Kult – Válasz Online
 

Családja és tisztelői felkértek öt szerzőt, hogy a szomorú évforduló alkalmából írjanak a televíziósról. Közös bennük, hogy mind újságírók, akikre hatással volt Baló György és az életműve. A felkértek egyike kollégánk, Stumpf András, akinek pedig cseppet sem volt zökkenőmentes a kapcsolata a tévés legendával.

Bővebben >>>

„Magyarország 1848-ban nem, pontosabban, csak a birodalom részeként volt rajta Európa térképén” – fogalmaz a Válasz Online-nak küldött cikkében Hermann Róbert történész, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatócsoportjának vezetője. Mégsem volt hiábavaló a küzdelem: igaza lett Palmerston brit miniszterelnöknek, aki szerint ha Magyarországot „túlerővel teljesen szétzúzzák, ebben a csatában Ausztria saját jobb kezét zúzza széjjel.” A forradalom leverése után még tizennyolc évbe telt az osztrák politikusoknak, hogy felismerjék: Magyarország nélkül nem megy. Ismeretterjesztő esszé a forradalom kitörésének évfordulóján.

Bővebben >>>

Kosztümös akciófilm lett ugyanis a Most vagy soha! – amely Európa talán legkedvesebb, vér nélkül győztes forradalmát erőszakolja meg így a nagy vásznon. Belógtunk minden idők legdrágább magyar filmjének premier előtti vetítésére. Kritika.

Bővebben >>>

Christopher Nolan rendező tömegszórakoztató – elitista megvetéssel a tömegek igényei iránt. Háromórás filmet készített a kvantumfizikáról és az apokalipszisről, mely vasárnapról hétfőre virradó éjjel tarolt a 96. Oscar-gálán. Első aranyszobrocskája után ideje megünnepelni a kivételes rendezőt. Örüljünk, hogy kortársai lehetünk egy igazi decens polgárnak, aki sziget a sokszor magamutogató filmes világban, és immár két és fél évtizede dolgozik gondolkodtató, szívre-észre ható történeteken.

Bővebben >>>

Egész mondatokat sikerült kinyerni a modern technológia segítségével az egyik elszenesedett papirusztekercsből, amit egy kétezer éve vulkáni hamu alá temetett herculaneumi luxusvillában találtak. Az egyetlen fennmaradt, eredeti ókori könyvtár rengeteg rég elveszett művet rejthet.

Bővebben >>>

58 évesen meghalt Paul Olchváry fordító, író, kiadó, akinek többek között Dragomán György nemzetközi sikere is köszönhető, de a korábban alig ismert Debreczeni József Auschwitz-túlélő emlékiratát, a Hideg krematóriumot is ő fordította. „Olchváry munkája és lelkesedése többet nyomott a latban, mint a magyar kormány százmillióiból működő projektek.” Barátja, Lőke András emlékezik rá.

Bővebben >>>

Jelentős fotóhagyaték került fel januárban a Fortepanra: Fábián József városfotósként Budapest belső kerületeinek újjáépítését dokumentálta, de korábban ismeretlen képein kocsik, manökenek, fodrászversenyek, nyaralások is megjelennek. Életvidám személyiségét tükröző fényképei a 20. század második felének derűsebbik arcát mutatják.

Bővebben >>>

Talán sehol máshol nem maradt meg ilyen épen egy lápon átvezető történelmi töltésút maradványa, mint itt, Őrhalom mellett. És a régi hídrom mellett most végre újabb átkelő köti össze Szlovákiát és Magyarországot az Ipoly fölött.

Bővebben >>>

A zsidók elleni népirtásról szóló egyik első közép-kelet-európai tanúságtétel volt a délvidéki Debreczeni József 1950-ben Belgrádban kiadott Hideg krematórium című naplóregénye. A könyvet azonban a szélesebb közönség még Magyarországon sem ismerhette meg. Most tizenhárom nyelven lát napvilágot a regény

Bővebben >>>

Több mint fél évszázadig rejtette alumíniumburkolat a Corvin Áruház neoreneszánsz homlokzatát, amit egykor itáliai palotákhoz hasonlítottak. Néhány hónapja már üzletek is működnek a részben megújult épületben, de a belső további titkokat rejt. A felújítás kezdetén a szakértők is azt hitték, hogy az egykori pompás tereket nyomtalanul elpusztította az igénytelen szocialista átalakítás, de kiderült, hogy néhány izgalmas részlet mégiscsak megmaradt. Megmutatjuk, hogy mi rejtőzik az építési paravánok mögött, és az első mozgólépcső rejtélyének is utánajártunk.

Bővebben >>>

Az 1930-ban épített egykori menedékház a Normafa ikonikus épülete, de elsősorban a fekvése és a funkciója miatt. A Szabó Levente és Bartha András tervei szerint elkészült felújítás műemlékhez illő gondossággal őrizte meg az időközben vendéglővé alakult épület értékeit, az érzékeny bővítés pedig váratlanul erős kortárs építészeti élményt kínál a fák árnyékában. Tökéletes megoldás született ezen a kiemelt, Budapest identitását meghatározó helyen, amit még jobban értékelhetünk, ha összevetjük a szintén nemrég átadott Szaniszló-réti Engesztelő kápolna esetlenségével.

Bővebben >>>

Hibái és hiányosságai ellenére Puzsér Róbert olyan könyvet tett le most a magyar kultúra asztalára (a bulvár és a közélet bolhacirkuszát messze maga mögött hagyva), amely nemcsak nagyot puffant, de valóban fajsúlyos, magvas, az olvasó teljes lényét igénybe vevő, biztos kézzel megírt, inspiratív mű – írja vendégszerzőnk, Tornai Szabolcs.

Bővebben >>>

Vegyünk egy kiló ötvenhatot, kevés további 20. századi magyar traumát, ezt egy tepsi pszichotrillerbe beleöntjük, megszórjuk egy kis Stefan Zweig novellával, 180 fokra bedugjuk a Nemzeti Filmintézet sütőjébe és meg is kaptuk a Mesterjátszma című alkotást. Kritika Tóth Barnabás filmjéről. Süveges Gréta vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.

Bővebben >>>

Az egész Újszövetség és a nem kis részben rajta nyugvó európai kultúra talán legnegatívabb figurájáról írt tabuk nélküli, olykor zavarba ejtő könyvet Fabiny Tamás. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a Júdás, az elveszett tanítvány című kötetben újszövetséges teológusként feltárja, hogy a náci propagandaplakátok pénzes zacskós, kampós orrú zsidója mögött több évszázadnyi Júdás-értelmezés rejlik.

Bővebben >>>

Szépen fényképezett, a néző figyelmét mindvégig lekötő kosztümös dráma lett Koltai Lajos Semmelweis-filmje. A nagy orvosi felfedezés körülményeit és Semmelweis mániákus elhivatottságát, nyomozását összességében hitelesen mutatja meg, a bécsi közeg ábrázolása azonban félrecsúszik. A mostanában készülő történelmi filmekhez hasonlóan a Semmelweis is „nyugaton bántják a magyart” naív világmegfejtésére épül fel, pedig a valódi történelmi helyzet ennél sokkal összetettebb és érdekesebb volt. Kritika.

Bővebben >>>