Ez a büntetőügy a teljes Fidesz-szervezetrendszert megboríthatja
Noha az NKA rövidítésről jelenleg mindenkinek a Fidesz-művészek közpénzes kifizetése ugrik be, ennél súlyosabb ügybe keveredett a Nemzeti Kulturális Alap. A K-Monitor bizonyította, hogy „közösségépítés” címén a leköszönő kormánypárt választókerületi kampányait is részben ebből a zsákból finanszírozták. A Válasz Online korábban a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség Városi Civil Alapja esetében igazolta, hogy az állami forrásokból gigantikus Fidesz-hálózatot építettek. Lapunk nyomtatott kiadványában, a NER-aktákban egyértelművé tettük: a hatályos Btk. szerint hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít, ha az NKA- és VCA-pénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem bizonyos jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva – azaz pártállami módon – osztják el.
Egyre többet tudunk arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miként juttatott irdatlan mennyiségű közforrást Fidesz-fellépőknek és baráti műhelyeknek. Ebben a témában a legfontosabb észlelés azonban K-Monitoré; a korrupcióellenes szervezet olyan speciális, a lapunk által feltárt civil pénzosztásra hajazó kollégiumi támogatásokra akadt, amelyek alapján a teljes Fidesz-szervezetrendszert a Btk. „hatálya alá” lehet helyezni. Ez így elsőre talán radikálisan hangzik, de ahogy a NER-aktákban már jeleztük, más nemigen történhet, ha normális működésre vált az igazságszolgáltatás.
Konkrétan a 790184-es kódszámú, 2026-os „közösségépítő eseményekre” szánt NKA-támogatásokról van szó. Honnan lehet egészen biztosan tudni, hogy itt egyáltalán nem lelkes civilek spontán galuskafesztiváljairól és falunapjairól van szó, hanem egy nagyon is tudatosan felépített kampányfinanszírozási rendszerről? – teszi fel a kérdést a K-Monitor. Onnan, hogy ha a nyertesek címeit választókerületi bontásban vizsgáljuk, egészen sajátos mintázatok tárulnak fel: a kiosztott pénzek sok esetben hajszálpontosan 100 millió forintot tettek ki, vagy éppen csak alatta maradtak. Márpedig semmi sem indokolja a választókerületi alapú, fillérre kiszámolt pénzosztást, kivéve, ha egy előre meghatározott kampánykeretről van szó. Felsőbb koordináció és a fentről érkező iránymutatás nélkül
matematikai képtelenség, hogy a különféle egyesületek, önkormányzatok és magánszemélyek egymástól független pályázatai a végén pont kiadják ezt a kerek összeget.
A K-Monitor táblázataiból egyértelműen kiolvasható, hogy helyben eltérő stratégiákkal oldották meg a feladatot. Volt, ahol négyszer 25 milliót, vagy ötször 20 milliót osztottak szét (például Borsod 05-ben és Baranya 04-ben). Volt, ahol ugyanazokat a lojális szervezeteket fizették ki kétszer, különböző jogcímeken (Bács-Kiskun 04). Baranya 03-ban pedig teleírták a listát két- és hárommilliós aprópénzekkel, hogy aztán a „Tavaszi Zsongás” és a sváb zenei hétvége büdzséjét összeadva a végén fillérre pontosan kijöjjön a 100.000.000 forint.
„Az eltérő elszámolások persze arra is utalnak, hogy végső soron nem is Hankó Balázs titkos munkatársai dönthettek a konkrét támogatotti körről, hanem a Fidesz választókerületi potentátjai. Ezek a mintázatok önmagukért beszélnek. A 790184-es kód alatt futó támogatások esetében naivitás lenne organikus civil életről beszélni. Sokkal inkább egy decentralizált, papíron helyi szereplőkön keresztül megvalósuló, ám a központból patikamérlegen porciózott közpénzmilliókat felégető választókerületi kampánygép működött” – összegzett a K-Monitor.
Ugyanez ment a Civil Alapnál is
Ahogy már utaltunk rá, ez a fajta pénzszórás nem volt előzmény nélküli. Lényegében pontosan ugyanez történt a Városi Civil Alap (VCA) kiírásai esetében. A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince eddig ötször nyitotta meg ezt a pályázati csapot, és
összesen 23,6 milliárd forinttal sietett a Fidesz választókerületi elnökeinek segítségére.
A 2022-es parlamenti voksolás környékén kétszer, a 2024-es önkormányzati és uniós megmérettetésnél egyszer, a 2026-os országgyűlési választás előtti bő egy évben megint kétszer. A kiírások időzítése már önmagában is igazolná, hogy a honvédelmi miniszter testvéreként ismert helyettes államtitkár pártlogika alapján méri ki az adófizetői pénzeket, de akadnak konkrétabb bizonyítékok is.
Legelőször 2021-ben jeleztük a Válasz Online-on, hogy a kormányzat visszaélni látszik a „civil” szóval. Az Orbán-kabinet ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy nem tart igényt a Norvég Alapból járó 77 milliárd forintra, mert a négymilliárdos civil alkassza szétosztásába ideológiailag vállalhatatlan – értsd: Soros-közeli – szervezetek is beleszólnának. Vállalta viszont, hogy a Miniszterelnökség által biztosított forrásból létrehoz egy „idegen érdekektől mentes”, a szuverenitásvédelmi szempontoknak ezer százalékig megfelelő pénzosztó mechanizmust. Ez lett a 2021-ben 4,4 milliárdos kerettel megnyitott, majd a későbbi években még négyszer – 4,8-4,8 milliárddal – megtoldott, összesen 23,6 milliárd forintos VCA.
Az első pályázati fordulóban maximum 15 millió forintot lehetett nyerni például buszra, ingatlanra, kommunikációra – azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra –, a következő felvonásokban már legfeljebb „csak” 11 millió járt az érintett egyesületeknek, alapítványoknak. Ám ez a tétel is közel háromszorosa a hagyományos civil kiírásoknál elnyerhető összegnek. És míg utóbbiaknál legalább egy lezárt üzleti évnyi múltat várnak el a pályázóktól, illetve gyakran több tízezer karakteres indoklást kell írni a beadványokhoz, addig a VCA-ból frissen bejegyzett szervezetek is részesülhettek, ráadásul elég volt kétezer karakternyi „rizsa” a dicsőséghez. Tehát a pályáztatás folyamata garantálta, hogy ne szakmai jellegű döntések szülessenek, hanem…
A „hanem” utáni szövegrészt nyilván mindenki kitalálta, de azért a Fidesz-közeli szervezetek helyzetbe hozásának is vannak fokozatai. Azt talán mi sem tennénk szóvá, ha egy valós tevékenységet folytató, valamilyen múlttal, bázissal és referenciával rendelkező szervezet lobbizna az érdekeiért, majd nyerne. Ám itt nem országosan érvényes értékelési kategóriák alapján hozták ki a győzteseket. Kutatásaink során parlamenti választókerületenként eltérő mintázatot azonosítottunk, s ez csak azt jelentheti, hogy
a helyi fideszes „nagyúr” (választókerületi elnök) környékéről érkeztek impulzusok a miniszterelnökségi döntéshozókhoz.
Mind az NKA-, mind a VCA-gyakorlattal akad némi jogi probléma: az Orbán-kormányzat az ilyesfajta forráskiszervezésnek elfelejtett törvényileg megágyazni – szemben például a 35 évre a „nemzeti nagytőkéhez” menekített kaszinóüzemeltetéssel, autópálya-koncesszióval, hulladékgazdálkodással, illetőleg a magyar állam közérdekű alapítványos megcsonkításával. Utóbbiakat erkölcsi alapon lehet vitatni, de az biztos, hogy jogszabályok születtek róluk. A VCA–NKA-elosztás „legalizálásáról” azonban nem alkottak törvényt a NER-ben. Tehát jelenleg is hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít, ha bizonyos állami pénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem az országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti választásokon induló fideszes jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva – azaz pártállami módon – osztanak el.
A kérdés már csak az, lesznek-e ezekben a VCA- és NKA-ügyekben feljelentések, illetve, ha megindulnak a büntetőeljárások, a függetlenedő igazságszolgáltatás hozzá mer-e nyúlni a teljes Fidesz-szervezetrendszerhez. Merthogy az elkövetői oldalon itt nemcsak néhány döntéshozó kerülhet majd elő, hanem a bukott kormánypárt összes választókerületi elnöke, aki közreműködött az állami pénzek kampánylogikájú elosztásában.
A NER-akták itt kapható.
Nyitókép: Gulyás Gergely sajtótájékoztatót tart a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt eredményváró rendezvényén a Bálna Kulturális Központban 2026. április 12-én (fotó: AFP/Kisbenedek Attila)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
