Betöltötte a világsajtót 1951 februárjában, hogy a leghíresebb magyar színésznő átkúszott a vasfüggönyön vágott résen, átjutott az aknamezőn és a kommunista Magyarországról Ausztriába menekült. De hogyan tudott Karády Katalin átjutni a határsávon, a szögesdróton és az aknamezőn? Segítették, ahogy több ezer, tízezer másik menekülőt is. Rákosi Magyarországa azután mindenkin bosszút állt, aki részt vett ebben. Mivel a valódi tetteseket nem tudták elfogni, az embercsempészek családján és ismerősein torolták meg a történteket.

A szovjet megszállás a második világháborút követően korántsem történt olyan problémamentesen, mint azt évtizedeken át sulykolták a tankönyvekben. Magyar civilek több erőszakoskodó szovjet katonát is meggyilkoltak. Baráth Magdolna történész olyan sosem látott dokumentumokat talált orosz levéltárakban, amelyeket a szovjet elhárítás készített a gyilkosokról. A megszállók azonban nem a valóságot rögzítették. A következő történet takarmánytolvajról, félrevert harangról, egy megölt magyarról és egy meglincselt orosz katonáról szól. Meg egy önkéntes tűzoltóparancsnokról, aki magára vállalta a gyilkosságot, hogy megmentse minden tizedik falusi férfi életét. Következzen a pusztasomorjai Sipőcz István történetének kettétört darabja, amit lapunk a nyolcvanadik évfordulóra illesztett össze.

Régi kép egy elsőáldozásról. Alig négy év múlva a fotón középen ülő Holló László tanár urat elviszi az ÁVH. Az első sorban térdelő kisfiú édesanyja – több száz másik mosonmagyaróvárit mozgósítva – szabadítja ki az ÁVH börtönéből. Történelmi nyomozás a titokzatos kártyapartner, a kommunizmus üldözöttjeit kimenekítő embercsempészek, hiányzó keresztlevelek nyomában. És egy nagy találkozás. 

Egy hetven évvel ezelőtti, szigorúan titkossá minősített gyilkosság történetét Élő Anita évek munkájával tárta fel készülő kötetéhez. Időutazás a vasfüggöny legsötétebb korszakába.