Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A 12 pont szerint a különböző területekről érkező civil szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.

Tévedés, hogy a vízpolitika hiányzik Magyarországon: igazi agrárpolitika nem létezik. A gazdálkodás rendeli meg a vízlevezetést immár 150 éve, és ameddig ebben nincs alapvető változás, a vízhelyzet sem javul – mondja Balogh Péter. A nagykörüi gazdálkodó geográfus egyike volt annak a néhány civilnek, aki a 2022-es pusztító aszály után életre pofozta a hazai vízmozgalmat, és ma is viszi annak zászlóját. Állítja: nincs káros víz, csak helytelen tájhasználat, még az árvíznek is meg kellene találni a helyét a tájban. Balogh Péter mindent megtett, hogy hasson a kormányzati politikára, a magát tradicionalistának valló, lovas hagyományőrzőként a Kurultájon is fellépő geográfus ügyét mégsem a Fidesz, hanem az ex-LMP-s Keresztes László Lóránt karolta fel. Portré a nagykörüi harcosról, a végén a Vízválasztó Mozgalom programjának ismertetésével.

Nem kis részben a civil vízmozgalom sikere, hogy az állam – ha lassan is, de – átfordul a vízmegtartó megoldások felé. A társadalmi nyomásról szól az országot mesterségesen kiszárító belvízcsatornák körül a minap kirobbant vita is. Bemutatjuk a csatornalezáró mozgalom hátterét.