Olyan kihívások előtt vagyunk, amilyenre a magyar társadalom mérsékelten van felkészülve – mondja a klíma- és vízhelyzetről szóló adásunkban Rácz Lajos környezettörténész. A hortobágyi élőhely-rekonstrukció jó példa, a duzzasztott Hármas-Körös a rossz példa arra, hogyan vizesíthető vissza a táj – állítja Jakab Gusztáv paleobotanikus. Mi történik a kárpát-medencei ökoszisztémával a rekord hőségek és aszály közepette? Volt-e már hasonló helyzet a történelemben? Milyen alkalmazkodási stratégiák működhetnek?
Bővebben >>>Ami a reformkornak a „vízrendezés” volt, napjainknak a „vízvisszatartás” kell, hogy legyen Rácz Lajos környezettörténész szerint. A Szegedi Tudományegyetem professzora lapunknak küldött írásában bemutatja, hogy az 1830-as és az 1840-es évekhez hasonlóan most is jelentős ökológiai nyomás nehezedik a magyar társadalomra, melynek kockázata nem a gyors összeomlás, hanem a lassú hanyatlás. Az egyik fő ellenszer a mélyárteres alföldi vízpótlás, de „nagyságrendjét és jelentőségét tekintve ez feltehetően vetekedne a vasútépítések 19. századi projektjével”.
Bővebben >>>Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatásait – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral.
Bővebben >>>
