1951 februárjában a leghíresebb magyar színésznő, Karády Katalin átkúszott a vasfüggönyön vágott résen, átjutott az aknamezőn és Ausztriába menekült. Itthon hajtóvadászat indult kiszöktetői ellen, és sorozatunk első részében feltártuk, hogy egyik segítőjét, Polyák Jenőt ugyan nem tudták elfogni, de családján és barátain kegyetlenül megtorolták a történteket. Édesapja a börtönben hunyt el. Azóta megtaláltuk a Karády-dossziét, és azokat az iratokat, amelyekből kiderül, hogy a másik embercsempészt, Téglás Vincét elkapták. Halálos ítéletében Karády Katalint is hazaárulóként bélyegzik meg. A férfit 29 évesen akasztották fel, édesapja sem élte túl a börtönéveket. Halálos szökés, második fejezet.

Az emléküket is kitörölték, én pedig feladatomnak érzem, hogy megmutassam őket – mondja a kommunista diktatúra idejének embercsempészeiről podcastunkban Élő Anita. Kolléganőnk évek óta kutatja a vasfüggöny elfelejtett vagy fel nem tárt történeteit, és a Karády Katalin Ausztriába szökéséről szóló, részben publikálatlan forrásokon alapuló minapi cikke kiugróan népszerű lett. Történelmi adás a nyugati határ véres múltjáról. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Betöltötte a világsajtót 1951 februárjában, hogy a leghíresebb magyar színésznő átkúszott a vasfüggönyön vágott résen, átjutott az aknamezőn és a kommunista Magyarországról Ausztriába menekült. De hogyan tudott Karády Katalin átjutni a határsávon, a szögesdróton és az aknamezőn? Segítették, ahogy több ezer, tízezer másik menekülőt is. Rákosi Magyarországa azután mindenkin bosszút állt, aki részt vett ebben. Mivel a valódi tetteseket nem tudták elfogni, az embercsempészek családján és ismerősein torolták meg a történteket.