információink szerint a cél egy olyan platform létrehozása, amelyhez arcvesztés nélkül csatlakozhatnának az MKP, a Híd-Most politikusai, illetve a pártokból korábban kivált disszidensek. Erre már mutatnak jelek: mások mellett Nagy József egykori hidas környezetvédelmi miniszter mutat érdeklődést. Ám ha sikerül is összegyűjteni a politikai mozgalom bejegyzéséhez szükséges tízezer aláírást, a nagyobb akadály még mindig ott tornyosul: vajon lehet-e mozgósítani a saját „régi elitjükbe” belefáradt szlovákiai magyarokat?

Válasz legkésőbb jövő tavasszal.

 

Nyitókép: pozsonyi gyertyagyújtás 2019. február 20-án, Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása első évfordulójának előestéjén. Fotó: AFP/Vladimir Simicek

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: sztori