Ezért nyert a Tisza – egy kétharmad kulisszatitkai
Orbán Viktor bevette volna Brüsszelt és nem vette észre, hogy elveszíti Bózsvát – ez az egyik nagy tanulsága a vasárnap kétharmados Tisza-győzelmet hozó kampánynak. Magyar Péter pártja azonban nem pusztán az ellenfél hibáinak, a magyar valóságtól elrugaszkodott kormányzati politikai üzeneteknek köszönheti győzelmét. Szívós munkával olyan hálózatot építettek ki, amely lábon verte meg a sorozatban négy kétharmadot szállító Fidesz-gépezetet, és a rendíthetetlen falusi hátországban mérte a legmegrendítőbb csapást a kormánypártra. Kampányelemzés öt pontban.
„Lehet, hogy március 15-én nem lesz ott senki, akkor ennyi volt.” 2024. március 11-én, este fél tíz felé hangzottak el ezek a szavak a Válasz Online előfizetőinek tartott klubestje után. Lapunk munkatársai pohár borral a kezükben beszélgettek az esemény meghívottjával, aki pontosan egy hónappal azelőtt adta első interjúját a Partizánnak. Próbáltuk felmérni, ki ez az ember és mennyire lehet komolyan venni. A vendég nemcsak azon töprengett hangosan, hogy a nemzeti ünnepre meghirdetett nagygyűlésére kimennek-e az emberek, de más kulisszatitkot is megosztott velünk. Másnap lesz az első fotózása, de még nincs senki, aki odaállna mellé a képre. A zsúfolásig megtelt teremben a feszültségtől valósággal vibráló klubest meghívottja Magyar Péter volt.
Ő lesz Magyarország következő miniszterelnöke.
Alig több mint két évvel ezelőtt politikailag olyannyira egyedül volt, hogy lasszóval kellett fogni a fotózáshoz a statisztákat. Ma pedig a rendszerváltás óta a legnagyobb szavazatszámmal, kényelmes kétharmados többséggel megválasztott Tisza párt elnökeként állhat neki az Európai Unió egyetlen autokráciájának lebontásához. Mindezt őrült, veszélyes, feszültséggel teli kampány után, amelynek legutolsó pillanatáig nem lehetett senki biztos abban, hogy a hatalmát veszélyben érző kormányfő meddig hajlandó elmenni.
Aki szerint az egész komolytalan rettegtetés volt, s Orbán Viktor vereséget elismerő szavai utólag is bizonyítják kormánya demokratizmusát, azt nem árt emlékeztetni: súlyos adófizetői milliárdokat költöttek az ellenzéki párt vezetőjének lejáratására. Embereket fenyegettek, félemlítettek meg és bocsátottak el állásukból politikai szerepvállalásuk miatt. Teljesen alaptalanul vádoltak törvényesen működő ellenzéki párt vezetőit súlyos börtönbüntetéssel járó cselekményekkel (hazaárulás, kémkedés). Az Alkotmányvédelmi Hivatallal együttműködő „speciális műveleti egység”, azaz egy árnyéktitkosszolgálat pedig pedofilvádakkal, zsarolással, pénzzel próbálta együttműködésre bírni a Tisza informatikusait. Ellopták a párt adatbázisát, hétköznapi állampolgárok adatait a propagandában terítették. De még a választás hétvégéjén is arról beszélt a leköszönő miniszterelnök, hogy a Tisza „puccsot” készít elő, Lázár János építési és közlekedési miniszter vasárnap délután egyenesen polgárháborút vizionált.
A végletekig centralizált, autokratikus államvezetés jellegét, módszereit sokan elemezték már, amiképpen a Tisza felemelkedése és páratlan sikere mögötti mélyebb társadalmi okok feltárása is elkezdődött. Sokat elemezték választókerületek, sőt szavazókörök adatait is. Mi most néhány nappal Magyar Péter pártjának egész világot bejáró sikere után, a nagylélegzetű társadalommagyarázatok és a mikroadatok közötti szintet vizsgáljuk: öt pontban tekintjük át a Tisza és a Fidesz kampányának meghatározó elemeit. Így talán érthetőbbé válik az út, amelyet a Válasz Online klubestjén még magányos politikai bozótharcos járt be a kétharmados győzelemig. Ez az áttekintés annál is indokoltabb, mert bár a leköszönő kormány korrupciós ügyei, a stagnáló gazdaság, a leromló közszolgáltatások, a gyermekvédelem botrányai megágyaztak egy ellenzéki sikernek, arra esély sem lett volna szívós terepmunka nélkül.
1. Nincs egyezkedés az óellenzékkel
Ma már magától értetődőnek tűnik, de Magyar Péter indulásakor egyáltalán nem volt biztos, hogy a régi ellenzék roncsai szükségtelenek egy új hajó építéséhez. Gyakran felmerült, hogy legalább a 2022-ben egyéni körzetet nyert ellenzéki képviselőket kooptálnia kellene a Tiszának – különben veszélybe kerülhetnek a mandátumok az ellenzéki voksok megoszlása miatt. Magyar Péter makacsul kitartott amellett, hogy nincs külön megállapodás, s a kormány leváltása előtt a régi ellenzéket kell nyugdíjba küldeni. Ehhez erős megerősítést kapott a 2024. júniusi európai parlamenti választáson, ahol a két hónapja zászlót bontott politikus közel 30 százalékot szerzett, míg a Dobrev Klára vezetésével induló hárompárti baloldali lista mindössze 8 százalékot kapott.
Az ellenzéki térfél legyalulásának erős jelképe volt Gyurcsány Ferenc visszavonulása 2025 májusában.
Ez nemcsak egy korszak lezárultát jelképezte, de egyben egy politikai probléma is megszűnt. Addig ugyanis minden új ellenzéki szereplőt igyekeztek összemosni az igencsak aktív ex-miniszterelnökkel. A kampány előrehaladtával egyre világosabb lett, hogy a Tisza áradása mindenkit elmos. Akinek volt egy kis esze, még időben félreállt – így tett például még az ajánlások gyűjtésének elindulásakor Budapest 9-es számú választókerületében a Németh Szilárd Fidesz-alelnököt háromszor is legyőző Szabó Szabolcs, vagy négy nappal a választás előtt Kunhalmi Ágnes volt MSZP-társelnök. De lemondott az önálló indulásról a Momentum, az MSZP és az LMP is. A DK azonban végsőkig ragaszkodott a politikai mozgástér illúziójához, amiképpen a belső konfliktusokkal terhelt Magyar Kétfarkú Kutya Párt is, amely azonban a választási indulással kapcsolatos alapkérdésekre sem tudott válaszolni. Az eredmény: 1,1, illetve 0,8 százalék. Ugyanígy jártak a vissza nem lépő óellenzéki jelöltek is: az egykor MSZP-elnök, kulturális miniszter, a körzetét háromszor is megnyert Hiller István függetlenként indult Budapest 16-os számú választókerületében. A győztes tiszás Tarr Zoltán 59 százalékával szemben csak 3,1 százalékot szerzett, s negyedik lett – még a Mi Hazánk jelöltje is megelőzte. Legtöbb esélye annak a Hadházy Ákosnak volt, aki intenzív korrupciófeltáró munkájával kitűnt a langyos vízben élő legtöbb ellenzéki képviselő közül, de ő is csak 16 százalékot kapott – a zuglói körzetet magabiztosan hozta 53 százalékkal Velkey György.
2. Felszántani a vidéket
Az előző választások alapján a magyar politika egyik vastörvénye volt, hogy a vidék a Fideszé. Alappal: minél kisebb volt egy település, annál inkább a kormánypártra szavazott. A megosztott, erőforrás-problémákkal, szervezettségi gondokkal küszködő régi ellenzéknek általában nem sokkal a választás előtt jutott eszébe, hogy „le kell menni vidékre” – megjósolható eredménnyel. Ehhez képest Magyar Péter zászlóbontásától kezdve nem „lement”, hanem végig ott volt. A kétéves, egymásba folyó országjárások során hétszáz településre látogatott el, sokszor kis falvakba. Csak az idei év elején kezdődő éles kampányidőszakban olyan helyeken fordult meg, mint az 1600 lakosú Békés megyei Kaszaper, a 800 fős Vas megyei Uraiújfalu vagy az 1500 fős Pest megyei Vámosmikola. Megyeszékhelyeket, középvárosokat pedig többször is felkeresett.
E következetes stratégiát jól szemlélteti, hogy Magyar Péter egyetlen kampányeseményt sem tartott saját választókerületében, a Budapest hármasban – elképesztő, 88 százalékos részvétel mellett mégis fölényesen nyert, 63-30 arányban legyőzve fideszes riválisát, Steiner Attila államtitkárt. A kétéves szisztematikus országjárás meghozta gyümölcsét, az állami propagandában „körúton belülinek”, „budai úrifiúnak” gúnyolt Magyar Péter saját pályáján győzte le a Fideszt. Amint az Átlátszó alapos áttekintéséből kiderül, a Fidesz több százezer szavazót vesztett 2022 óta, a legtöbbet a saját legerősebb vidéki választókerületeiben. A Tiszára eközben 1,2 millióval többen szavaztak, mint a 2022-es ellenzékre, ráadásul a legtöbb új ellenzéki voks a kormánypárt hátországát jelentő falvakból érkezett a Tiszára. Arányaiban nem is a megyeszékhelyeken veszített a legtöbbet Orbán Viktor pártja, bár a korábban 50 százalék felé közelítő támogatottság így is 35-37 százalékra esett például a tiszás kampányzárónak otthont adó Debrecenben, illetve Sopronban vagy Győrben. (Hasonló mintázat figyelhető meg Hajdúböszörménytől Szentesen át Siófokig számos középvárosban is.)
Jelentősebb volt a visszaesés a kisebb településekből álló választókerületekben. Egy példa: bár a csornai kerületben a tiszás Bóna Szabolcs végül nem nyert, erősen megszorongatta a fideszes Gyopáros Alpárt, aki négy éve még a legnagyobb arányban, 72 százalékkal diadalmaskodott ellenzéki összefogásos kihívója fölött. Most 48-45 volt az arány. A kormánypárt a jellemzően 5000 fő alatti falvak alkotta kerületben csaknem tízezerrel kevesebb voksot kapott, mint 2022-ben. Nagyon hasonló folyamatok játszódtak le a mezőkövesdi körzetben, ahol Csézy Erzsébet énekes magabiztosan utasította maga mögé a mandátumot 1998 óta mindig hozó Tállai Andrást. Utóbbi 2022-ben még 16 ezer szavazattal győzte le kihívóját – most hatezerrel kapott kevesebbet Csézynél. Bár a Fideszre a legnagyobb arányban továbbra is az 5000 főnél kisebb településeken élők szavaztak, itt is több mint 200 ezer szavazót vesztett a kormánypárt, összesen többet, mint a többi településtípusban. Az ellenzéki oldalon pedig megjelent több mint félmillió, 5000 főnél kisebb településen élő szavazó. A 2022-es ellenzékhez képest a Tisza messze a falvakból tudott a legtöbb szavazót maga mellé állítani, mind számszerűen, mind százalékos értékben: a Tiszára csaknem kétszer annyian szavaztak, mint a 2022-es koalícióra. Bevált a kezdettől következetesen képviselt stratégia, amit ellenzéki háttérbeszélgetéseken többször hallottunk. Ha a Tisza legalább 30 százalékon áll a legkisebb településtípusnál, akkor a többi helyen mért előnynek köszönhetően magabiztosan nyer.
3. Lelkes talpasok győzelme
Bucsuta Zala megyében, a Lenti járásban található 200 fős kisközség. Innen posztolta büszkén fotóját tavaly december 27-én, karácsony másnapján délelőtt egy Facebook-csoportban az egyik környékbeli Tisza Sziget aktivistája: éppen a párt Tiszta Hang című újságját dobálja be a postaládákba. Tízezerszámra lehetne hozni a hasonló jeleneteket annak bemutatására, milyen intenzív, kívülről gyakran nem is érzékelhető terepmunkát végeztek a Tiszának dolgozó aktivisták. Az időpont és a helyszín egyaránt jelképes: minden politikus a fél karját odaadná a legkisebb településre is eljutó, szabadidejét-szabadságát kampányra áldozó aktivistákért. Márpedig ilyen emberből rengeteg volt, a kampány végére több tízezren segítettek Magyar Péternek. (A párt szerint ötvenezer aktivista és háromezer Tisza Sziget működött közre.) A Magyar Péter felhívására létrejött, eleinte kulturális, karitatív, közösségi célokat szolgáló mozgalom a Fideszt lábon megverő kampánygépezetté alakult át. Nemcsak lelkesedésben, de szervezettségben is túlnőtték a verhetetlennek gondolt kormánypártot. Számos választókerületben egyszerűen elfogytak a mozgósítható fideszes aktivisták, ezért kellett állami alkalmazottakkal, fizetett, néha Erdélyből szervezett emberekkel pótolni a hiányzó élőerőt. Márpedig azt minden politikus és kampánystratéga tudja, hogy egy belső elkötelezettségből dolgozó önkéntes felér tíz fizetett emberrel. A kétharmados választási győzelem kulcsa a lelkes, de kampánymunkát sokszor még soha nem látott szabadcsapat hatékony gépezetté formálása, amelyben kulcsszerepe volt Tóth Péter kampányfőnöknek.
A Fidesz húsz éve először szembesült olyan kihívóval, aki hozzá hasonló, vagy éppen őt meghaladó hatékonysággal mozgósította saját szavazóit. A Tisza már bőven a kampány előtt kifejlesztette saját internetes felületét, amelynek segítségével aktivistái hívhatták a pártnak adataikat megadó választópolgárokat, s így a kampányközpont valós idejű képet kapott a számon tartott választók aktivitásáról.
A Tiszának még arra is volt gondja, hogy alternatív rendszert építsen ki.
Miután, nyilván teljesen véletlenül, pont a választás előtt pár nappal hekkertámadás miatt használhatatlanná vált a mozgósításra használt felület, azonnal beállították a tartalékrendszert. Ezen keresztül a képzést kapott aktivisták láthatták, kiket kell hívni, s a felületen jelezték is, hogy az illető elmegy-e szavazni, ha igen, mely napszakban, illetve visz-e magával másokat voksolni. Mivel rendelkezésre állt elég ember, ezért a telefonos mozgósítás idején folyamatosan irányították az aktivistákat a kevesebb élőerővel rendelkező választókerületek megsegítésére, így például Dél-Pestről hívtak Szabolcs megyei választókat. Az is figyelemreméltó, hogy a Tiszának több szavazóköri számlálóbiztosa volt, mint a Fidesznek (17 ezer a 15 ezer ellenében) – ez mindig jó jelzés arról, mekkora aktivistatömegből meríthet egy párt.
4. Önhittség, avagy a vereség előszobája
„Kötésig állok a magyar valóságban” – számtalanszor hallhatta a nagyközönség ezt a mondatot a leköszönő miniszterelnöktől, akinek az volt a híre: senki nem érzi úgy a magyar néplelket, mint ő. A számolatlanul végeztetett közvélemény-kutatások révén pedig mindenkinél jobban tisztában van a társadalom rezdüléseivel, vágyaival és félelmeivel. Múlt vasárnap kiderült, hogy ez messze nincs így, s alighanem ez a Fidesz kampánykudarca, illetve a választási vereség egyik legfontosabb oka. A Medián és a 21 Kutatóközpont által megjósolt kétharmados Tisza-siker óta találgatja a közvélemény: a Fidesz-vezetés nem látta Magyar Péterék növekedését? Vagy tisztában voltak a folyamatokkal, de a saját táboruk eróziójának megelőzéséért titokban tartották a valós számokat? Akárhogy is, a választás estéjének kezdetén még szokásosan magabiztos beszélő fejeik élő adásban omlottak össze. Akárcsak a Bálnában gyülekező holdudvar tagjai, akik láthatóan zavarodottan és lesújtva hagyták el a fideszes eredményváró helyszínét. Háttérbeszélgetésekből összerakva a két forgatókönyv elegye rajzolódik ki.
Lapunkhoz a Fidesz kampánycsapatából már február végén az szivárgott ki, hogy a Tisza 10 százalékkal vezet, s ezt a kormánypártnál nehezen behozható előnynek tartották. Ezt Orbán Viktor hitte is, meg nem is (nyilvánosan beszélt arról, hogy a párt által készített saját méréseket sem hiszi el). Az idő előrehaladtával azonban egyre biztosabban látszott, hogy az „impulzuskampány” (azaz mindig az adott pillanat uralása) valójában zsákutca. Ettől nem sokszínű lett a kampány, hanem kaotikus. Ráadásul a Fidesznek nem volt érdemi válasza a hajrában robbanó bombákra: Szabó Bence és Pálinkás Szilveszter századosok nagy visszhangot kiváltó nyilatkozataira, Szijjártó Péter és Orbán Viktor orosz vezetéssel fenntartott kínosan szervilis viszonyának bebizonyosodására.
Információink szerint a Fidesznél a sokszor bevált mozgósításban bíztak, azt továbbra is verhetetlennek tartották.
Nem mérték föl, hogy a Tisza a két éven keresztül épített adatbázisok révén úgyanúgy ismeri a saját választóit, mint a Fidesz az övéit, és képes is őket elvinni az urnákhoz. A kormánypárt vezérkarában az volt a számítás, hogy – figyelembe véve a kutatások hibahatárait – a mozgósítási hajrával lehet annyit faragni a hátrányból, hogy az végül egy szűk győzelemre elég lesz, a Tiszát pedig a választások eredményével elégedetlen, balhés kisebbségnek állítják be. Ha pedig nem és listán szűken nyer a Tisza, az egyéni mandátumokkal még mindig lehetett volna fideszes kormánytöbbség – ami nyilvánvalóan elkeserítette volna a váltásban reménykedőket. Már e narratívaépítést szolgálta Orbán Viktor múlt pénteki nyilatkozata, amikor arról beszélt: „Tüntetéseket és balhét szerveznek már most, mielőtt megszámolták volna a voksokat.” Lázár János pedig már egyenesen „polgárháborút” vizionált a vereséget el nem fogadó ellenzékiek miatt. Úgy tudjuk, a vasárnapi magas részvétel miatt optimizmus lett úrrá a kormánypárt vezetésén, a mozgósításért felelős Kubatov Gábor pártigazgató még este hétkor is bizakodó volt az eredményvárón – a kormánypártnál úgy gondolták, megmozdultak a „rejtőzködő fideszesek”, akik végül a biztosat választják a bizonytalan helyett. Nem így lett.
5. Világrendszerváltás vagy kórházak?
Egy nevetés mutatta meg igazán, mekkora a baj a valóságérzékeléssel. 2024 nyarán, a tusványosi nyári dzsemborin Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jóízű kacagásban tört ki, amikor az RTL riportere a működésképtelen kórházi légkondicionálókról kérdezte. Semjén szerint abszurd a csatornától, hogy a „világháború kérdése” helyett kórházi klímákról faggatják a kormány tagjait – ennyi erővel, így Semjén, fiatalkori verseiről is kérdezhetnék. Emlékeztetőül: ez volt az a nyár, amikor sorozatosan érkeztek hírek a kórházi berendezések meghibásodásáról, a Szent László Kórház transzplantációs osztályán például 32 fokos steril szobákban voltak a beteg gyerekek. Alighanem itt kell keresni a Fidesz totális csődöt mondott stratégiájának gyökereit.
Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök olyan vezetőnek tűnt, akinek Magyarország csak egy dobogó a világpolitikai ambíciókhoz. A kormányfő szívesen bölcselkedett a világ sorsáról, az amerikai politikáról, az Európai Unió strukturális bajairól, a Nyugat jövőjéről, az ukrajnai háborúról, a szláv néplélekről meg az ellene áskálódó Zelenszkij elnökről. Lényegében bármiről szívesebben beszélt, mint az ország helyzetéről és a jövővel kapcsolatos tervekről, pedig a választók Magyarország miniszterelnökének és nem az Intergalaktikus Szenátus főnökének választották meg.
Orbán Viktor bevette volna Brüsszelt, és nem vette észre, hogy közben elveszíti a zempléni Bózsvát.
A múlt kedd mutatta meg talán a legélesebben a Tisza- és a Fidesz-kampány közötti különbséget. Akkor fogadta Orbán Viktor J. D. Vance amerikai alelnököt és mondott beszédet zárt körben egy sportcsarnokban a „Magyar–Amerikai Barátság Napján”. Ebben szó volt a progresszív elitekről, Donald Trump nagyszerűségéről, politikai korrektségről, woke-ról, genderőrületről. Ugyanaznap reggel a tornacipőt és tiszás esőkabátot viselő Magyar Péter az ikonikussá vált Ford kisteherautó, Ricsi platóján állva tartott választási gyűlést Ráckevén. Méghozzá reggel 7-kor, ahol a korai időpont ellenére százak gyűltek össze. Mint mindenütt, itt is sokat beszélt oktatásról, egészségügyről, korrupcióról. No meg a közvetlenül a gyűlés helyszíne mellett eldöcögő ráckevei HÉV fél évszázados, még az NDK-ban gyártott szerelvényeiről. Sokat elárul az elmúlt tizenhat év magyar modelljéről, hogy Budapest elővárosi közlekedése a lassan 40 éve megszűnt szocialista állam mozgó múzeuma. A nagylétszámú közönség hálásan nevetett a poénokon és kifütyülte a helyi fideszes jelölt, Bóna Zoltán arra haladó kampányautóját. Az állítólag a magyar valóságot töviről hegyire ismerő leköszönő miniszterelnök egyszerűen nem mérte fel a Magyar Péter országjárásán megjelenő tömegek politikai jelentőségét.
Egy fideszes háttérember mesélte lapunknak, hogy tavaly Orbán Viktor véletlenül meglátott egy, a Tisza elnökének szentesi fórumán készült képet. Rákérdezett a térséget jól ismerő Lázár Jánosnál, aki magabiztosan állította, csak a szokásos helyi ellenzéki közönség, egy-kétszáz ember volt jelen. A miniszterelnök elégedetlen volt a válasszal, Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult. Ő a saját csatornáin utánanézett és hamarosan jelentette a nagyságrenddel nagyobb számot. E figyelmeztető jelek ellenére Orbán Viktor kitartott amellett, hogy a Tisza alapvetően internetes jelenség, amelyet egyrészt saját digitális honfoglalás indításával lehet semlegesíteni (ez lett volna a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök), másrészt a terepmunkában verhetetlennek gondolt Fidesz-gépezet a választás napján megoldja a gondot.
A leköszönő miniszterelnöknek végül nem volt és nem lett igaza.
Nyitókép: Magyar Péter a Tisza Párt választási rendezvényén a budapesti Batthyány téren 2026. április 12-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
