Andrásfalvy Bertalan aggasztónak tartja, hogy tíz év alatt százezerrel csökkent a hazai agrárgazdaságok száma, s jellemzően a kisebb farmok mentek csődbe. Szerinte ugyanis a nagyüzemi mezőgazdaság se a klímának, se az egészségünknek nem tesz jót. Hosszúhetényi interjú 94 év tapasztalatáról – és az új Válasz Offline-ról.

Dél-alföldi riportutunkon megnéztük a kiszáradással talán leginkább sújtott térség termőföldjeit, ahol idén nem lesz „tengerihántás”. Olyan kukoricacsövet is találtunk, amelyen mindössze egyetlen szem termett. Az élelmesebb gazdák elkezdtek cirokra váltani, de van egy veszélyes tendencia is. Akik nem alkalmazkodnak időben, azok kénytelenek felhagyni a gazdálkodással és elmenekülni. Helyszíni riport.

Bár az előjelek katasztrofálisak voltak, már kijelenthető, hogy nem ismétlődik meg a 2022-es aszály, de a kukoricatermelés így is ellehetetlenült az ország bizonyos részein – derül ki klímaügyi podcastunkból. Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő és Goda Zoltán környezetmérnök azt is elmondja, hogyan kellene jól védekezni a kiszáradás ellen. Elsőként például a felszín alatti vizek visszapótlásával, melyből ijesztően sok tűnt el az elmúlt másfél évitzedben. Bónusz: az adás végén klímaváltozásos összeesküvés-elméleteket elemzünk. Műsorvezető Borbás Barna.

Litkai Gergely visszaadja a kölcsönt: vendégnek hívta be a friss adásba Ungvári Gábort, hogy a hallgatók számára is tisztázódhasson, pontosan mi okozza a klímakatasztrófát – és valójában mit is tehetünk ellene.

Olyan szántóföldi növényekhez ragaszkodunk irreális arányban, melyeket egyszerre veszélyeztet a klímaváltozás és a keleti terményinvázió. Mit lehet tenni? Öt kutató azt állítja, tudják a megoldást, mi pedig bemutatjuk a javaslatukat.

Dominószerűen dől össze mindaz, amit gyerekként, de akár még csak egy évtizede is természetesnek vettünk. Unokáink például lehet, hogy sosem fognak fecskét látni. Márton Vlad András és felesége dömösi Noé bárkáján jártunk.