Alájuk tol bársonyszéket Magyar Péter II.
Miért tűnt időzített bombának Tarr Zoltán a kampány alatt? Sikerrel jelentkezett kifejezetten férfiaknak meghirdetett állásra az új igazságügyi miniszter, Görög Márta? Miért Vitézy Dávid hasonlít a legjobban Magyar Péterre az egész kormányban? Miért van beszélő neve a technológiai miniszternek? Tények és pletykák az új kormány tagjairól, második rész.
Sosem látott tempóban alakul az új magyar kormány, hiszen két nap alatt lemennek az új miniszterek parlamenti meghallgatásai, és a terv szerint kedd estére már le is teszik az esküjüket. A névsor csak péntekre lett teljes, de a Válasz Online már régebb óta figyeli a felkérteket. Nyilvános adatok, háttérben nyilatkozó régi ismerősök és Tisza közeli emberek meglátásai alapján mutatjuk be Magyar Péter kormányának tagjait, illetve annak történetét, hogyan lettek éppen ők a kiválasztottak. Ez cikksorozatunk második része, a többi miniszterről itt olvashat.
Tarr Zoltán: társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter
- Született: 1972, Budapest
- Végzettsége: lelkész
- Családi állapota: nős, 3 gyermek édesapja
- Élt-e külföldön: igen, ösztöndíjjal tanult az Egyesült Államokban
- Parlamenti képviselő-e: igen, Soroksáron és környékén (Budapest 16-os választókerület) 59,5 százalékkal nyert egyéniben
Tarr Zoltánt 2024. április 6-án ismerte meg az ország, amikor felszólalt a Kossuth téren, Magyar Péter tüntetésén, amit „Nemzeti menet és demonstráció egy új Magyarországért” néven hirdetett meg. Akkor még nem létezett a Tisza Párt (pontosabban: Magyar Péter négy nappal később vett át egy így nevezett egri minipártot), a demonstrációt még a Talpra Magyarok Közössége szervezte. Tarr református lelkészként az egyháza nevében bocsánatot kért a bicskei gyermekotthonban erőszakot elszenvedett áldozatoktól. Másnap kirúgtak a munkahelyéről, egy minisztériumi intézménytől, ahol digitális projektek fejlesztésével foglalkozott. Decemberben a feleségét is kirúgták az építési minisztériumból.
Tarr alkatilag képtelen szó nélkül hagyni, ha igazságtalanságot észlel, és komolyan válaszol, ha megkérdezik valamiről. Ez a tulajdonsága sok problémát okozott már neki. 2015-ben azért lett gyülekezet nélküli, rendelkezési állományú lelkész, mert nem értett egyet egyháza vonalával, egyszerűen fogalmazva az elfideszesüléssel. A kegyelmi ügy után levelekben sürgette, hogy az egyház nézzen szembe a problémákkal és Balog Zoltán felelősségével, és mivel válasz nélkül maradt, kiment szónokolni a tüntetésre.

Később tiszás politikusként egy nem nyilvános fórumon elmondta, hogy nem kell mindenről beszélni a kampány alatt, mert bizonyos ötletelések támadhatóvá teszik a pártot. Valaki ezt felvette, és a Fidesz kampánygépezete hónapokig tartó, óriási hadjáratban dolgozta fel a videót, az Index még egy teljes kormányprogramot is hamisított mellé, azt hazudva, hogy Tarr ennek eltitkolásáról beszélt. De az is többször előfordult, hogy úgy idézték a magyar és a nemzetközi sajtóban, hogy úgy gondolta, csak a háttérben osztja meg gondolatait az újságíróval, és nem nyilatkozik éppen. Ezek csekély jelentőségű ügyek voltak, de a Fidesz annyira durván rárepült minden lehetőségre,
hogy Tarr valamiféle időzített bombának tűnt, és a kampányhajrában nem is kapott sok szerepet a nyilvánosság előtt.
Most szombaton a Parlamentben is elszólta magát: amikor Magyar Péter korrekciós képességét méltatta, elárulta, hogy eredetileg tényleg Rubovszky Ritát tervezték oktatási miniszternek kinevezni. Ezt addig a pártból senki sem erősítette meg.
Bár Magyar mérsékelten lelkesedett nyilvános szerepléseiért, a háttérben Tarr nagyon is aktív volt, főként az Európai Parlamentben. Ottani mandátumának előzménye, hogy az első közös tüntetésük utáni napon, amikor a lelkészt elbocsátották állami munkahelyéről, Magyar befutó helyet ajánlott neki az akkor még nem is létező pártja EP-listáján.
Tarr Zoltán így 2024 nyarán már a brüsszeli parlamentben dolgozott, és ő volt a delegációvezető, azaz a tiszás képviselők főnöke. Kezdetben, amíg Magyar Péter is rendszeresen részt vett a kinti üléseken, ez elég kényes pozíciónak számított, hiszen úgy volt formálisan főnök, hogy a párt elnökének tekintélye megkérdőjelezhetetlen maradt. Tarr mindenesetre jól beilleszkedett az Európai Néppártba, több ottani forrásunk szerint kifejezetten kedvelték a megbízhatósága és szervezőkészsége miatt, és sajnálják hogy hazajött – ezt Roberta Metsola, a parlament máltai elnöke is kifejezte a minap.
A volt lelkész szervezőkészsége nem az EP-ben alakult ki, hiszen 2003 és 2015 között a magyarországi református egyház zsinati tanácsosa volt, ami azt jelentette, hogy ő vezette az egész apparátust; a zsinati elnök utáni legfontosabb funkció volt az övé. „Kifejezetten dinamikus, jól tárgyaló, agilis fiatal lelkész volt, ami újdonságnak hatott a sok tokás bácsi között” – mondta róla egy akkori ismerője. Bölcskei Gusztáv elnöksége után az új vezetés szerint hátrébb kellett volna lépnie, ám ő nem akarta véka alá rejteni kritikai észrevételeit, ezért inkább újrakezdte a karrierjét.
Végzettség nélküli informatikussá vált, egy multinál lett projektvezető, később pedig egy ottani kollégájával startup vállalkozást indított. A cég többek között egy szarvamarhák tenyésztését támogató szoftvert fejlesztett, úgyhogy az állatok viselkedésébe is beleásta magát. E munkája közben ismerte meg Bóna Szabolcsot, aki most szintén miniszter lesz. Úgy tűnik, hogy Tarr bármit képes megtanulni, mert amikor éppen nem volt állása, az aerob mozgásformákról írt egy tankönyvet a felkért szerző helyett, titokban. Ha kevés volt a pénze, akkor futárkodást is vállalt.
A Tiszában sokan arra számítottak, hogy vagy EU-s vonalon kap fontos megbízást a választási győzelem után, vagy pedig a Miniszterelnökség vezetésével bízza meg Magyar Péter. Nem így lett, viszont legalább az egyházügy is hozzá tartozik majd. Ez pedig azt jelenti, hogy miután az állam és a politika egészséges viszonyának rendezését nem sikerült elérnie az egyháza felől, ezt most megpróbálhatja végigvinni kormányzati oldalról.
Kátai-Németh Vilmos: szociális- és családügyi miniszter
- Született: 1973, Győr
- Végzettsége: jogász
- Családi állapota: 2 gyermek édesapja
- Élt-e külföldön: nem
- Parlamenti képviselő-e: igen, Csepelen (Budapest 9-es választókerület) 61,9 százalékkal nyert egyéniben
Senki sem talál ki jobb szövegeket vak politikusról, mint önmaga. „Levertük a Fideszt, mint vak a poharat” – közölte a Tisza választási győzelme után. „A vak is látja, hogy vannak gondok” – mondta a Tisza februári kampányrendezvényén. Március elsején pedig „Vak vágta” címmel lefutotta a vonatot a Gubacsi hídon, hogy demonstrálja, mennyire sanyarú a közlekedési helyzet a választókerületében. Kommunikációs képességét jól mutatja, hogy egyike volt annak a nagyon kevés képviselő-jelöltnek, akiket a Tisza Párt kezdettől a sajtó rendelkezésére bocsátott, hiszen tudták róla, hogy nem fog hibázni.
Bővelkedik megható jelenetekben a magyar közélet mostanában, de ebben az erős mezőnyben is emlékezetes volt, amikor az édesapja gratulált könnyek között Kátai-Némethnek a választás éjszakáján, vagy amikor a parlament alakuló ülésén Magyar Péter segítette a házelnök megválasztásakor, mert az eljárásrend egyelőre nem biztosít vakoknak is alkalmas szavazólapokat (az új miniszterelnök megígérte, hogy ezen is változtatnak).
Kátai-Németh Vilmos nem hagyja magát.
16 évesen egy örökletes és gyógyíthatatlan betegség miatt megvakult, de leérettségizett. Amikor egyszer az utcán megtámadták, utána addig tökéletesítette harcművészeti tudását, hogy aikido mester lett. Látó és nem látó tanítványokat fogadott, és Fehér Kard néven új technikát fejlesztett ki, amellyel vakok is hatékonyan megvédhetik magukat látó ellenfeleikkel szemben. Amikor a vakvezető kutyáját nem akarták beengedni egy boltba, sikeresen beperelte az üzletet, de a biztonság kedvéért elvégezte a jogi egyetemet is, és ügyvéd lett. 2012-ben dokumentumfilm készült róla Fehér Kard címmel, az HBO-n most is visszanézhető.

Évek óta foglalkozik esélyegyenlőségi ügyekkel, de politizálni csak a Tisza megalakulásakor kezdett. Már 2024-ben csatlakozott az ellenzéki mozgalomhoz. A kampányban rendkívüli jelentőséget kapott gyermekvédelem is a minisztériuma felügyelete alá tartozik majd.
Bár hivatalosan soha senki sem állította, hogy Bódis Kriszta lesz a szociális miniszter, mégis meglepetés volt, hogy a posztot nem a Tisza mellett rengeteget kampányoló atkivista kapta. Több, egymásnak részint ellentmondó pletykát hallottunk arról a Tisza közeléből, hogy miért nem Bódis lett a miniszter. Az egyik szerint ő maga kérte, hogy inkább a tárcák közötti koordinációt végző kormánybiztos legyen, mert a tervei túlmutatnak egyetlen minisztérium hatáskörén. De olyan változatot is hallottunk, hogy tavaly decemberben a Tisza csapatából néhányan petícióztak a túlságosan központosított, Tóth Péter által irányított kampányfegyelem ellen, nagyobb beleszólást és autonómiát követelve a párt vezetésétől. E változat szerint akik benne voltak a szervezkedésben, azok nem lehettek miniszterek. A vélekedés szerint Radnai Márk is ezért lesz csak kormánybiztos. E cikk elkészültéig nem sikerült meggyőződnünk egyik változat valódiságáról sem.
Vitézy Dávid: közlekedési és beruházási miniszter
- Született: 1985, Budapest
- Végzettsége: közgazdász
- Családi állapota: nincs gyermeke
- Élt-e külföldön: nem
- Parlamenti képviselő-e: nem
Vitézy Dávid az egyetlen olyan tagja az új kormánynak, aki politikusként a Tiszától függetlenül is országos ismertséget szerzett. Továbbá ő az egyetlen, aki ha nem is a Fidesz jelöltjeként, de legalább a Fidesz támogatásával indult már választáson (mint cikkünk első részéből kiderült, ez majdnem megtörtént Orbán Anitával is, de aztán mégsem). Viszont van egy körülmény, ami miatt bizonyos értelemben ő illik leginkább miniszterként Magyar Péter kormányába: hasonlóan a miniszterelnökhöz, Vitézy is olyan családból származik, amelyik generációkra visszamenően része a magyar elitnek. Mindketten olyan kultúrát hoznak magukkal, amiben a műveltség alapvető elvárás volt mindenkitől, és a befolyásos és ismert emberek hétköznapok részei voltak.
Vitézy Dávid édesapja Kossuth-díjas filmrendező volt, édesanyja szociálpszichológus, aki kisgyerekként Nagy Imrével és politikus társaival megjárta a snagovi fogságot a forradalom leverése után, 2009–14-ben pedig a Fidesz EP-képviselője volt. Egyik nagypapája a rendszerváltás előtti könnyűzene legfőbb kiadója (és cenzora) volt, egyik nagybátyja pedig Antall József tanácsadója, a másik pedig az első magyar üzletember, aki a rendszerváltás után földgázt importált a szétesett Szovjetunió utódállamaiból. És ugyan nem vérrokona Orbán Viktornak, de egyik féltestvére a leköszönő miniszterelnök unokatestvére. Lehetne még folytatni a figyelemre méltó családtagok sorát, de akkor Magyar Péter köztársasági elnök keresztapjára, vagy a tévé jogászaként országszerte ismert nagypapájára, esetleg a Kúria főtitkáraként is dolgozó édesanyjára már nem is tudnánk ebben a bekezdésben kitérni.
A lényeg, hogy kettejükre igaz a leginkább, hogy a politikába és a közéletbe beleszülettek.
Vitézy Dávid számos állami tisztséget viselt már: ő alapította és vezette a budapesti közlekedést szervező BKK-t (2010–14), de aztán összekülönbözött Tarlós István főpolgármesterrel. 2015-ben hat hónapig közösségi közlekedésért felelős miniszteri biztos volt a harmadik Orbán-kormányban. Aztán a közlekedési múzeum főigazgatója lett, majd 2020-ban a frissen létrehozott Budapesi Fejlesztési Központ élére nevezték ki, aztán 2022-ben már közlekedési államtitkár volt Palkovics László miniszter alatt. Ez nem tartott sokáig, mert Palkovics még abban az évben lemondott, Orbán Viktor a közlekedési ügyeket Lázár János alá rendelte, és ezzel Vitézy kormányzati állása is megszűnt. Ennek a történetnek két fontos tanulsága van: az első, hogy Vitézy Dávid egész életében a tömegközlekedés szervezésével foglalkozott, a második, hogy utálják egymást Lázár Jánossal.

Vitézy ezután közlekedésfejlesztési tanácsadóként dolgozott külföldi megbízóinak, majd 2024-ben elindult a főpolgármester-választáson. Az LMP és saját civil szervezetének közös jelöltje volt, bár fő riválisa, Karácsony Gergely kezdettől azt állította, hogy a Fidesz is őt támogatja majd. Vitézy a kampány alatt végig arról beszélt, hogy ilyen megállapodás nincs, és szerinte nem is lesz. Végül mégis mellé állt a Fidesz, mert egyoldalúan visszaléptette a saját jelöltjét közvetlenül a választás előtt. Vitézy a tiszások támogatását is kérte, de Magyar Péter válaszában a Fidesz hekkjének nevezte, Karácsonyt pedig alkalmatlannak. Magyar Péter végül érvénytelen szavazatot adott le a főpolgármester-választáson.
A szavazás éjjelén úgy tűnt, hogy Karácsony Gergely nyert, de elképesztően szűken, csupán 324 darab szavazattal a 781 ezer leadottból. Vitézy az érvénytelen szavazatok újraszámolását kérte, ehhez fideszes panaszok is érkeztek támogatásul. Az érvénytelen szavazatok újraszámolása után Karácsony már csak 41 darab vokssal vezetett. Vitézy az összes szavazat újraszámolását kérte ezután, és két kerületben a szavazás megismétlését is, Karácsony pedig teljesen új választást. A Kúria mindkettejüket visszautasította. Vitézy az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol az első követelését teljesítették. Újraszámolták az összes szavazatot, és végül Karácsony 291 szavazattal győzött.
Vitézy és Karácsony küzdelme tovább folytatódott a következő években a Fővárosi Közgyűlésben, mert a főpolgármesternek nem volt többsége. A helyzetet tovább bonyolította, hogy menet közben a Tisza frakciója rendszeresen együtt szavazott Vitézyék kis csoportjával. Volt egy időszak, amikor
arról lehetett hallani, hogy lényegében Vitézy irányítja a tiszás képviselőket is,
nagyjából addig, amíg Bujdosó Andrea 2025 nyarán át nem vette a Tisza frakció irányítását. Bujdosó mostantól viszont a Tisza országgyűlési frakcióját vezeti. Vitézy meg miniszter lesz, ő is otthagyja tehát a Közgyűlést. Hogy eztán Karácsony kikkel küzd majd, azt még nem tudjuk, de ez már nem is ide tartozik.
Ide tartozik viszont, hogy a választási kampány idején Vitézy úgy bizonyította, hogy nem a Fidesz embere, hogy folyamatosan támadta Lázár János közlekedési minisztert, szinte átvéve Magyar Péter 2025 nyarán indított sortüzét a vasúti közlekedés összemolása miatt.
Lannert Judit: gyermek- és oktatásügyi miniszter
- Született: 1962, Budapest
- Végzettsége: közgazdász, szociálpolitikus, szociológus
- Családi állapota: férjezett, három felnőtt gyermeke van
- Élt-e külföldön: 1991–1992-ben az Egyesült Államokban tanult
- Parlamenti képviselő-e: nem
„Reggel, még mielőtt Magyar Péter bejelentette Juditot, hallottam valakitől, hogy lehet, hogy ő lesz. Annyira megörültem, hogy ráírtam, igaz-e a hír, de nem erősítette meg. Aztán egész nap mentek a szakmából a telefonok, hogy ő a legjobb. Tudja, hogy milyen komoly változásokra van szükség, de nem esik ajtóstul a háznak, ismeri a pedagógusokat” – mondta egy pedagógiai szakértő, aki egy olyan civil szervezettel dolgozik együtt, amelyik keményen lobbizott a Tiszánál Lannert Judit miniszterségéért.

A szélesebb nyilvánosságban ugyan nem volt ismert másfél héttel ezelőttig, de szakmai körökben régóta elismert kutató. Többektől is azt hallottuk, hogy a mostani oktatási rendszerhez képest radikális változtatásokat akar, de elég jól ismeri a közeget ahhoz, hogy tudja, egyik napról a másikra nem lehet felforgatni az iskolák életét.
„Ha első körben tényleg csökkenti a tanárok felesleges adminisztrációs terheit, már jó ponttal indul” –
mondta egy tanár, aki szerint hiába kellene átalakítani a tananyagot, a módszertant és az értékelési rendszert, minden reform csak akkor működik, ha a tanárok elhiszik és elfogadják ezeket.
Lannert Juditért azután kezdtek lobbizni szakmai szervezetek, hogy elterjedt a sajtóban, hogy a Tisza Rubovszky Ritát jelölné oktatási miniszternek. Attól tartottak, hogy Rubovszky reformjai bátortalanok lesznek. Sok olyan vélemény is megjelent, amely az egyházak túlzott befolyásától féltette az állami oktatást, hiszen Rubovszkynak a katolikusok iránti elkötelezettsége világosan kitűnik életrajzából és korábbi nyilatkozataiból is. A legegyszerűbb kritika vele szemben annyi volt, hogy „túl fideszes hangulata” van.
Úgy hallottuk a Tisza környékéről, hogy 2025 végén a Tisza és a katolikus egyház vezetése között titkos egyeztetések zajlottak, és ezeken felvetődött, hogy az egyház támogatná Rubovszky miniszterségét. Egyházi oldalon az a meggyőződés alakult ki, hogy Magyar Péter igent mondott a javaslatra. Innentől viszont forrásaink már másképpen emlékeznek az elmúlt napok eseményeire. Hallottunk olyan változatot, hogy Rubovszky támogatói szivárogtatták ki a jelölést a sajtónak, hogy már ne lehessen visszatáncolni. De vannak, akik úgy tudják, hogy a szivárogtatók éppen a jelölést akarták megakadályozni, hogy a tiltakozás még a hivatalos bejelentés előtt lemenjen, és így vissza lehessen táncolni. Akárhogy is volt, Tarr Zoltán szombaton a sajtónak elárulta, hogy tényleg Rubovszky volt a párt eredeti jelöltje.
Hogy a történet barátságos fordulatot vegyen, az „őskonzevatív, ultraklerikális” Rubovszky és a „szélsőliberális” Lannert jelzőzés túlzás. A közelmúltban ugyanis tanácsadóként együttműködtek egy olyan oktatáspolitikai terv kidolgozásán, ami a Tiszához is eljutott, és a munkájukra rálátó forrásunk szerint „tök jól kijöttek egymással”. Az szakmai múljtukban fontos különbség, hogy míg Rubovszky jórészt elitgimnáziumok falai között dolgozott, addig Lannert világ életében kutató volt, és ebben a minőségében különböző intézmények százait vizsgálta, nemcsak hatékonysági, de gazdasági és esélyegyenlőségi szempontok, illetve a tanulók későbbi elhelyezkedése szerint is.
Lannert Judit egész pályafutása alatt mért. Szempontokat talált ki, amelyek alapján összehasonlíhatók és értékelhetők az oktatási gyakorlatok. Módszereket keresett, amelyekkel igazolhatóan javítani lehet a problémákon. Ezt a hozzáállást ígérte miniszterként is. Várhatóan megszűnik a KLIK teljhatalma, csökken a tanárok terhelése, hosszabb távon a közoktatásban kötelezően oktatott tantárgyak száma is. Bemutatkozó interjújában jelezte, hogy nem híve a kreativitást gúzsba kötő túlzott szigornak, mert arról beszélt, hogy „meg kell tanulni hibázni is”, mert aki nem mer hibázni, az sosem talál ki új dolgokat.
Noha nyilvánvalóan nincs sok összefüggés egy szakember kompetenciái és családi háttere között, a fideszes propaganda Lannert Judit miniszteri bejelentése óta azt suttogta, hogy nem érthet a gyerekekhez, hiszen nincs is családja. Miniszteri meghallgatásán azonban világossá tette: „Férjél vagyok és van három felnőtt gyermekem.”
Lannert sokáig minisztréiumi háttérintézményeknél kutatott, de két alkalommal is úgy érezte, hogy nincs maradása. Egyszer Gyurcsány Ferenc, egyszer pedig Orbán Viktor minisztersége idején, és inkább nem állami fenntartású intézményhez ment. Harmadszor tér vissza a kormányzati munkához a közoktatásban, de most már ő mondja meg, hogy merre lesz az előre.
Gajdos László: élő környezetért felelős miniszter
- Született: 1962, Nyíregyháza
- Végzettsége: állattenyésztő üzemmérnök
- Családi állapota: nős, két lánya és több unokája van
- Élt-e külföldön: nem
- Parlamenti képviselő-e: igen, Nyíregyházán 64,77 százalékkal nyert egyéniben
Amikor tavaly novemberben a Tisza bemutatta parlamenti képviselő-jelöltjeit, kiderült, hogy három választókerületben nem lesz tiszás előválasztás. Magyar Péter a budapesti 12. kerületben senkit sem akart olyan helyzetbe hozni, hogy ellene kelljen kampányolnia. És kimaradt Mezőkövesd és Nyíregyháza. Később tudtuk csak meg, hogy ezeken a településeken helyi hírességek indulnak. Miközben Tarr Zoltánnak és Radnai Márknak is meg kellett küzdeniük a kétfordulós előválasztáson, az énekes Csézy és az álltakertes Gajdos László jelölése megkérdőjelezhetetlen volt. Közülük Csézyt sokan ismerték szerte az országban. De Gajdos Lászlót inkább csak a saját városában, ott viszont rendkívüli népszerűségnek örvendett. Annyira, hogy 2006 óta minden önkormányzati választás idején győzködték, hogy legyen polgármester-jelölt (először az MSZP, aztán a Fidesszel szembeni összefogás pártjai), de nem állt kötélnek.
Hat alkalommal mondott nemet tavaly a Tiszának is,
aztán Magyar Péter meggyőzte. Nagyot nyert, a nyíregyháziak közel kétharmada rá szavazott.

Amióta nyert, azóta búcsúzik az állataitól. Tele van a videóival az internet, ahogy összedugják a homlokukat az elefánttal, ahogy az utolsó halakat adja a pingvineknek. Gajdos ugyanis nem egy állatkert igazgatója volt eddig, hanem volt egy állatkertje, amit ő csinált. 1996-ban nevezték ki egy lepusztult park vezetőjének, néhány állattal, az ország legkisebb óriáskerekével és igen csekély számú látogatóval. Mostanra a SóstóZoo-ban több emlős él, mint a fővárosi állatkertben, évi 600 ezer ember látogatja, és háromszor kapta meg az Európa Legjobb Állatkertje címet. Korábban a rádió nyíregyházi stúdiójánál, majd a helyi tévénél volt riporter, de gyerekkora óta állatkertet akart.
Gajdos László eltökélt ember, addig ment oroszlánért, fehér tigrisért, borneói orángutánért, ameddig nem lett ilyen a Nyírségben is. Az is biztos, hogy remekül ért a pozitív kampányokhoz. Amikor bekamerázta jegesmedvebocsok kifutóját, 30 milliós nézettséget csinált vele. Harminc éve ötletel, és önkormányzati támogatás nélkül nyereségesen működteti az intézményét.
A természetvédelemért aggódó szakemberek azonban csak félig nyugodtak meg, hogy újra lesz önálló minisztériuma a környezetvédelemnek. Vannak, akik attól tartanak, hogy Gajdost elsősorban az állatmenhelyek és állatjóléti törvények érdeklik majd, mert leginkább ezekről szeret beszélni, és a kevésbé aranyos dolgok nem kötik le a figyelmét. Mások attól tartanak, hogy leértékelődik a kiterjedt sivatagosodás közepette fókuszba került vízügy, mert a kormányalakulás hetében arról lehetett hallani, hogy ez a terület helyettes államtitkári szinten jelenik meg először. Gajdos a parlamenti meghallgatásán mindenesetre sokkal szakmaibb volt, mint amikor az állatkertes kedves bácsi karakterét hozta a kampányban.
Hegedűs Zsolt: egészségügyi miniszter
- Született: 1969, Hidas
- Végzettsége: orvos
- Családi állapota: nős, 4 gyermek édesapja
- Élt-e külföldön: igen, 2005–2015 között Nagy-Britanniában
- Parlamenti képviselő-e: igen, a Tisza listájának 11. helyéről szerzett mandátumot.
Most, hogy választási táncával fél Magyarország oda van érte, könnyen lehet azt gondolni, hogy inkább showman, mint ortopéd, de a nyilvános brit orvosi adatok és a kommentelők szerint utóbbiként is megállhatta helyét. Legalábbis nem találtunk negatív kritikát a profilja alatt, pedig több orvosokat értékelő oldalt is megnéztünk. Olyanok inkább a bejegyzések, mint „Beata” felhasználó 2017-es tömör észrevétele, miszerint „Ilyen orvos kellene nagyon sok, Tökéletes!” Tegyük azért hozzá, hogy a sok dicséretet nem egy lerobbant állami kórház közönségétől, hanem magánkilinikák betegeitől kapta. Az utóbbi időben viszont már az állami sportkórházban is dolgozott, csak ott nem lehetett kommentelni. Hegedűs arról beszélt a kampányban, hogy részletes és anonim betegelégedettségi kérdőíveket kellene bevezetni Magyarországon.
Hegedűs Zsolt 2025 nyarán, a Tisza egészségügyi szakértőjeként jelent meg először nyilvánosan a párt egyik rendezvényén, és azon kevesek közé tartozik, akikről már tavaly megmondta Magyar Péter, hogy miniszterré nevezi ki, ha megnyerik a választást. A gyors bejelentés talán annak is szólt, hogy jelezze a Tisza korábbi hivatalos orvosának, az EP-frakciót erősítő Kulja Andrásnak, hogy rá továbbra is Brüsszelben számít. Hegedűs a 2024. márciusi 15-i Talpra Magyarok tüntetés után döntötte el, hogy szakértőnek jelentkezik az akkor még csak szerveződő mozgalomnál.
Az új egészségügyi miniszter nem most fedezte fel, hogy problémája van a magyar rendszerrel. 2005-ben azért költözött Nagy-Britanniába, mert elege volt a magyar egészségügy korrupt és feudális viszonyaiból. És ezt nem kampányeseményen mostanában mondta, hanem 2016-ban, már hazatérése után, amikor érdekvédelmi szervezetekben kezdett tevékenykedni. „Az eszem miatt mentem el, a szívem miatt jöttem vissza” – nyilatkozta tíz évvel ezelőtt.
Hazaköltözése után ugyanis az egyik szóvivője lett az „1001 orvos a hálapénz nélkül” Facebook csoportnak, ahol a csatlakozók névvel vállalták, hogy soha nem fogadnak el pénzes borítékokat. A mozgalomnak is része lehetett abban, hogy a hálapénzt szigorúan büntetni kezdték. Egy 2016-ban alakult egészségügyi szakszervezethez is csatlakozott, és rögtön alelnökévé választotta a ReSzaSz. A szervezet sztrájkkal fenyegetett, ha nem emelik a fizetéseket, de Hegedűsnek szakmai észrevételei is voltak. A kórházi fertőzések nagyon magas előfordulásairól beszélt többek között, és a brit protokollok bevezetését javasolta. Hegedűs a Magyar Orvosi Kamara megújulásának egyik kulcsfigurája volt, az etikai kollégium vezetőjeként ő irányította az etikai szabályrendszer, a kódex kidolgozását. Tárcáját egykori kamarai társaival irányítja majd, és első intézkedései között említette, hogy visszaállítja azokat a jogokat, amelyektől az Orbán-kormány megfosztotta az orvosi kamarát
Hegedűs nem az első a családjában, aki politizálásra adta a fejét. Édesapja, Hegedűs Loránt egykori református püspök 56-os forradalmár volt, vidékre száműzték, ezért született Zsolt fia is a Baranya megyei Hidason. Bátyja, Ifj. Hegedűs Lóránt pedig a MIÉP parlamenti képviselője és alelnöke volt korábban. Az apának néhány hete állítottak szobrot Budapesten, két távozó miniszter, Gulyás Gergely és Semjén Zsolt avatták fel, természetesen a leendő miniszter jelenlétében. Hegedűs Zsolt már korábban elmondta, hogy komoly politikai viták vannak a családjában, de a testvéri szeretet minden problémát áthidal. „Én is istenhívő vagyok, a hidasi bukovinai székelyek között nőhettem fel, nemzeti érzelműnek tartom magam, és mint a legtöbb magyar ember, szeretnék tenni valamit a hazámért” – tette még hozzá.
Görög Márta: igazságügyi miniszter
- Született: 1975, Kiskunfélegyháza
- Végzettsége: jogász
- Családi állapota: férjezett, 2 gyermek édesanyja
- Élt-e külföldön: nem
- Parlamenti képviselő-e: nem
Csak pénteken derült ki, hogy Görög Márta lesz az igazságügyi miniszter, utolsóként a kormány tagjai közül. Felnőtt élete nagy részét a szegedi egyetem falain belül töltötte. Ott végzett 1998-ban, aztán jött a doktori program, a tanítás, a kutatás, és végül ő lett a jogi kar vezetője. 2019-ben választották meg dékánnak, első nőként és eddig a legfiatalabbként az egyetem történetében. Szakterülete a polgári jog, számos tudományos testület tagja és kitüntetés birtokosa.

A széles nyilvánosság előtt eddig alig szerepelt, a tanítványai online fellelhető értékelése szerint szigorú, de következetes. Egy Kiskunfélegyháza híres szülötteit bemutató beszélgetésen készült videón kívül nincs több interjú vele. Abból kiderül, hogy a gimnáziumban egyszer kapott egy hármast, ennél rosszabb jegye sosem volt, de akkor sírt miatta.
Joghallgató fiatal nőként pedig jelentkezett egy „belvárosi ügyvédi iroda férfi egyetemista gyakornokot keres” szövegű hirdetésre. Megkapta az állást,
azt mondta a felvételiztető ügyvéd neki, hogy ilyen okos egyetemistát addig még nem látott. Az illető azóta a férje lett. Kiderült még, hogy kedvence a sütik közül puncsminyon, de politikáról egyáltalán nem esett szó.
Görög Márta azért az utolsóként lett miniszterjelölt, mert első körben Melléhtei-Barna Mártont kérte fel a posztra Magyar Péter, csakhogy ő múlt csütörtökön visszalépett. Erről csak a Válasz Online-nak nyilatkozott, itt lehet elolvasni. A lényeg, hogy ő Magyar Péter sógora, és ez megütközést keltett. „Azért, hogy a Tisza-kormány teljesen tiszta lappal indulhasson, s a nepotizmusnak még a látszata se vetülhessen rá, illetve, mert nekem a hazám sokkal fontosabb bármilyen pozíciónál, a visszalépés mellett döntöttem” – mondta és hozzátette, hogy érthetetlennek tartja a támadásokat, mert előbb dolgozott a Tiszának, mint hogy összejött volna Magyar Péter húgával, egyébként pedig alkalmasnak tartja magát a feladatra. Sokan izgalommal követik, hogy lesz-e még családi dráma az ügyből. A parlament alakuló ülésén Magyar és Melléthei-Barna egymás mellett ültek, rendkívüli esemény kettejük közt nem történt.
Tanács Zoltán: tudományos és technológiai miniszter
- Született: 1974, Szeged
- Végzettsége: közgazdász
- Családi állapota:nős, 3 gyermek édesapja
- Élt-e külföldön: igen, Németországban, a Balkánon, a Közel-Keleten és Afrikában is
- Parlamenti képviselő-e: igen, Budapest belvárosában (Budapest 1-es választókerület) 63 százalékkal nyert egyéniben.
Furán hangzik talán, de Tanács Zoltán tanácsadó volt egész életében. A közgazdasági egyetem elvégzése után egyetlen munkahelyen dolgozott, de ez a gyakorlatban rendszeres utazásokat jelentett. Egy tekintélyes német tanácsadónál volt, amely rendszerint különböző ügyfelekhez küldte, előfordult, hogy Európán kívül is. Húsz év után partner, azaz társtulajdonos lett a cég hazai irodájában, de tavaly kilépett és eladta a tulajdonrészét is. Azóta a Tiszának dolgozik.
Tanács vezette a Tisza kormányzásra felkészülő szakértőit, saját állítása szerint összesen ezer emberrel volt kapcsolatban, akik szakterületenként munkacsoportokat alkotva írták össze, hogy mit kellene kezdeni Magyarországgal. Nagyon keveset lehet tudni ezekről a csoportokról, még 2025 elején (Tanács érkezése előtt) azt hallottuk, hogy főként szakmájukban tekintélyes nyugdíjasok működtek közre, mert ők értek rá. Ám a kör egyre bővült, ahogy egyre többen látták reálisnak a Tisza győzelmét, és így terveik megvalósíthatóságát is. Közeledve a választáshoz, már az volt inkább probléma, hogy különböző ágazatokból, még az állami szférából is sorra érkeztek jelentkezők, akik nem mindig értették, hogy nagyra törő terveik miért nem kapnak elég figyelmet. Mindenki Tanácsot kereste, mert más nem igazán szerepelt a nyilvánosság előtt.

Tanács Zoltán korábbi munkájának az volt a lényege, hogy struktúrákat alkosson, számítástechnikai megoldásokat vezessen be rendszerek irányításához, adatok feldolgozásához. 1999-ben a szakdolgozatát az önkormányzati feladatok digitalizációjáról írta, még azelőtt, hogy az internet hétköznapi használata elterjedt volna.
A cége sok megrendelést kapott az állami szférából is, egyetemektől, hatóságoktól, minisztériumoktól, de bankok, energiacégek, járműipari és távközlési vállalatok is voltak az ügyfelei között. 2024-ben egy konferencián bemutatkozásul azt írta, hogy 25 év alatt több mint 100 projektet vezetett, nagyvállalatok és állami intézmények IT rendszereit fejlesztette, IT stratégiákat alakított ki és controlling rendszereket hozott létre. Tanácsnak megoldásokat kellett találnia problémákra, de közben meg kellett értenie valamennyire az adott szakterületet is, úgyhogy állandó tanulásra kényszerült.
Amikor a Tiszához ment, abban bíztak, hogy mindenhez ért egy kicsit.
Az utóbbi években a kibervédelemben is elmerült, és sokat foglalkozott a mesterséges intelligencia hasznosításával, erről hírlevelet is kiadott. A kampány alatt többször kritizálta élesen a magyar tudománypolitikát. Arról írt bejegyzéseket, hogy gyors változás nélkül az összes fiatal kutató és tudós elhagyja az országot, és a káros átszervezések a megmaradt kutatóintézeteket is kivéreztetik. Már tavaly ősszel jelezte, hogy jó lenne egy tudományos és technológiai minisztérium, de hogy éppen ő is vezeti majd, arról a választás előtt nem volt szó.
A Tiszában többen is azt várták, hogy inkább a Miniszterelnökséget vezeti majd, bár ott a szervezés mellett politikai stratégiát is kell alkotni, ami másfajta munkát jelent. Azt már a választási előtt megígérte, hogy ha nyer a Tisza, akkor sokkal jobb lesz a DÁP. A Rogán Antal által bemutatott digitális ügyintézést lehetővé tevő app ezentúl az ő felügyelete alá tartozik.
Nyitókép: Magyar Péter miniszterelnök az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én (fotó: MTI/Illyés Tibor)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

