KSH-adatbotrány – azonnali vizsgálatot követel több akadémiai bizottság és tudóstársaság
A Magyar Tudományos Akadémia három szakbizottsága, a Magyar Szociológiai Társaság és a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület közös közleményben kéri a Központi Statisztikai Hivataltól a Válasz Online-on feltárt hibás jövedelmi adatokon alapuló magyarországi szegénységi mutatók eltávolítását az Eurostat, valamint a KSH adatbázisaiból és ezek keletkezési körülményeinek részletes kivizsgálását. Emellett olyan intézményi keretek és szakmai kontrollmechanizmusok kialakítását követelik, amelyek garanciát jelentenek arra, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló, kirívó problémák a KSH adatközléseiben. Lapunk riportsorozatban tárta fel és tudományos szakcikkekben igazolta, hogy a KSH a szegénységi mutatók közlése során olyan súlyos hibákat vétett, amely felvetheti az adatok manipulációjának lehetőségét. Az adatokat azóta – szakértők által vitatott módon – korrigálták, ám arra nem született válasz, hogyan torzulhattak a politikailag kényes adatok ilyen mennyiségben az Orbán-rezsimnek kedvező irányba. Az alábbiakban a közleményt változtatás nélkül olvashatják.
A tavalyi évben a közvélemény és a kutatói közösség is megdöbbenve értesült arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások életszínvonalát vizsgáló EU-SILC adatfelvételének 2013–2023 közötti adatbázisaiban közzétett jövedelmi adatok súlyos hibákat tartalmaznak. Ezek a problémák alapvetően megkérdőjelezik az adatok, valamint az ezek alapján számított szegénységi és egyenlőtlenségi mutatók megbízhatóságát (lásd itt és itt).
A KSH 2025-ben átfogó revíziót hajtott végre az EU-SILC (az Európai Unió jövedelmi és életkörülményi statisztikái – a szerk.) 2018–2023 közötti adatállományain. A felülvizsgálat több fontos problémát korrigált, ugyanakkor számos hibát érintetlenül hagyott, sőt új inkonzisztenciákat is létrehozott. A revízió során bekövetkezett változások mértéke és jellege súlyos szakmai kérdéseket vet fel, és arra utal, hogy a revízió utáni adatbázisok sem alkalmasak a magyarországi jövedelmi viszonyok megbízható vizsgálatára (lásd itt).
Az EU-SILC adatfelvétel kiemelkedő jelentőségű Magyarországon a társadalmi és gazdasági folyamatok elemzéséhez. Számos tudományterület számára ez az egyik legfontosabb, sok esetben pedig az egyetlen rendelkezésre álló adatforrás. Az adatok felhasználóinak képviselőiként fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy
a hibás adatok közlése jelentős károkat okozott a társadalomtudományi kutatásnak és a tényeken alapuló szakpolitika-alkotásnak. Emellett a szakmai és a szélesebb közvélemény is téves képet kaphatott a magyar társadalom jövedelmi viszonyairól és állapotáról.
Annak érdekében, hogy megbízható információk álljanak rendelkezésre a magyarországi társadalmi és gazdasági folyamatokról, elengedhetetlen a hibák átlátható és megnyugtató javítása, valamint annak biztosítása, hogy a jövőben hasonló problémák ne fordulhassanak elő a hazai adatszolgáltatásban. Ennek érdekében javasoljuk
- az adatok felülvizsgálatának lezárásáig a hibás jövedelmi adatokon alapuló magyarországi mutatók eltávolítását az Eurostat és a KSH adatbázisaiból és publikációiból;
- a hibák keletkezési körülményeinek részletes feltárását, valamint olyan intézményi keretek és szakmai kontrollmechanizmusok kialakítását, amelyek biztosítják a már publikált adatok szakszerű revízióját, és garanciát jelentenek arra, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló, kirívó problémák a KSH adatközléseiben.
MTA Szociológiai Tudományos Bizottság
MTA Közgazdaság-tudományi Bizottság
MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság
Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület
Magyar Szociológiai Társaság elnöksége
Nyitókép: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) épületének részlete a főváros II. kerületében, a Keleti Károly utcában 2022. július 9-én (fotó: MTVA/Róka László)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
