Kapitány első nagy próbája: Moszkvából vagy Bukarestből lesz gáz?
Putyin orosz elnök júliustól megakadályozhatja, hogy a magyar állam gázt vegyen, ha nem hosszabbít meg egy lejáró rendeletet. Ugyanakkor jövőre egy új tengeri mezőn indul a termelés Romániában, és ez pótolhatja az orosz importot. Itt viszont a román politika kavarhat be, és az ottani kormányválság zavarossá tette a helyzetet. Kapitány Istvánnak és Orbán Anitának gyorsan kell lépnie, hogy sima legyen az őszi fűtési szezon.
Miközben az EU-s tagállamok többsége 2022 óta lemondott az orosz gáz vásárlásáról, két ország jelenleg is a Gazpromtól veszi a földgáza nagy részét: Magyarország és Szlovákia vonakodott az érdemi diverzifikációtól. Ez komoly kiszolgáltatottságot jelent, mert az orosz gáz vásárlásának lehetősége a mostani háborús helyzetben egyáltalán nem csak a kereskedőcégek szándékaitól függ.
Ha Putyin nem rendelkezik, akkor júliustól nem jön orosz gáz
A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió után nem sokkal Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletben írta elő, hogy csak a Gazprombank speciális számlájára fizethetik be a külföldi vevők az orosz földgáz árát. Ez már önmagában komoly jogértelmezési vitákhoz vezetett az EU-ban, és sok tagállam, például Németország és Finnország is, erre hivatkozva felmondatta energiakereskedőivel a Gazprommal kötött szerződéseiket. Mások, így a magyar kormány is, belement az orosz feltételbe. A magyar állami MVM továbbra is vásárolt orosz gázt, a 2021 októberében kötött, 15 évre szóló szerződés alapján, évente legalább 4,5 milliárd köbmétert. Ez az éves magyar fogyasztásnak nagyjából a fele.
2024 novemberében a helyzet tovább bonyolódott, mert a Biden-kormány szankció alá vonta a Gazprombankot, vagyis ha egy cég fizet neki, akkor azt másodlagos szankciók sújtják. Emiatt az orosz elnök lényegében visszavonta az előírását, egészen pontosan 2024 decemberében ideiglenes engedélyt adott arra, hogy külföldi vevők más bankokon keresztül is fizethessenek.
A felmentés negyedévre szólt, és Putyin azóta is negyedévente hosszabbítgatja.
Időközben a Gazprom legfontosabb európai vevőjévé Magyarország lépett elő, így a kivételek állandó hosszabbítása a magyar kormány fontos igénye volt az utóbbi másfél évben. Szijjártó Péter többször is örömmel jelentette azóta, amikor meglett hosszabbítás, 2025 nyarán például így örvendezett a Facebookon: „Jó hír, hogy Oroszországban meghosszabbították annak az elnöki rendeletnek a hatályát, amelynek értelmében októberig fennáll a lehetőség, hogy Magyarország az OTP-n keresztül fizessen a földgázszállításokért.” Akkor éppen négy nappal voltunk az aktuális felmentés lejárta előtt.
Mint Szijjártó posztjából is kiderült, a magyar fél az OTP oroszországi leánybankján keresztül fizet tavaly óta a gázért. Utoljára idén márciusban hosszabbította meg a rendeletét Putyin, április 1-jei hatállyal, és szokás szerint megint csak negyedévre. Azaz július 1-ig érvényes az aktuális mentesség.
Ha nem hosszabbít, akkor az MVM nyár közepétől nem tud majd fizetni az orosz gázért, és ezzel minden további vásárlás meghiúsul.
Érdekes lesz figyelni, hogy Putyin hosszabbít-e, és ezért elvár-e gesztusokat az új magyar kormánytól.
A magyarok kitettségét enyhíti valamelyest, hogy a hosszabbítás elmaradása Szlovákiát és Szerbiát is nehéz helyzetbe hozná. Ám az is igaz, hogy az EU időközben kitiltotta az orosz gázt a területéről, az azonnali piaci (spot) szerződések tilalma idén március óta már él, és a hosszú távú szerződések szerinti kereskedést is le kell állítani jövő év novemberéig. Mivel az MVM-nek hosszú távú szerződése van, a Magyarországot érintő tiltás jórészt csak jövő ősztől lesz érvényes. Előbb-utóbb tehát mindenképpen búcsút kell mondani az orosz gáznak, kérdés, hogy a leválást az oroszok felgyorsítják-e a fizetési rendelet alóli kivétel bezárásával, tekintettel az új magyar kormány külpolitikai irányváltására. Amennyiben így történne, az sem hozna összeomlást a magyar ellátásban, mert földgázt lehet máshonnan is vásárolni, azonban az tény, hogy minél rövidebb a határidő új forrást találni, annál rosszabb feltételekkel lehet tárgyalni róla. Ezért kellene az új magyar kormánynak mihamarabb kiderítenie, hogy Putyin óhajt-e hosszabbítani.
Fontos új forrás nyílik
Új forrásokért nem is kell nagyon messzire menni, mert nemrégiben a beruházó bejelentette, hogy 2026-ban megkezdik a termelést a romániai Neptun Deep mezőn, a Fekete-tengeren.
A kitermelni tervezett mennyiség bőven ki tudná váltani az orosz importot,
ráadásul Románia már most is majdnem teljesen el tudja látni magát gázzal. Ezért a beruházók, az osztrák OMV és a román állami Romgaz eleve úgy tervezték, hogy exportra termelnek majd.
Ez a romániai mező egyébként már az Orbán-kormány figyelmét is felkeltette. 2018 februárjában a volt miniszterelnök így fogalmazott: „A Magyarország és Románia között a gázellátásra vonatkozó tervezett együttműködés eredményeként 2022-re megszűnik Magyarország egyoldalú függősége az orosz gáztól.” Akkoriban az osztrák OMV mellett az amerikai Exxon Mobil tulajdonában volt a Neptun Deep kitermelési joga, és négy éven belülre ígérték az indulást. Korabeli tervek szerint az MVM és a MET felvásárolta volna a gáz jelentős részét, és ezzel az orosz importot komoly mértékben csökkenteni lehetett volna. Ezt az akkori Trump-kormányzat is erősen szorgalmazta.
Csakhogy az Exxon 2019-ben leállította a beruházást, miután a román állam súlyos különadót vetett ki a tengeri gáztermelésre. Akkoriban úgy értesültünk amerikai és romániai forrásainktól is, hogy az oroszok egyszerűen lefizették az egyébként is bukás előtt álló román szocialista kormányzat politikusait, hogy ellehetetlenítsék a Gazprom üzletét rontó projektet.
Az Exxon végül a román állami Romgaznak adta el az üzletrészét, de egészen 2022 tavaszáig húzódott a tranzakció. A román parlament jelentősen mérsékelte a különadót, és immár az OMV szakmai vezetésével újraindult a kitermelés előkészítése. Idén májusban jelentették be, hogy kezdődik a fúrótornyok hegesztése, és jövőre már indulhat a termelés.
Az aktuális kavarás innentől jön.
Az OMV Petrom–Romgaz konzorcium május 8-án jelezte a román kormánynak, hogy talált vevőt, aki évekre előre megvenné a mező gázát. Hogy pontosan mennyit, az nem nyilvános adat, a Válasz Online 2027-re vonatkozóan 1 milliárd köbméterről hallott, de hosszabb távon lehet ez több is. Ez a bizonyos vevő román kormányzati források szerint a magyar állami MVM lenne.
A termelők azért jelentették be az előzetes megállapodásukat az MVM-mel, mert a román államnak elővásárlási joga van az ország területén kitermelt gázra. Az elővásárlási joggal hét napig élhet az illetékes hivatal a bejelentéstől számítva. Csakhogy május 5-én megbukott a román kormány, miután a szocialisták kiléptek a koalícióból, és a parlament megvonta a bizalmat a miniszterelnöktől. Azóta ügyvezető kormány irányítja az országot. És a román törvények szerint az ügyvezető kormány nem vállalhat évekre előre komoly anyagi teherrel járó elkötelezettséget. Azaz a kormány ha akart volna, sem tudott volna élni az elővásárlási jogával, mert azt három nappal a kormány bukása után ajánlották fel.
A román politikát közelről ismerő forrásaink szerint a román pártokat, különösen a miniszterelnököt eddig adó jobbközép PNL-t felbőszítette, hogy a cég éppen a bukás utánra időzítette a felajánlását. Úgy tartják, hogy kész helyzetet akartak teremteni az osztrákok, akik az OMV-n keresztül a projektet irányítják.
A román kormány a határidő utolsó napján, azaz május 15-én jelezte az OMV-nek, hogy
elvi szinten élnének az elővásárlási joggal,
de a részleteket csak később tudják megbeszélni, ha lesz új kormány. Ezért június közepéig rendkívüli időt kértek. Persze még az sem dőlt el, hogy sikerül-e összeeszkábálni egy olyan kormányt, amely elvezeti az országot a továbbiakban, vagy előrehozott választás jön. A román politikusok egy része ugyanis azt tervezi, hogy szakértői kormány alakulna, amit a pártok többsége úgy támogatna, hogy nincs koalíciós szerződésük.
A romániai pártok legfőbb érve az előrehozott választás ellen, hogy a felmérések szerint a szélsőséges és EU-kritikus AUR nyerne, amit senki sem akar. A hivatalos magyarázatok viszont úgy hangoznak, főként a PNL részéről, hogy 4 milliárd euró EU-s támogatás veszhet el az RRF programból, ha nem lesz a nyáron kormánya Romániának, mert augusztus végéig meg kell állapodni az Európai Bizottsággal a feltételekben. Ugyanez a határidő nyomasztja egyébként az új magyar kormányt is, erről itt írtunk részletesen.
Most a választás elleni érvek közé bekerült az is, hogy ha nem kap bizalmat egy új vezetés, akkor a magyarok elviszik a román nemzeti kincset, 2034-ig előre.
Hogy mi lesz, az nem világos. Az OMV nem nyilatkozik érdemben, üzleti titokra hivatkozva. Ezzel együtt vélhetően belemennek az elővásárlási határidő meghosszabbításába június közepéig, de hogy lesz-e addig új román kormány, vagy előrehozott választást írnak ki, az nem világos még.
A hatalmas költségvetési hiány miatt muszáj lenne folytatni a megszorítások politikáját, viszont éppen ebből akartak kimaradni a szociáldemokraták a kormány megbuktatásával. Nélkülük és eddigi fő koalíciós partnerük, a PNL együttműködése nélkül viszont nem lesz meg a kormánytöbbség. Ha a két párt egy úgynevezett szakértői kormánnyal folytatná ugyanazt, amit eddig is, akkor a szocialisták bolondot csinálnak magukból, illetve az AUR még tovább erősödhet. Ezzel együtt romániai forrásaink a szakértői kormányra fogadnának inkább, mintsem egy nyári választásra.
Ezután az is kérdés, hogy ha lesz ilyen technokrata kormány, akkor az tényleg élni akar-e az elővásárlási jogával, és ha igen, akkor mit akar kezdeni a gázzal. Belföldi fogyasztásra ugyanis nem kell annyi, mint amennyit a Neptun Deep termelni fog. Meglehet, azt gondolják Bukarestben, hogy az állam drágábban el tudná adni külföldre, mint amennyit az MVM és az OVM előzetes megállapodásában rögzítettek, de erre azért nincs biztosíték. Ha nem él a román állam az elővásárlással, akkor az a szabály, hogy az OMV nem adhatja el olcsóbban a gázt, mint amennyiért a román államnak felajánlotta.
hirdetés
A románok mindenesetre nem akarnak úgy elmenni az OMV–MVM megállapodás mellett, hogy nem egyeztetnek a magyar kormánnyal, csak egyelőre nincs ott kompetens vezető, aki tudna beszélni a gázról valakivel Budapestről. Magyar részről Kapitány István miniszterhez került a nemzetközi energiakereskedelem, de neki nincs még energetikai államtitkára. Ráadásul az MVM-nek is teljesen új vezetése lesz, akik szintén nem kapták meg a felhatalmazásukat.
Vagyis nemcsak Romániában, de Magyarországon átmeneti időszak van.
Ezzel együtt a magyar szándék már kitapintható, mert úgy hallottuk, hogy a Tisza-kormány örülne, ha az MVM és az OMV meg tudna állapodni a román gáz importjáról, hiszen ez könnyen pótolhatná a legkésőbb jövő novemberben kieső orosz gázt.
Ráadásul a 2018-as előzmények mellett a román állam eddig is azzal számolt, hogy a Neptun mező gázát Magyarország irányába exportálják majd. Ennek érdekében már bővítik a vezetékeket, erre 150 millió eurót különített el a román állam tavaly szeptemberben, és a két ország együttműködésével bővítették a határkapacitást is, hogy 2,63 milliárdról évi 5,32 milliárd köbméterre növeljék a Magyarország felé szállítható mennyiséget. Úgyhogy a fő kérdés nem az, hogy az új mező gázát Magyarország felé szállítjak-e el, hanem inkább az, hogy az MVM lehet-e a vevő. Ugyanis a román állam, ha átvenné a kereskedelmet a termelőtől, akkor akár más országok kereskedőinek vagy egy másik magyar cégnek is értékesítheti a gázt. Magyarországról Szlovákia, Ausztria és Ukrajna irányába is könnyen el lehet szállítani hatalmas mennyiséget a meglévő vezetékeken.
Van tehát bőven feladat az új magyar kormány előtt: egyrészt meg kellene tudnia mihamarább, hogy Putyin meg akarja-e hosszabbítani a gázvásárlási rendeletét, és ha nem, akkor sürgősen új források után kell néznie; másrészt tájékozódnia kell Bukarestben, hogy mit akarnak a román politikusok kezdeni a Neptun Deep gázával. A Kapitány-stáb mellett vélhetően Orbán Anita külügyminiszter új embereire is izgalmas, a magyarországi fűtőtesteket és erőműveket közvetlenül érintő feladatok várnak a következő néhány hétben.
Nyitókép: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én (fotó: MTI/Illyés Tibor)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
