Alájuk tol bársonyszéket Magyar Péter I. – Válasz Online
 

Alájuk tol bársonyszéket Magyar Péter I.

Magyari Péter
Magyari Péter
| 2026.05.11. | Háttér

Szerette volna Lavrovot Szijjártó Péter akkor is, ha elolvassa Orbán Anita könyvét? Hol helyettesítette kiváló angoljával Matolcsy Györgyöt Kármán András? Mit művelt Ruff Bálint láthatatlan keze? Mit tett az egy oldalnál hosszabb e-mailekkel Kapitány István, amikor még félmillió beosztottja volt? Tények és pletykák az új kormány tagjairól, első rész.

hirdetes

Sosem látott tempóban alakul az új magyar kormány, hiszen két nap alatt lemennek az új miniszterek parlamenti meghallgatásai, és a terv szerint kedd estére már le is teszik az esküjüket. A névsor péntekre lett csak teljes, de a Válasz Online már régebb óta figyeli a felkérteket. Nyilvános adatok és háttérben nyilatkozó régi ismerősök és Tisza közeli emberek meglátásai alapján mutatjuk be Magyar Péter kormányának tagjait, illetve annak történetet, hogyan lettek éppen ők a kiválasztottak.

Pósfai Gábor: belügyminiszter

Meglepetés, hogy a belügyminisztérium élére nem rendőr, tűzoltó vagy börtönőr, hanem egy multinacionális kiskereskedelmi lánc nemzetközi karriert befutott menedzsere került. Pósfai Gábor a Tisza kampányának fő szervezőjeként vált ismertté.  

Orbán Viktor egy percet sem volt úgy miniszterelnök egész életében, hogy ne Pintér Sándor lett volna a belügyminiszter. Ez kialakította azt a képzetet Magyarországon, hogy a rendőrből lett politikus lecserélhetetlen. Orbán örökös belügyminisztere ráadásul jóban volt Csányi Sándorral, az OTP elnökével, és ez még nagyobb súlyt adott neki, sokan az ő meghosszabbított kezének is tartották az Orbán-kormányokban. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert a mostani kormányalakítás idején is keringtek pletykák arról, hogy Csányi és az OTP lobbiereje megmozdult, és a leendő miniszterelnök figyelmébe ajánlották Bucsek Gábor egykori budapesti rendőrfőkapitányt, az OTP jelenlegi biztonsági igazgatóját. Ez óvatosan bár, de még a sajtóba is kiment, amikor Csányi Sándor előbb meglepődött a HVG Bucsekről szóló kérdésén, majd hosszan méltatta őt. Úgy hallottuk, hogy Magyar Péter mérlegelte Bucsek kinevezésének lehetőségét, de végül állítólag arra jutott, hogy túlságosan fideszes volt. 

Felmerült még néhány volt rendőr a posztra, a többségük azonban nem vállalta. Vannak a Tiszában, akik úgy érezték, hogy azért nem, mert tartottak Pintér Sándortól, hogy tekintélyével és kapcsolatrendszerével bekavarhat a munkájukba. Másokat pedig Magyar tartott alkalmatlannak.   

Úgyhogy végül házon belülről jött a váratlan megoldás, Pósfai Gábor személyében. A belügyminisztérium alól ugyan kiveszik az oda nem illő ágazatokat, mint az egészségügy, az oktatásügy vagy éppen a szociális ügyek, de így is rendkívül fontos területek maradnak az új miniszternél. Nem utolsósorban a Tisza elleni támadás miatt megtépázott tekintélyűvé vált Alkotmányvédelmi Hivatal, amely a Rogán Antal-féle Kabinetirodától visszakerül a tárcához. Ez már csak azért is izgalmas lesz, mert

Pósfai személyesen ellenőrizheti majd, hogy kik dolgoztak a pártja ellen, minden jel szerint megsértve Magyarország törvényeit.

A rendőrséget ismerő forrásaink szerint az állomány nagyobbik része nem hullat könnyeket Pintér Sándorért. A korkedvezményes nyugdíj elvételétől a politikai kinevezésekig, az egyre súlyosbodó adminisztrációs terhektől a statisztikák kozmetikázásáig hosszú az elégedetlenségre okot adó lajstrom a neve mellett, nem is beszélve arról, hogy a rendőrök is nagyon keveset keresnek, főként az alacsonyabb rendfokozatúak.

Pósfai Gábor a Tisza-frakció tagjaival az Országgyűlés alakuló ülése után 2026. május 9-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Pósfai soha nem dolgozott még egyenruhásokkal, úgyhogy érdekes lesz, kikkel veszi körbe magát, lesz-e ex-rendőr államtitkára például. Minden forrásunk szerint Pósfai nagy erőssége, hogy könnyen megkedvelteti magát az embereivel. A politikai karrierje előtt a Decathlonnál és utána a Tiszánál is népszerű volt a beosztottjai körében, „mert mindenkire figyel, azt érezteti mindenkivel, hogy számít a szava, és nemcsak kérdez, de amit lehet, azt figyelembe is vesz”. A Tiszánál operatív igazgatóként a szervezési ügyek tartoztak alá, nagy szerepe volt abban, hogy a sokszor kaotikusan működő párt kifelé profi szervezetnek látszott. Pósfai végig tartotta magát a szerepéhez, politikai kérdésekbe, a kampány tartalmi részébe nem szólt bele. Ismerői szerint alapvetően nem politikus alkat, hanem inkább remek szervező. Az pedig, hogy magyarként rábízták egy francia multi ausztriai vezetését, és e munkát néhol gyanakvó környezetben is sikerrel végezte, azzal kecsegteti Magyart, hogy megbirkózik az egyenruhások zárt világával is.    

Pósfai maga jelentkezett a Tiszához, amikor 2024. október 23-án Magyar Péter pályázatot hirdetett új vezetőknek, képviselőknek. Jelentkezése után alig néhány hónappal már a párt operatív igazgatója volt, Radnai Márk addigi feladatkörét vette át. Mivel az októberi felhívásra jelentkezők közül sokan csak 2025 közepén kaptak visszajelzést, ezért lehetséges, hogy nem csak egy e-mailt küldött, hanem más csatornákon is felvette a kapcsolatot a párttal, de ez csak feltételezés. Sokakat meglepett, hogy a rendkívül megterhelő, párt körüli szervezési munka mellett képviselőjelölt is lett, de kiugró eredménye utólag igazolta, hogy ez is belefért neki. 

Pósfai saját állítása szerint 2010-ben a Fideszre szavazott, és korábban tüntetett a Gyurcsány-kormány ellen. 2017-re viszont már annyira csalódott volt, hogy tekintélyes menedzserként egy Facebook-posztban kritizálta az Orbán-kormányt, és keresztényként kérte ki magának Orbán Viktor kirekesztő politikáját. 2023-ban lapunknak erről is beszélt, illetve esetleges politikai szerepvállalásáról akkor így fogalmazott: „Nem kaptam kedvet a magyar politikához az elmúlt időszakban sem.” Igaz, akkor még nem volt Tisza Párt.


Orbán Anita: külügyminiszter

Aligha lehet látványosabb váltás a külügyminisztérium élén, mint az, hogy az oroszokkal meghökkentően mély kapcsolatot kialakító Szijjártó Pétert éppen az az Orbán Anita követi, aki 2008-ban könyvet írt Hatalom, energia és az új orosz imperializmus címmel, előre figyelmeztetve a világot, hogy Oroszország veszélyes és agresszív politikájához fegyverként használja az olajat és a földgázt. Azonban a világ bonyolult, amit jól mutat, hogy Orbán Anita néhány hónapig úgy dolgozott a külügyben, hogy már Szijjártó Péter volt a miniszter: 2014 végén és 2015 elején. 

Az itthoni közgazdász diplomája mellé az USA-ban történelemből is szerzett végzettséget, illetve diplomáciából doktori fokozatot is. Orbán Anita már az ezredfordulón a Fidesz nyugatos irányt vivő holdudvarához tartozott, Martonyi János, Navracsics Tibor és Németh Zsolt köréhez. Akkoriban nem volt jele, hogy a párt egyszer majd a Kreml legfontosabb európai szövetségese lesz. Erre utalt például, hogy a Heti Válasz külpolitikai rovatvezetőjeként is dolgozó Orbán Anita élesen kritizálta a Gyurcsány-kormány oroszbarát gesztusait. 2010-ben úgy volt, hogy ő lesz a Fidesz egyéni jelöltje Újbudán, de alig 24 órával a hivatalos jelöltállítás előtt Simicskó Istvánra cserélte a párt. Akkor egészségügyi okokra hivatkoztak, de arról biztos tudomásunk van, hogy ez nem volt igaz. A valódi ok egyértelműen azóta sem derült ki. 

A Fidesz győzelme után mindenesetre a külügyhöz került, és utazó nagykövetként az orosz energiafüggés lazítása volt a feladata. Nem igazán engedték, hogy látványos sikereket érjen el, és érzékelve az egyértelmű oroszos fordulatot, 2015-ben távozott a külügyből. Amerikai és brit energiakereskedő óriásvállalatok vezető menedzsere lett, többek között az LNG európai importját szervezte, majd a Vodafone budapesti illetve londoni központjánál volt igazgató. A nemzetközi üzleti életben páratlan karriert futott be, hiszen magyarként és nőként energetikai óriásvállalatok vezetőjévé válni külön-külön is elképesztő teljesítmény lenne, ezek együtt pedig oda vezettek, hogy 2024-ben a Forbes a legbefolyásosabb magyar nő címet adta neki nemzetközi üzlet kategóriában. Közben számos nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezet és kutatóintézet tisztségviselője is volt.

Ő lesz a záloga a magyar külpolitika nyugatos fordulatának.

Már 2025 nyár végén terjedt a pletyka, hogy Orbán Anita a Tisza miniszterjelöltje lesz, energetikai vagy külügyi területen, és arról is szóltak híresztelések, hogy a párt kötcsei nagygyűlésén áll először a nyilvánosság elé. Végül mégsem őt mutatta be akkor a Tisza, Kármán András és Forsthoffer Ágnes léptek először színpadra aznap, alig néhány méterre Orbán Viktor piknikjétől. Azonban továbbra is terjedt a hír, hogy Orbán Anita előbb-utóbb hivatalosan is megérkezik, és a háttérben az EU-s kapcsolatok rendbetételét előkészítő csoporttal is egyeztetett. 

Végül idén januárban egy Facebook-videóban mutatta be Magyar Péter, mint a párt külügyminiszter-jelöltjét, és a választási győzelem óta ebben a minőségében már tárgyalt Brüsszelben és Rómában is.

Orbán Anita, a Tisza Párt külügyi szakértője a párt kampányrendezvényén a bécsi Radisson Red Hotelben 2026. február 27-én (fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Orbán Anita diplomáciai jártasságát és kapcsolatrendszerét minden forrásunk elismeri, és azt is kiemelték, hogy könnyű vele együtt dolgozni. Egyetlen óvatos kritikát hallottunk róla, miszerint Magyar Péterrel nem akar konfliktust vállalni, és ha elsőre nem értenek egyet valamiben, akkor hamar enged. Az EU-s politikát érintő ügyekben viszont nem is lenne sok mód ütközniük, a terület ugyanis nem a külügyhöz, hanem a Miniszterelnökség egyik államtitkárához tartozik majd, és őt várhatóan Magyar Péter irányítja majd közvetlenül.


Ruff Bálint: miniszterelnökséget vezető miniszter

Az új kormányból ő az egyetlen, aki egész pályafutását a politika közelében töltötte, és szintén az egyetlen, aki határozottan a baloldalhoz kötődött: előbb SZDSZ-es, majd MSZP-s politikusok mellett dolgozott kabinetfőnökként, kampányfőnökként és tanácsadóként is. Fodor Gábor és Botka László voltak a legismertebbek közülük, illetve a független ellenzéki Pikó Andrást is megnevezte a legutóbbi ügyfelei között. Állítólag volt idő, amikor a Momentumhoz köthető munkája is akadt. A DK-val és Gyurcsány Ferenccel viszont mindig is ellenséges volt a viszonya. Amikor 2017-ben Botka László szegedi polgármester volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje, akkor ő vezette a kampányát, aminek lényegi eleme volt, hogy Gyurcsány Ferencet kizárja egy szerveződő ellenzéki összefogásból. Ám ez végül elbukott a szocialista vezetők ellenállásán, és így már fél évvel a 2018-as választás előtt elbukott Botka is. Viszont annak idején Ruff találta ki a „Fizessenek a gazdagok!”-szlogent és a mögötte lévő programot, úgyhogy nem lenne teljesen meglepő, ha a Tisza vagyonadóról szóló ígéretét is inspirálta volna. 

Sokáig egyáltalán nem szerepelt a nyilvánosság előtt, és 2013-ban alapított tanácsadó cégét is Invisible Hand-nek, azaz Láthatatlan Kéznek nevezte el. Sokak szerint beszélő név, mert

megfejthetetlen, hogy mennyi ötlete termékenyíthette meg a Tisza mostani kampányát, annak ellenére is, hogy sem a cége, sem ő nem állt formális kapcsolatban a párttal. 

2021 januárjában lépett ki a nyilvánosság elé, mert úgy vélte, hogy másképpen nem tud hatni az ellenzékre. Eltökélt célja lett az Orbán-rendszer megbuktatása, de azt tapasztalta, hogy a munkára az akkori kísérletek teljesen alkalmatlanok voltak. A Szabad Európán, a 444-en majd a Partizánon készített tehát műsorokat, utóbbinál 2023-tól egészen az idei választásig ment a Vétó című, hetente jelentkező adása, ami lényegében végig arról szólt, hogyan lehet, és miért nem sikerült korábban választáson legyőzni a Fideszt. A műsor rendkívüli népszerűségnek örvendett, Ruff a Fidesz és a régi ellenzék kérlelhetetlen kritikusaként sokakra hatott, érzelmes kirohanásai nem ritkán önálló életre kelve terjedtek a neten. Állítása szerint felfigyelt rá Magyar Péter is, aki időnként kikérte a véleményét. 

Ruff hivatalosan nem dolgozott a Tisza kampányában, de hogy a 2024-es EP-választás után mennyit számított a véleménye, arról már ellentmondóak a pletykák a pártban. Van, aki szerint sokat, és nem volt véletlen, hogy amit a Partizánban mondott, az néha szó szerinti fordulatként előkerült Magyar Péter beszédeiben is. Mások szerint Magyar ilyen: elképesztően gyorsan tanul, és ha megtetszik neki valami, azt használja vagy saját képére szabja. 

A szürke eminenciás szerepéről szóló vélekedéseket erősítette az is, hogy Tóth Péter lett a Tisza kampányfőnöke, aki régi barátja. Ruff már évekkel a Tisza megalakulása előtt azt képviselte, hogy ha van szakértő, akinek irányításával le lehet győzni a Fideszt, akkor az Tóth Péter. Ha volt is köze Magyar és Tóth egymásra találásában, a tiszás forrásaink sosem látták Ruffot a párt székházában a kampány alatt, és biztosan nem vett részt értekezleteken sem. Néhányan, ha szükségét érezték, telefonon kikérték a véleményét konkrét ügyekben is, de nem volt előírás, hogy figyelembe is kell venni, amit mond. 

Ennek megfelelően Ruff minisztersége sokakat meglepett a Tiszában. A többség Tarr Zoltánt vagy a kormányzati felkészülést vezető Tanács Zoltánt várta a posztra. Mindketten miniszterek lettek ugyan, de nem az általános kormányzati munkát koordináló pozícióban. Ruff mellett szólhatott, hogy ő már látott belülről kormányzati munkát, és évtizedek óta foglalkoztatta a politikai munka megszervezése.

Ruff Bálint az Országgyűlés alakuló ülése után a budapesti Kossuth téren ünneplők között 2026. május 9-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Ruff kinevezése abban a tekintetben telitalálat volt, hogy látványos lelkesedés fogadta a közösségi oldalakon a népszerű médiaszereplő pozícióba emelését. A Ruff-féle Miniszterelnökség a Rogán Antal és Gulyás Gergely vezette két tárcát egyesíti ugyan, de a szakpolitikai feladatoktól megtisztítva, azaz soványabb lesz, mint a két előd külön-külön volt. Mégis kiemelt szerepe lesz, mert ott fogják majd össze a minisztériumok munkáját, onnan indul majd a politikai stratégia tervezése és a végrehajtás ellenőrzése. Ruff kiemelt szerepét jelzi, hogy

azt hallottuk, beleszólhatott az államtitkárok kiválasztásába, és előfordult, hogy felülbírálta egyes miniszterek személyi döntéseit.

Vagy legalábbis ilyen értelmű javaslatokat tett Magyar Péternek, aki immár formális kapcsolatukra hagyatkozva meghallgatta a véleményét.

Ruff fő célja, hogy ez a rendszerváltás most igazi legyen. Az 1990 előtti ügynökakták nyilvánosságra hozásával és a NER piszkos ügyeinek elszámoltatásával legalább olyan komolyan akar foglalkozni, mint a szakpolitikák ellenőrzésével. Konokul végigviszi, azt ígérte.


Kármán András: pénzügyminiszter

„Nagyon meggyőző volt” – jelentette ki Kármán András előadása után idén januárban egy londoni befektetési bankár, aki tucatnyi kollégájával tanulmányúton járt Budapesten, és éppen az MNB-be induló különbuszra várt egy elegáns hotel előtt. Kármán már akkor leendő pénzügyminiszterként prezentált a Tisza-kormány terveiről, dollármilliárdokat mozgató embereknek.

Kármán karrierje mostani kinevezésével körbeért, hiszen a Pénzügyminisztérium külső szakértőjeként kezdte pályafutását 1996-ban. Egy évvel később már az MNB-ben volt, ahol gyorsan lépdelt felfelé a ranglétrán. 2010 nyarán a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára lett. Fő feladata az volt, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején ő helyettesítse az angolul nem elég magabiztosan beszélő Matolcsy Györgyöt a pénzügyminiszterek találkozóin. Nem formális munka volt ez, mert éppen akkoriban szigorította az EU a tagállamok költségvetési szabályait, a mediterrán országok drámai eladósodása és általában a 2008-as válság nyomán. Óriási volt a tét, sok elemző már temette az eurót. 

Kármán ráadásul úgy vezette a tanácskozásokat, hogy az új szabályok legszigorúbb részei csak az eurózónát érintették, miközben ő egy zónán kívüli ország kormányát képviselte, még csak nem is miniszteri rangban. Ennek ellenére elég sok kompromisszumot összetákolt az Ecofinnak nevezett tanácsi formációban. 2011 júliusában fejeződött be a magyar elnökség, egy ideig még voltak ott feladatai, aztán októberben távozott a minisztériumból. Nem indokolta, hogy miért ment el, de arról szivárogtattak a sajtónak kollégái, hogy

nem jött ki jól Matolcsy Györggyel. Elvi vitáik is voltak, mert Kármán piacbarátabb, ortodoxabb politikát tartott volna kívánatosnak.

Végzetes azonban nem lehetett az ütközés, mert a magyar kormány őt jelölte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz (EBRD) az országnak járó igazgatósági tagságra. 2014-ben járt le a londoni központú szervezetnél a megbízatása, és amikor hazajött, az Erste Banknál helyezkedett el, ahol a jelzálogrészleget vezette elnök-vezérigazgatóként. 

2025 nyarán nagy feltűnést keltett, hogy a Tisza nagykanizsai kongresszusán az első sorban ült, de csak szeptember elején, a párt kötcsei rendezvényén lépett fel először mint a párt költségvetési és adópolitikai szakértője. Attól kezdve rendszeresen részt vett a párt rendezvényein és videókon magyarázta a terveit. Kezdettől azt ígérte, hogy többsávos lesz újra az szja, de azt már csak a Fidesz és az Index hazudta, hogy ez adóemelést jelent: ígérete szerint a keveset keresők kulcsa csökken majd. A 2030-as évekre az euró bevezetését is megígérte, amiből könnyű kikövetkeztetni, hogy takarékos költségvetéseket készít majd a minisztériuma.

Hegedüs Zsolt leendő egészségügyi miniszter (b) és Kármán András leendő pénzügyminiszter az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én (fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Fontos feladata volt még a kampány idején, hogy folyamatosan nyugtassa a külföldi üzletembereket, hogy a magyar költségvetés nem omlik össze, és a Tisza képes lesz jóléti ígéreteit úgy is betartani, hogy kikerülje az adósságcsapdát. Ezt itthon és külföldön is sok közgazdász nehezen hiszi, de állítólag meggyőzően tudja magyarázni, hogy igenis lehetséges. Már a Parlament pénteki alakuló ülésén bejelentette, hogy pótköltségvetést kell az idén elfogadni, ami nem meglepő azután, hogy pénteken kiderült: a 2026-ra tervezett hiánynak megfelelő plusz kiadások 93 százalékát a leköszönő kormány már elköltötte.


Kapitány István: gazdasági és energetikai miniszter

„Itt ez az 50 forintért visszaváltható üres flakon. Az István ezt eladná neked 60 forintért, és elhinnéd, hogy jó üzletet csináltál” – mondta Kapitány Istvánról egy nagyvállalat vezetője. Tényleg a rábeszélő képességével indult a karrierje: a Sugár áruházban dolgozott, amikor egy reklamáló vevőt olyan jókedvre derített, hogy az rögtön vezető állást ajánlott neki a Magyarországon éppen terjeszkedő Shellnél, 1987-ben. 2024-ig maradt a brit-holland olajmultinál, és a globális kiskereskedelmi alelnökségig vitte, azaz több mint 45 ezer benzinkút főnöke volt, a világ több mint 80 országában.

Félmillió ember dolgozott alatta, akik többek között naponta 350 millió csésze kávét adtak el, miközben nem a forró fekete volt a fő profiljuk, hanem a benzin és a gázolaj. „Egyszerre van hatalmas ambíciója és mégis realista. Még bőven nem volt globális alelnök, amikor azt mondta, hogy ezt posztot szeretné megszerezni. Tudta, hogy magyar emberből elnök a Shellnél nem lehet, de a második helyre odaérhet” – mesélték róla. Utólag nem tudjuk eldönteni, hogy sok évvel ezelőtt tényleg ezt mondta-e egy magánbeszélgetésen, mindenesetre amikor már globális alelnök volt, és csak két ember volt rangban felette az egész Shellnél, akkor azt nyilatkozta, hogy szívesen lépne még feljebb. Az is igaz, hogy erre tényleg nem volt lehetősége. 

Szédületes karrierjét a magyar állam is elismerte, 2023-ban Szijjártó Péter a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki. Szijjártó akkor még nem sejthette, hogy három éven belül Kapitány veszi át tőle a nemzetközi energiakereskedelem felügyeletét egy új magyar kormányban.

Kapitányt idén januárban mutatta be Magyar Péter, mint a Tisza szakértőjét, és a videó legelején a párt új arca így kezdi: „Kapitány István vagyok, és ha vicces akarok lenni, akkor a magyar Jockey Ewing”. A Dallas-párhuzamra végig rájátszottak a kampányban, ami a Shell miatt logikus volt, de azért fontos megjegyezni, hogy Kapitány nem energetikai szakértő vagy olajkereskedő volt a cégnél, hanem a világ egyik legnagyobb üzlethálózatának a vezetőjeként dolgozott. Azaz a minisztériumának két területéből a gazdasági rész inkább áll majd kézre neki, mint az energetikai.     

Cégvezetőként a decentralizációban hitt, azt képviselte, hogy a beosztottjai szabadabb kezet kapjanak mint korábban, mert ők látják jobban a központi irodától távol eső a problémákat és a lehetséges megoldásaokat is. Jövőbeli minisztériumi beosztottjainak érdemes visszaolvasniuk, hogy egy 2019-ben megjelent interjújában azt mondta, hogy

az egy oldalnál hosszabb e-maileket olvasatlanul törli,

és ezt teszi azokkal is, amelyeknek rajta kívül más címzettje is van. A döntéselőkészítő anyagokban pedig három oldalban maximalizálta a terjedelmet, és meghatározta  a betűméretet is, nehogy túlírják a felkészítőnek szánt szövegeket. És ha valaki problémát vetett fel neki, akkor addig nem foglalkozott az üggyel, ameddig megoldási javaslatokat nem kapott mellé. 

Kapitány abban hitt, hogy a helyi irodákat, de még a benzinkutakat is folyamatosan látogatni kell, vagyis élete nagy részében úton volt. A Tisza kampányában sem tett másként, Magyar Péter mellett neki is volt egy saját országjárása a választás előtti hetekben, ahol szívesen beszélt, találkozott emberekkel, fotózkodott és kampányolt a helyi tiszás jelöltek mellett. Többek között azt mondta, hogy a jó gazdaságpolitika lényege a kiszámíthatóság, ebből pedig talán nem merészség arra következtetni, hogy nem akar majd egyik napról a másikra EU-s jogot sértő ágazati különadókat kivetni.  

Kapitány István az Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Lőrincz Viktória: vidék- és településfejlesztési miniszter

„Kiváló szervezőkészségét bizonyítja, hogy a bajban is az elsők között volt, amikor egy településen súlyos jégverés történt: édesapjával együtt azonnal segített, nem törődve azzal, hogy poros, piszkos körülmények között kellett dolgoznia” – írta egy ismerőse kommentben, amikor a Tisza kaposvári egyéni jelöltje lett Lőrincz Viktória. Az új kormány tagjai közül róla írt a legkevesebbet a sajtó mielőtt Magyar Péter miniszterré jelölte.

Lehetséges, hogy rajta keresztül mutatta meg a miniszterelnök, hogy egy agilis Tisza-sziget alapítóból is lehet miniszter.

Lőrincz Viktória a saját választókerületén éppen csak kívül eső Kadarkúton él, és mostanáig Kaposváron dolgozott egy ügyvédi irodában, és még a szakvizsgája előtt állt. Politikával 2024-ben foglalkozott először komolyan, amikor független jelöltként Kadarkúton elindult Karsai József fideszes polgármester ellen. Kétszáz szavazattal alulmaradt, de a képviselőtestületbe azért bejutott. A 2300 fős kisvárost Karsai már 2010 óta vezeti, és a településen most, a 2026-os parlamenti választás alkalmával is a Fidesz győzött.

2024-es helyi kampányában egy videón (amelynek e sorok írója volt a 367. nézője) arról beszélt, hogy hiába van több független képviselő a testületben mint fideszes, az utóbbiak döntenek mindenről, a többiek pedig csak díszletként jelennek meg az üléseken. Azt ígérte akkor, hogy ő nem ilyen lesz, és azt is számon kéri majd, hogy a jogszabályoknak megfelelő döntések szülessenek. 

A helyi és az országos fideszes sajtó is csúnyán gúnyolta a mostani kampányban, különösen sok cikk szólt arról, hogy „lenézi a kaposváriakat”, illetve azzal ijesztgették a somogyi polgárokat, hogy szélsőségesen ebadó-párti. Magyar Péter 2026-ban kétszer is tartott rendezvényt Kaposváron, és Kapitány István is kampányolt Lőrinczcel a városban. Orbán Viktor is fellépett a településen, vagyis úgy tűnt, hogy mindkét párt billegő körzetnek tartotta a várost, és ezért különleges figyelmet kapott. Talán így keltette fel Magyar Péter érdeklődését is a helyi jelölt. 

Lőrincz minisztériuma annak a tárcának lesz a jogutódja, amit eddig Navracsics Tibor vezetett, és ez arra utal, hogy ide kerülnek az önkormányzati témák is. Ez azért fontos, mert a Tisza nagyon komoly változásokat ígér ezen a téren: elsősorban azt, hogy az önkormányzatok visszakapnak egy csomó feladatot és jogot, amelyektől sorra fosztották meg az utóbbi években a településeket. Ehhez viszont pénzt is kell majd adni nekik, a bevételeiket eddig egyre komolyabb mértékben megdézsmáló központi kormányzattól. A folyamatosan emelt szolidaritási adót már fideszes polgármesterek is kritizálták. Szintén kezdeni kell valamit azzal az új rendszerrel, amely alapján az önkormányzatok kiköthetik, hogy ki költözhet a településükre, mert sok helyen de facto a cigányok kitiltására használták a lehetőséget, alkotmányellenesen. 

Lőrincz Viktória annak a demokratikus eszménynek lesz a képviselője a kormányban, ami szerint a legkisebb településen építkező, helyi szinten politizáló, közösségszervező emberek is megkaphatják a lehetőséget, hogy országos ügyekben járjanak el.   


Bóna Szabolcs: agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter

Bóna Szabolcs büszke parasztként mutatkozott be 2025 februárjában egy tiszás rendezvényen, és ezt a jelzőt azóta is szinte minden cikkben a neve mellé teszik. Most is éppen ez történik. Akkori szereplése nagy feltűnést keltett, mert az egyik első komolyabb vállalkozó volt az országban, aki nyilvánosan vállalta a Tisza támogatását, ráadásul kifejezetten érdekesen és szenvedélyesen magyarázta Magyar Péternek, hogy mi a baj a mezőgazdasággal. A Tisza egyik legtöbbet nyilatkozó szakértőjévé vált, és már a választás előtt közölte, hogy vállalná a miniszterséget, ha Magyar Péter felkérné rá.

Bóna országos szinten elismert állattenyesztő vállalkozást vezet, főként exportra mennek a cég szarvasmarhái és sertései. A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nek a honlapján most is megtekinthető egy videó, amin Eperjes Károly egy Ady verset szaval 2020 decemberében, a cég által elnyert Kisalföldi Presztízsdíj átadása alkalmából. A vállalat az évi 4 milliárdos forgalmával helyi szinten jelentősnek számít, Bóna azt mondta tavaly, hogy 80 család megélhetését biztosítja a Zrt. 

Tarr Zoltán hívta a Tisza agrárszakértőjének, ismerték egymást korábbról, Bóna addig sohasem politizált. Akkor kötelezte el magát teljesen a párt és a rendszerváltás mellett, amikor első tiszás fóruma után alig egy hónappal Magyarországot is elérte a száj- és körömfájás. Úgy vélte, hogy a kormány volt a felelős, mert nem intézkedett időben az állatokat pusztító vírus szlovákiai feltűnésekor. Miután nyilvánosan is rámutatott a túlpolitizált magyar hatóságok mulasztására, a saját telepén is megjelent a vírus, és minden állatot le kellett ölni tavaly húsvétkor.

Bizonyítani nem tudja, de azt sejti, hogy direkt fertőzték meg az állatait,

mert szerinte minden óvintezkedést szigorúan betartottak, és 60 kilométeres körzetben máshol nem ütötte fel a fejét a betegség. Erről a nyilvánosság előtt óvatosabban beszélt csak, de úgy tudjuk, hogy szűkebb körben határozottabban állította, hogy a Fidesz bosszúja érhette utol. 

A lehető legnehezebb kihívást választotta azzal, hogy saját otthonában indult a 2026-os választáson, ugyanis 2022-ben éppen Csornán nyert a legnagyobb arányban, a szavazatok több mint 71 százalékával a fideszes jelölt. Ellenfele most is a Magyar Falu Program vezetője, Gyopáros Albert lett. Míg Gyopáros azzal is kampányolt, hogy a programból sok támogatást tud majd szerezni, addig Bóna tudatosan tartózkodott attól, hogy jövendő agrárminiszterként kivételezést ígérjen a helyieknek.

A Tisza itteni győzelmére sokáig egy lyukas garast sem tett volna senki, Bóna mégis úgy döntött, hogy nem akar listás jelölt lenni, vállalva, hogy ha nem nyer, akkor nem lesz képviselő. Végül igen szoros küzdelemben maradt alul, 47,4 – 46,2 arányban győzött Gyopáros. Miniszterként azonban így is bejárhat majd a Parlamentbe. 

Bóna Szabolcs számos szakmai szervezetben már évek óta aktív volt, és politikai pályafutása előtt is arról beszélt, amiről a kampányban: az élelmiszertermelést modernizálni kell, az energiaárak elviselhetetlenül magasak Magyarországon, az EU sötétzöld politikája túl sok terhet ró a gazdákra. Illetve talán a legtöbbször azt sürgette, hogy a termelők szövetkezzenek egymással, hogy közös beszerzésekkel verjék le a beszállítók árait. 

Bóna nem az első politizáló a családjában, az apja 1985-ben, a rendszerváltás előtti utolsó parlamentben volt képviselő. Ugyanakkor azt állítja, hogy a családja sosem volt baloldali. Ő maga egyházi gimnáziumba járt, keresztény – konzervatív értékrendűnek tartja magát, és arra is emlékeztet, hogy édesanyja családját az 1950-es években a kommunisták kitelepítették. A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt-t elnök-vezérigazgatóként irányítja, ez a cég jogutódja annak a TSZ-nek, amelynek az elnöke az apja volt, és amit a privatizáció után is még sokáig vezetett. A részvények valamivel kevesebb mint a fele most a Bóna családé, a rendszerváltáskor 9 százalékról indultak.


Nyitókép: a Tisza-frakció az Országgyűlés alakuló ülésén 2026. május 9-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkülLegyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetes
#Bóna Szabolcs#Kapitány István#Kármán András#kormány#Lőrincz Viktória#Orbán Anita#Pósfai Gábor#Ruff Bálint