Új főtere lesz Budapestnek – óriási zöld kör nyert Karácsonyék pályázatán

Eredményt hirdetett a főváros a Városháza park megtervezésére kiírt tervpályázaton: a Lépték-Terv tájépítész iroda pályaműve valósulhat meg a Városháza jelenleg parkolóként használt hátsó udvarának helyén. Ezzel biztossá vált, hogy a Károly körúton nem épül új irodai szárny, és az esetleges módon kialakult, heterogén térség egy erős gesztussal a város valódi főterévé válhat.

Elolvasom

Noé hegyétől a szovjet tankig: megújult a magyar középkor egyik fontos emlékhelye

A Székesfehérvár melletti Csúcsos-hegy a hagyomány szerint az idén 800 éves Aranybulla születésének helye. A síkságból kiemelkedő, jellegzetes formájú domb tetején állt már obeliszk és szovjet tank is, de hosszú története során most először kapott a történelmi jelentőségéhez méltó kialakítást. A rendszerváltáskori emlékmű felirata minden einstandolt kiállításnál többet mond arról, miért van máig érvényes üzenete a helynek és II. András nevezetes oklevelének.

Elolvasom

A középkor rémálmai ma is frissnek hatnak: szenzációs Bosch-kiállítás Budapesten

Lehetetlen kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban: Hieronymus Boschnak tíz saját kezű festményét láthatjuk egy helyen, vagyis a teljes látomásos, különleges, nyugtalanító életmű nagyjából felét. Ilyen tárlatot a világ legnagyobb múzeumai is csak ritkán tudnak rendezni, ez valódi nemzetközi szenzáció. A találkozás élményén túl azt is megérthetjük, mi volt az a háttér, amiből Bosch meglepően modern művészete kinőtt.

Elolvasom

Szemétdomb alól került elő a hortobágyi Kilenclyukú híd kistestvére

Meglepő felfedezést tettek a Magyarország és Szlovákia között épülő új határhíd földmunkái során: Ipolyhídvég községnél a folyóparti vastag szemétfeltöltés alól szinte teljes épségben került elő egy régi kőhíd első nyílása. A hídrom nemcsak ritka és értékes közlekedéstörténeti emlék, hanem történelmi idők tanúja is: hajtottak rajta csordát, volt trianoni határhíd, látta a második világháború csatáit. Igazán kár, hogy nem maradhat meg.

Elolvasom

Felbecsülhetetlen műtárgyak, amatőr bakik – ez lett az einstandolt Árpád-házi kiállításból

Őstörténeti és genetikai vadhajtások nélkül, felbecsülhetetlen értékű műtárgyakkal, de több amatőr bakival és hiányzó történetekkel nyitott meg pénteken az eredeti szakmai csapattól a finish előtt három hónappal „einstandolt” székesfehérvári kiállítás, melynek botrányát elsőként a Válasz Online írta meg. Kritika a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című tárlatról.

Elolvasom

Több ezer megmentett fénykép mutatja meg, hogyan épült fel a modern Budapest

Háromezer nagyszerű fénykép került fel a FŐMTERV vállalat archívumából a Fortepan oldalára. A főváros saját házi tervezőcégének fotósa, Domonkos Endre negyven évig járta az átépülő Budapestet, ott volt minden fontosabb építkezésen, de mellesleg megörökített rengeteg olyasmit is, ami ma már kordokumentum: árvízi védekezést, félmeztelenül, mezítláb dolgozó vidéki munkásokat, neonokat és strandokat. A 20. század második felének egyik legizgalmasabb városfotós hagyatéka vált legalább részben hozzáférhetővé.

Elolvasom

Az oroszok beléptek, és megfordult az ország sorsa: ma 75 éve vitték el Kovács Bélát, új film tárja fel az ügy titkait

A kommunizmus áldozataira 2000 óta azon a napon emlékezünk, amikor egy idegen megszálló hatalom beavatkozott Magyarországon: az oroszok ma 75 éve tartóztatták le teljesen jogszerűtlenül a kisgazdák egyik legfontosabb politikusát, Kovács Bélát. Az évfordulóra megjelent történelmi ismeretterjesztő film, A KORONATANÚ bemutatja a nem-kommunista politikai alternatíva ellehetetlenítésének módszertanát Kovács párttársa, Arany Bálint sorsán keresztül. A film forgatókönyvét kollégánk, Borbás Barna írta.

Elolvasom

Veszélyben a Pagoda: bontás fenyegeti a 20. század egyik fontos magyar épületét

Több értékes épület is áldozatul esik a Piliscsábáról a Palotanegyedbe költöző Pázmány campusfejlesztésének. Közülük az egyik azonban kiemelkedően fontos: az 1949-ben épült Pagoda a 20. századi magyar építészet ikonikus alkotása, egy stílus- és politikatörténeti fordulópont dokumentuma. Eredeti helyén nem maradhat, de a kis méretű építmény áthelyezése reális alternatíva. Megmentése különösen fontos lenne most, amikor sorra tűnnek el az elmúlt évszázad legjobb modern alkotásai.

Elolvasom

Zeneház a Ligetben: lenyűgöző japán szentély, rossz helyen

A Magyar Zene Háza kiemelkedően jó kortárs épület, ráadásul népszerű is: a sokszor konzervatívnak tartott közízlésnek is megfelel. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy a túlzsúfolt parkot további, jóval nagyobb épületekkel kellene telerakni, és a kiemelkedő minőség sem cáfolja a Liget-projekt ellenzőinek érvelését. Ugyanez máshol, más körülmények között színtiszta öröm lehetett volna.

Elolvasom

Budapest visszakapott egy darabot a Duna-partból

December közepén adták át az új rakparti sétányt az Országház és a Margit híd között, de máris nehéz visszaidézni, hogy évtizedekig nem lehetett ezen a szakaszon végigsétálni a folyó mellett. Az átépítés jó példa arra, hogy viszonylag kis, nem stadion méretű projektekkel mennyivel élhetőbbé tehető egy város. És ha minden igaz: egy-két éven belül az egész Duna-part hasonlóan alakul át.

Elolvasom

Az elsüllyedt Felvidék festője: leporolta az életművet a Galéria nagyszabású Szinyei-kiállítása

Szinyei további elveszett műveit is keresik a Magyar Nemzeti Galéria kurátorai, miután a festő nyolcvan évig lappangó, korai művét sikerült visszaszerezni Amerikából. De ami megvan, az is bőven elég lenne a világhírhez: Szinyei a kor legmodernebb francia festőivel egyenrangú alkotó volt. A Kép és kultusz kiállításon most egymás mellett láthatjuk műveit a leghíresebb francia és német kortársakével, és a tárlatnak azt is sikerül elmagyaráznia, miért maradt mégis ismeretlen Magyarországon határain túl.

Elolvasom