Segítség, magánklinika lett a házunkból! – társasházi kiszorítósdi Budán
Lázár János volt miniszter cégének ügye után itt egy másik társasházi kiszorítósdi, ahol az Orbán-kormányok alatt a magánérdekeltségeivel közel félmilliárd forintos állami támogatást fogadó orvos gondolta úgy, milyen jó magánklinika lenne egy lakóházból. Három veterán tulajdonos harcba szállt otthona védelméért, perre mentek, de kiderült, hiába nyernek, akkor is veszítenek. A perköltséget ráterhelik a közös költségükre.
2007-ben fontos döntést hozott egy budai, Ostrom utcai társasház. Egy új tulajdonostárs orvosi rendelő létesítésére kért tőlük engedélyt. Megadták, még örültek is neki, hogy lesz egy orvos a házban. Nem sejtették, hogy ez a döntés rémalommá változtatja az életüket, csapdahelyzetbe kerülnek, a saját házukat kell perelniük, mert egyébként milliós tartozást terhelhetnek az otthonukra.
Az Ostrom utca 16. szám alatti ház néhány lépésre található a Széll Kálmán tértől. Az 1900-as évek elején épült eklektikus stílusú bérház homlokzatán golyónyomok, világháborúsak, ötvenhatosok, esetleg mindkettő. Látszik, hogy a kellemes arányú épületet szeretik a megmaradt lakói. Az udvaron hatalmas, dézsában nevelt örökzöld árnyéka enyhíti a hőséget. Az egyik idős tulajdonos, Nagyistók Gábor cserépben vette évtizedekkel ezelőtt, azóta dédelgeti. A fenyő árnyékában embermagasságú rózsaszín tányérhortenziák fogadják a látogatót.
És persze orvosi rendelők, mert mára egész sor nyílt belőlük.
Babai László, a 2007-ben lakást vásárló orvos remek helyet talált a Széll Kálmán tér szomszédságában levő magánklinikájának, amit úgy épített fel, hogy szinte a teljes lakóház földszintjét felvásárolta, és terjeszkedni kezdett felfelé. Ismerős képlet, sok befektető választja ezt a megoldást.
Babai doktor nemcsak az ingatlanvásárlásban, de az egészségügyben is érti az idők szavát. Tudta, hogy a 2010-es évekre a lakásrendelők kora lejárt, a betegek a panaszaikra szakosodó magánklinikákat kezdték keresni. Babai rendelői gyanús anyajegyekre, fájdalomérzetre, hormonproblémákra specializálódtak, mindezt a – szintén hozzá köthető – Prima Medica Egészséghálózat ernyője alatt.
Közben a tudomány egyre több betegségről deríti ki, hogy pusztán műtéti úton vagy gyógyszeres kezeléssel nem orvosolható, életmódváltásra is szükség van. Babai doktor egy másik kezdeményezése ezt segíti, ő az elnöke a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesületnek. Babai irányít egy vagyonkezelő alapítványt is, tehetős ember: a Pro Patria et Sanitate Közérdekű Közhasznú Vagyonkezelő Alapítvány javára rendelt vagyon minimum 600 millió forint a bírósági adatok szerint.
Hopp, érkezik egy százmilliós utalás
A jól menő magánorvos tehát vásárolt és vásárolt, azután átalakított és felújított. 2012-re már egész sor rendelője volt, mellettük egyre kopottasabbnak hatott a ház maradék, zömmel nyugdíjasok által lakott része.
A 2012-es év azért lett sorsfordító sokuk számára, mert Babai doktor ajánlatot tett: tizenhat lakóval közölte, hogy kivásárolná őket a lakásukból. Örültek, mert egy magánklinika nem a legkellemesebb szomszédság, megállapodtak tehát, hogy az üzletember megveszi a lakásokat, a lakóközösség pedig átengedi számára a beépítetlen tetőtér tulajdonjogát. Babai doktor a padlástérért cserébe vállalta: legalább 25 millió forintot költ egy lift beszerelésére és a ház utcai homlokzatának felújítására.
Utólag már látszik, hogy a lakók óvatlanok voltak. Babai a lakások megvételével amúgy is 100 százalékos tulajdonosává vált volna a háznak, onnantól 100 százalékos szavazati aránnyal is rendelkezett volna. Úgy írathatta volna a saját vagy akárki más nevére a padlást, ahogy akarja. Nem lett volna szüksége a lakók szavazatára, hiszen ő lett volna a nagy betűs lakó. Egyébként is, minek lift az elköltözőknek? Ám a tulajdonosok nem fogtak gyanút.
Annyira sem, hogy legalább a padlásról szóló közgyűlési határozatba befoglalták volna, hogy a 25 millió forintos, messze a piaci ár alatti liftes-felújításos ajánlat csak a lakásmegvételekkel együtt érvényes.
A padlástér már akkor is sokkal többet ért 25 millió forintnál, és mindenki tudatában volt annak, hogy a 332 négyzetméteres beépítetlen terület a ház aranytartaléka.
Ám a lakók bíztak az orvos szavában: a közgyűlés 2012 októberében megszavazta a padlásprojektet.
2013. január 1-jén azután jött a hidegzuhany: Babai doktor arról értesítette szomszédait, hogy hát sajna, a lakásbiznisz nem jött össze, mégsem talált befektetőt, eláll a vásárlástól.
A padlást viszont kérte.
Nem adták. 2017-ben tett egy újabb, 53 millió forintos ajánlatot felújítási munkálatok végzésére, ezzel lényegében megduplázta a korábbi összeget. Hiába, 2018-ban a ház visszavonta a 2012-es tetőtér elpotyázási határozatot. Mindkét fél élesben kezdte tanulmányozni a „rossz szomszédság török átok” mondás igazságtartalmát, egymás után jöttek a perek, a bíróságok pedig eleinte hol így, hol úgy döntöttek.
Babai azonban emberére akadt V. Liza nyugalmazott könyvelő, Nagyistók Gábor idős karbantartó, valamint Bakó Tamás személyében. Utóbbinak eredetileg Délvidékről és Felvidékről elmenekült családja több mint száz éve lakik a házban. A három veterán lakó elképesztő szívóssággal keresi az igazát, évek óta járják a bíróságokat, bebizonyítva, hogy a közgyűlés sorozatban hozott jogsértő határozatokat, amelyek sértették a kisebbségi tulajdonosok jogos érdekeit. Hiszen például 2019-ben irreális volt a 2012-es árról beszélni, mert az „feltűnő értékaránytalanságot eredményez”.
A piaci ár ekkor már 100 millió forint felett járt. Ezt onnan tudták, hogy a ház két lehetőséghez is jutott, külső befektetők százmillió forint feletti értékben felújították volna a teljes épületet, ha megkapják érte a padlást.
– Egy fillérbe nem került volna nekünk a ház renoválása, ha bármelyik ajánlatot elfogadjuk – mondja V. Liza mutatva az egykori dokumentációt.
De nem tudták, mert addigra „törököt fogtam, nem ereszt”-helyzetben voltak. A Babai-frakció többségbe került a közgyűlésben, szóba sem jöhetett, hogy a kisebbségben maradó lakástulajdonosok a számukra kedvezőbb ajánlatot fogadják el, mert ahhoz egy külső vállalkozásnak kellett volna adni a padlástér tulajdonosi és beépítési jogát, az pedig ellenkezett Babai doktor érdekeivel.
A felújítások azért folytak, mert a ház egyre rosszabb állapotba került. 2021-ben arra lettek figyelmesek, hogy Babai doktor egyik vállalkozása hétmillió forintos hitelt adott a társasháznak. 2022 júniusában egy másik Babai-féle társaság tízmilliót, 2023-ban pedig a doktorhoz köthető két vállalkozás összesen 127 millió forint kamatmentes hitellel segítette ki a társaságházat. Mindezt anélkül, hogy a közgyűlés engedélyezte volna.
A három lakó érezte annak tétjét, hogy a ház immár százmillió forintnál többel tartozott a Babai-birodalomnak. Akkora nyomás nehezedett rájuk, hogy attól féltek, elveszítik az otthonaikat.
A hitelről a bíróság megállapította, hogy az akkori közös képviselő jogilag érvénytelen kölcsönszerződések révén vette fel, ez súlyos következményekkel járt, nem lehetett visszakérni az azóta már a házba beépített összeg nagy részét.
Előfordult, hogy az idős lakók évekre kiszorultak az otthonaikból. Babai doktornak szüksége volt liftre, mert a házban nem volt személyfelvonó és az emeleti rendelőkhöz akadálymentes környezet illik. Létrehozott egy Ostrom 16 Lift Kft. nevű céget, és 2020 elején megkezdte a lift építését és a ház külső felújítását, amelyre összességében 69 millió forintot költött.
A lakók néhány napos határidővel azzal szembesültek, hogy lényegében építési területté változott a ház úgy, hogy egy vasgerenda zárta el a bejáratot. Nekik a meredek csigalépcsőn, az egykori cselédlépcsőn kellett volna közlekedniük.
– Két évig a nyaralómban laktam, mert nem tudtam a szűk lépcsőfokokon járni – mondja NagyIstók Gábor. Az idős férfi nem könnyen éli meg a helyzetet, mert volt olyan időszak, amikor ötmillió forintos közösköltség-tartozása halmozódott fel. Megindult a lakók kivéreztetése, kifárasztása, a felújítási pénzek rájuk terhelése.
– Hozzám a fiam költözött be, én pedig az ő lakását használtam, mert nem bírtam a csigalépcsőzést – ezt V. Liza meséli.
Havi 170 ezerre emelt közös költség
A bíróság azt állapította meg, hogy a lift építéséhez, a költségek vállalásához egyhangú szavazásra lett volna szükség a tulajdonosok részéről, ám ez nem történt meg. Így Babai lényegében saját költségre épített egy liftet, ami nem az ő, hanem a társasház tulajdonába került. Miközben a felvonó a cégeinek a könyvelésében is szerepel.
Ám ez csak évekig tartó pereskedés után dőlt el, addig lényegében „liftadót” vetettek ki a házra. A közgyűlés többsége „a felvonó használatban tartásának teljes idejére kizárólagos használati jogot adott a felvonó üzemeltetőjének”, és a lakóktól lifthasználati díjat követelt.
Ami szintén jogtalan volt és a döntés is érvénytelen.
A földszinti utcafront alsó szintjének tatarozása, a körfolyosók megerősítése, a villamosvezeték cseréje, a több mint százéves egyedi cementburkolat felverése, a faragott ablakok némelyikének modern fehérre cseréje, a villanyvezetékek felújítása – így folyik az élet az Ostrom utcában. Jó néhány tétel valóban elengedhetetlen, a kivitelezés módja viszont nem felelt meg a törvényeknek, a bíróság ugyanis azt állapította meg, hogy ezek egy részénél Babai László a közös képviselővel – a közgyűlés háta mögött – lebratyizta a kölcsönügyleteket, és kész tények elé állította a lakókat.
Addigra a ház jó része már Babai és a vele egy lakcímen bejelentett tulajdonostársának tulajdonába vagy bérleményébe került. Természetesen vannak vele szimpatizáló vagy érdekközösséget vállaló lakók is, így a közgyűlés két részre szakadt.
A tulajdonosok esetenként nem is voltak tudatában, a ház milyen költségeket fizetett ki, jogszerű költségvetés ugyanis már évek óta nincs.
A következményeket a saját bőrükön érezték, például dr. Bakó Tamásnak havi 169 200 forintra nőtt a közös költsége. Legalábbis átmenetileg, amíg a bíróság nem szüntette meg az emelést, amely ellehetetleníthette volna a lakástulajdonos életét.
V. Liza lakásában egyik télen elment a fűtés, és akkor észlelte, hogy a folyosón serceg az elektromos vezeték a falban. Kiderült, hogy életveszélyessé vált, annak ellenére, hogy korábban a házban felújították a villamoshálózatot. Állítólag, mert a Nagyistók Gábor, az egykori karbantartó szomszéd szerint a jelek nem erre utaltak.
– Liza lakása előtt a folyosón a felújítás után is vászonborítású vezeték volt a falban. Legalább ötvenéves, ma már senki sem engedélyezné vászonszigetelésű vezeték alkalmazását – magyarázza Nagyistók Gábor, aki fiatalon egy cég karbantartó részlegét vezette. Nem tudjuk ellenőrizni a szavait, az azonban tény, hogy az életveszély elhárításának félmilliós költségét, amely egy közös tulajdonú helyiségben keletkezett, ráterhelték V. Liza közös költségére.
A lakók azzal találták szembe magukat, ha bármit akarnak, nem Babait, hanem a társasházat kell perelniük, vagyis lényegében saját magukat, hiszen a házban ők is résztulajdonosok.
Fidelitaszos voksturisták, állami pénzekkel megtolt magánrendelők
Amikor 2022-ben időközi önkormányzati képviselőválasztást írtak ki a ház körzetében, az Ostrom utca 16. szám alatt lakók arra lettek figyelmesek, hogy a postaládák tetejére állítva olyan küldemények jelentek meg, amelyek ugyan hozzájuk voltak címezve, de a rajtuk szereplő nevek idegenek voltak. A postás nem tudta, hova dobja be őket.
Voksturisták érkeztek a házukba, legalábbis papíron, akiket a rendelőkbe jelentettek be lakóként. A Momentum a 24.hu cikke alapján a választási bizottsághoz fordult, de mivel előtte a parlament legalizálta a választási átjeletkezősdit, a panaszt elutasították.
A dokumentumból azonban kiderült, hogy Babai doktor magánklinikájába költöztek a lakók, némelyikük erős Fidelitas-kötődéssel. Nem tudjuk persze, hogy az éjszakánként – legalábbis a papírforma szerint így képzeljük – a fájdalom- vagy az anyajegyklinika esetleg egy másik rendelő vizsgálójában alvó, reggelente a személyzeti mosdóban fogatmosó fidelitasosoknak mekkora részük lett a végső eredményben. Az akkori ellenzék mindenesetre elbukta az időközi választást, és vele együtt a közgyűlési többségét. 2024-ben pedig a Fidesz visszavette a budavári polgármesteri címet.
Közben Babai cégeiben nem pusztán a vizitdíjaknál csilingelt a kassza, 2020. február és december között az egészségügyért felelős minisztériumtól (EMMI) havi 750 ezer forint megbízási díj is belibbent Covid-tanácsadásért az akkor még Babai László nevén lévő (azóta a családja más tagjaira átszármaztatott) EX ARTE 2000. Bt. révén.
Még ugyanabban az évben 20 millió forintot kaptak immunterápiás regiszter továbbfejlesztésére a T&G Health Kft részére. Kardiológiai rendelő fejlesztésére 31 500 000 forintot, szemészeti fejlesztésre 23 millió forintot, termelési- és marketing innovációra az Oxygen Medical Kft. számára 22 milliót.
Idén májustól a cégcsoport egyike azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a cégek 185 ezer forintot költhetnek el munkavállalóként 100 százalékos állami támogatás mellett, az országos keret 8,8 milliárd forint. Az még nem tudható, hogy a munkáltatók mennyi ingyenpénzt hívnak le a Babai-cégeken keresztül.
Emellett eddig összesen 368 millió forint csengett be az orvos által vezetett Magyar Életmód Társaság Egyesület számlájára a Mozgás receptre! program előkészítéséért és lebonyolításáért az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.től. (Az elképzelés lényege, hogy a háziorvosok receptre felírhassanak mozgásprogramokat, amelyeket a biztosítottak ingyenesen vagy kedvezményesen vehetnek igénybe a gyógyulásuk érdekében az egyesülettel szerződött önkormányzatok területén. Fontos kezdeményezés, ám van egy Achilles-pontja, biztosítottként nehéz felkutatni, kinek a számára nyitott ez a jelentős állami pénzzel megtámogatott lehetőség.)
Beazonosítottunk tehát közel félmilliárd forint közpénzt, ami Babai László magán-egészségügyi intézményhálóján csorgott keresztül. Az orvos szerint sikeres pályázatai függetlenek a társasházban történtektől. Csak éppen a cégek egy részének ott van a központja. (Vagy a szemközti házban, ahol szintén van ingatlantulajdona Babai doktornak vagy a cégeinek.)
Közben a három lakó a többségi tulajdonosok minden vitatható intézkedését megtámadta a bíróságon. Ez lehetne egy sima tyúkpersorozat, bosszúhadjárat, szomszédháború, ha nem nyertek volna annyiszor.
Ráadásul úgy, hogy V. Liza szerint zseniális ügyvédjeiknek köszönhetően a hasonló kiszorítósdi helyzetbe került akár több száz másik fővárosi társasház számára is irányt mutathattak. A megnyert perek bizonyítják, hogy a kisebbségi tulajdonosoknak is vannak jogaik, akkor is, ha a többséget szerző orvos, ügyvéd, politikus vagy más befektető megbízásokkal, a bérbe vett ingatlanok tulajdonosai vagy más meghatalmazások segítségével legális többséget szerez a közgyűlésben.
Nem emelheti egekig a közös költséget, nem szavazhat meg gigantikus összegeket a felújítási alapba, ha ezzel ellehetetleníti a többi lakó életét, és utólag nem legitimálhatja közgyűlési határozatok elfogadásával a tetteit.
Nincs happy end
A számtalan per ellenére minden megy tovább. A ház egyre nagyobb része alakul át magánklinikává, a lakófunkciók egyre kevéssé érvényesülnek. A lépcsőházat belengi a rendelőszag, a körfolyosón az emberek egészségügyi munkaruhában közlekednek. Ki érezné otthonosan magát, ha kiülne a gangra a reggeli kávéját kortyolgatni, és közben anyajegyszűrésre érkező emberek bámulnának az arcába?
Babai doktor szempontjából minden másként látszik. Ő jelentős összeget költött a vállalkozásain keresztül, hogy tulajdont szerezzen a házban.
– Az Ostrom utca 16. szám alatti társasház állapota gyakorlatilag életveszélyessé vált az elmúlt évtizedek alatt, számos esetben történt potenciálisan életet és egészséget veszélyeztető olyan jelentős vakolatomlás, stukkólehullás, ahol az emberi életben, egészségben csak a szerencsének betudhatóan nem keletkezett kár – közölte lapunkkal. – A ház veszélyes állapotát és az azonnali beavatkozási szükségletet több szakértői vélemény is megerősítette. Minden felelős tulajdonos feladata az élet- és vagyonvédelem, akár saját költségén és a haszonról lemondás árán is. A tulajdonosok közül többen megtettük és megtesszük ezt az utca járókelői, vendégeink és a magunk érdekében – fogalmazott.
Babai kétségtelenül jelentős összeget fordított az épületre, és ő maga is róka fogta csuka helyzetben találta magát, mert az érvénytelen kölcsönszerződéssel nyújtott hitelének jelentős részét nem tudja visszaszerezni.
– A kölcsönöket kamatmentesen adtam. Fontosabb számomra, hogy tetőaljról, körfolyosó aljáról lehulló vakolat ne essen senki fejére, hogy az évek óta több műszaki felmérés által veszélyesnek és azonnali javítandónak ítélt, kidőlő és leomló százéves körfolyosók biztonságosak legyenek, mint az, hogy hány millió forint kamatról mondok le azzal, hogy nem a bankban van a pénz, hanem a ház használja – festi le drámai szavakkal a helyzetet.
Persze az áldozatvállalására nem lett volna szükség, ha a tetőteret egy külső cég építi be, és ezért cserébe felújítja a házat. A társasházi háborúban hosszú távon így is a Babai-frakció áll nyerésre, mert a kisebbségben maradt idős lakók, ha pert nyernek, akkor is veszítenek. A ház szempontjából bukott jogviták perköltségét a ház közös képviselete ráterheli a számlájukra, legalábbis azzal forintra megegyező tételek tűnnek fel az egyenlegben – ezt állítják a lakók.
– Ez az állítás valótlan – reagált megkeresésünkre a ház közös képviselője. – Egyetlen tulajdonos folyószámlájára sem terheltük rá a perköltséget. Kizárólag a közös költség megfizetését írjuk elő, méghozzá a 2018-as évben, az utolsó jogerősen elfogadott beszámoló és költségvetés alapján megállapított mértékben – közölte Matusek Mónika Gyöngyi közös képviselő.
Bizonyára a véletlenek egybejátszása, hogy V. Liza pert nyert a társasház ellen, és a bíróság a házat 457 200 forintos perköltség megfizetésére kötelezte. Majd rövidesen megjelent a 2025-ös társasházi elszámoláson forintra ugyanez az összeg, mint közösköltség-tartozás az asszony nevénél. Ugyanazon a lapon szerepel egy 694 209 forintos tétel is, ami kísértetiesen hasonlít egy másik megnyert per 694 209 ezer forintos perköltségére, amit a bíróság szerint a társasháznak kellett megfizetnie. A társasház szerint viszont V. Lizának.
A véletlenek 2024-ben is meghatározták a közösköltség-elszámolást. V. Liza ugyanis az egyik perben részgyőzelmet aratott, így a bíróság 897 300 forintot a házra terhelt perköltségként, de neki is meg kellett térítenie 390 900 forintot.
A közös költsége mennyivel nőtt meg? 1 288 200 Ft-tal. Segítünk, a 897 300 és a 390 900 forint összegével. A megnyert és az elbukott perköltséget is ráterhelték tehát. Forintra pontosan.
Kérdezzük Banai doktort, hogyan lehetséges ez. Szerinte a lakók állításai nem felelnek meg a valóságnak, de cikkünk megjelenéséig kijelentését nem támasztja alá dokumentumokkal. A közös képviselőhöz irányít minket. Aki azzal pattint le minket, hogy adatvédelmi okokból csak a lakókkal közölhet adatokat. Megyünk tehát V. Lizához, aki előttünk akar bejelentkezni a nyilvántartási rendszerbe, de az nem engedi be. A jelszó rendben, de kitiltották.
A közös költségek jelenlegi állását nem ismerjük, csak a V. Liza által 2024-ben és 2025-ben letöltött állapotot, ott látszanak a már idézett fura egybeesések.
Végül is, ha a pecsétes papírokat nézzük, minden nagyon szép, minden nagyon jogállami. A magyar bíróság zömmel a kisebbségi lakóknak ad igazat, csak éppen a világon semmire sem mennek vele. Egyik perből sodródnak a másikba.
V. Liza a könnyeivel küszködve kérdezi, hogy ő vajon még mit tehet? Hogyan védje meg az otthonát, ha a bíróságon nyert perek ennyit érnek? Hova forduljon még?
Hiszen ez egy jogállam, nem?
Fotók: Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
