Cserépfalun jártunk, hogy megnézzük, hogyan próbálnak a Bükki Nemzeti Park szakemberei évek óta folytatott, következetes munkával természetesebb élőhellyé alakítani egy volt tsz-erdőt. Óriási kontraszt, hogy közben éppen ma erőszakolta át a kormány a tarvágásoknak a védett erdőkben is kaput nyitó törvénymódosítást. Pedig a jogszabály elleni petíciót 47 ezren írták alá.

Nehezen szabadulnak a nagyüzemi erdőgazdálkodás 20. századi hagyományaitól a magyar erdők: még a védett területeken, sőt a nemzeti parkokban is bevett gyakorlat a fakitermelés. Olyan botrányos helyzet ez, ami csak a megszokástól tűnik elfogadhatónak. A háborítatlan vagy legalább kíméletes módon kezelt erdőnek fontos szerepe lenne a kiszáradás és az éghajlatváltozás elleni harcban, és az ökológiai sokféleség megőrzésében. Fordulatot nagyon könnyen el lehetne érni, mert az értékes, védett erdők szinte mind állami kezelésben vannak. Ehhez azonban radikális szemléletváltásra lenne szükség, mert az elmúlt negyedszázad apró lépései alig hoztak javulást.

Minden egy közigazgatási határon múlik: a pilisszántóiak tópartja közigazgatási szempontból Csobánkához tartozik, ahonnan ide még út sem vezet. Az ottani önkormányzat egy luxuskabinokat építő cégnek passzolná át a védett, festői zöldterületet. Amit legalább felerészben le is kerítenének az emberek elől. Felháborító történet a Pilisből, aminek azonban még nincs vége: a helyi civilek ellenállást hirdetnek. A Válasz Online megvizsgálta a jogi hátteret és arra jutott: akár meg is menekülhet a tó.