Több mint szövegíró – néhány szó a 80 éves Bródy János jelentőségéről
Szövegíróként mindenki ünnepli az április 5-én 80 éves Bródy Jánost, pedig több ő annál – írja Stumpf András kollégánk, aláhúzva: bizony az urbánus Bródynak köszönhető, hogy a magyar népzene megjelent a beatzenében.
1963 nyarán az addigra a Ki mit tud?-ból már országosan ismert Koncz Zsuzsa jelent meg a balatongyöröki mólón, mire az ott nyaraló fiatalok nyaggatni kezdték. Ugyan, énekeljen már valamit. Kíséret nélkül nem volt hajlandó, ezért valaki elszaladt a szintén ott üdülő, 17 éves Bródy Jánosért. Nála ugyanis volt gitár.
Ennek a megismerkedésnek ma már emléktáblája is van, ami teljesen indokolt. Ha ez a véletlen nincs, Koncz nem ajánlhatta volna be az éppen gitárost kereső Illésbe Bródyt 1964-ben. A következő évben a Szörényi-fivérek is csatlakoztak a bandához, és 1965 nyarán Bródy János és Szörényi Levente megírták az első magyar beatdalokat a nógrádverőcei KISZ-táborban.
Ennek jelentőségét sokszor, sokan taglalták már, de most, amikor Bródy Jánost köszöntjük 80. születésnapján, szintén nem lehet elmenni a magyar kultúrtörténet e sarokpontja mellett.
Ekkor, 1965 nyarán az első globális művészeti ág megszületésének pillanatában vagyunk épp. A pillanatban, amikor a beatzene világnépzeneként kezd működni. Még nem világzeneként, de a Beatles hatására már egyre inkább elszakad az egyszerű rock and roll-gyökerektől és szervesíti a helyi kultúrákat: a kelta népzenétől kezdve végül az indiai hatásokig mindent. Szörényi és Bródy erre éreznek rá, ezt a hozzáállást teszik magukévá, amikor – egyébként elég tudatosan – rákapcsolják a magyar kultúrát erre a globális kommunikációs hálózatra. Egyúttal megvalósítják cseppet sem szerény céljukat:
hogy ők ketten váljanak a magyar Lennon–McCartney-vá.
Viszonylag gyorsan kiderül, hogy Bródy a jobb szövegíró, Szörényi pedig zeneszerzésben erősebb, de a szerzőpáros (ebben is Lennonékat másolva) megállapodott, hogy dalaikat Szörényi-Bródyként jegyzik, függetlenül attól, ki mennyit tett bele az adott szerzeménybe. S hogy beletett-e valamit egyáltalán.
Idővel ugyanis éppúgy szétfejlődtek szerzőként, inkább külön-külön írtak már, ahogy az a Beatles esetében is történt. Ezért aztán Bródyt sokan úgy kezelik, mint egyszerű szövegírót. Megsüvegelik ezirányú tehetségét, meg hogy az István, a királyban olyan elképesztő empátiával írt meg minden karaktert, hogy örökérvényű, árnyalt művet volt képes alkotni, amelyben máig megtalálhatja magát mindenféle magyar… Mégsem úgy gondolnak rá, ahogy megérdemelné. Fantasztikus dalszerzőként.
Persze hogy Bródy János mely daloknak zeneszerzője is egyben, annak megválaszolása az említett megállapodás miatt kemény dió. (Ahogy a Beatles esetében is máig késhegyig menő viták vannak néhány dallal kapcsolatban, hogy akkor azokért most John vagy Paul a felelős.)
Néhány támpont azért akad, ha meg akarjuk állapítani, mi köszönhető zeneileg is Bródy Jánosnak az Illés-életműben. Egyrészt azok a dalok, amelyeket ő énekelt fel (például: Sárika), másrészt azok, amelyeken Szörényi Szabolcs-Bródy János szerepel szerzőként (Ilyen például az Újra itt van, amelyben akad egy további Bródyról árulkodó elem: a ragtime. Az ugyanis Bródy kedvelt stílusa volt, ő hozta az Illés több dalába). Dalokat Szörényi Szabolcs nem írt, s hogy a kreditet gyakran ő kapta mégis, a zenekaron belüli feszültségek elkerülése végett volt így: Bródy a jogdíj felét a szöveg miatt úgyis zsebre tehette, ezért igazságosabb volt ez a megoldás. Van azonban olyan, az életmű szempontjából kiemelten fontos Bródy-hatás, amelyet a fenti szűrővel sem feltétlenül vehetünk észre:
a magyar népzene megjelenése a beatzenében ugyanis leginkább neki, az „urbánus” Bródynak köszönhető.
Az Elmegyek, elmegyek kezdetű széki lassú dallamának felhasználásával az Átkozott féltékenység című dalt is ő hozta rögtön karrierjük elején, ahogy Szőke Anni balladáját is – utóbbiban is létező népdal dallamára írva, de saját középrészt biggyesztve aztán hozzá. Az Elvonult a vihar és a Virágének is Bródy-dal. Bródyék polgári háttere otthoni könyvtárral járt, a magyar népdalok gyűjteménye is megvolt sorozatban, azokban keresett-kutatott, miközben a népzenei Pátria-lemezeket is hallgathatta inspirációként. A műfaj a hatvanas évek második felében teljesen alkalmas volt már arra, hogy magába olvasszon mindent, ami érdekes, ráadásul a magyar népdalok harmóniamenete nincs kőbe vésve, tehát remek terep a kísérletezésre.
A saját identitás kialakítása szempontjából sem volt utolsó a helyi, népi dallamkincshez nyúlni – ha már az angolszász hatás tagadhatatlan volt. Nem csak zenében volt az, szövegben is. Ha például a Reklám úr című dalt meghallgatjuk az Illések és pofonok-lemezről, nem csupán az egyértelmű, hogy a Lady Madonna hangulatát idézi. Az is nyilvánvaló, hogy a téma sem passzol a hatvanas évek kommunista Magyarországához. Kapitalizmus híján aligha a reklámok elburjánzása okozta akkor a legnagyobb problémát itthon – Londonban viszont igen, de legfőképp Amerikában: elég a Stones Satisfactionjére gondolni, amely hangsúlyosan tematizálja ezt (Jagger egy amerikai turnén, Amerikáról írta a szöveget), vagy a Beatles Paperback Writer-jére, Taxmanjére. Bródy inspirálódott ezekből a szövegekből, ezek segítségével tanult angolul – s ennek lenyomatát hallhatjuk például a Reklám úrban. Ez persze csak érdekesség: a fő inspiráció Bob Dylanben és a beatzenekarokban az volt Bródy számára, hogy a korábbi slágerzenékkel ellentétben a valóságról írtak. Szexről, társadalmi gondokról, egyáltalán: gondokról is.
Nagyon hamar mestere lett annak, hogy a korabeli hatalom cenzúráján átjutva is érvényeset tudjon mondani: rögtön az Ezek a fiatalok című lemezen található a Láss, ne csak nézz, amely arra figyelmeztet, hogy „csak bemázolt deszka az imádott bálvány”. Néha ugyan meg kellett toldani egy versszakkal valamely dalt a „Sáncdalbizottság” tanácsára (Az utcán vége ezért született – az nem lehetett, hogy a szocialista ifjúság csak úgy céltalanul lődörögjön és ne tudja, hova tart – természetesen a kommunizmus felé kellett tartania), másszor kihúztak ezt-azt, de 1973-ig, amikor igazán meggyűlt a baja a hatalommal, Bródy nagyon sokat megengedhetett magának.
Még azután is, hogy 1970-es londoni útjukon a BBC-nek adott nyilatkozatával kiverte a biztosítékot a hazai hatalmasságoknál, s az Illést nyolc hónapra el is tiltották a fővárosi fellépésektől. A Szemétdomb című dal mégis megjelenhetett aztán 1972-ben, holott teljesen félreérthetetlenül szól a hazai közviszonyokról. Mesteri az is, ahogy Bródy virágnyelven, de mindenki számára érthetően prostituáltról énekel A tanárnő című dalban (mindkettő az Add a kezed-lemezen). Annyi csúcspontja van ennek az időszaknak zeneileg és szövegileg is, hogy nem fér el még itt sem, a fontos mindenesetre az, hogy eloszlassuk a félreértést, amely szerint Bródy kizárólag szövegíró volt az Illésben. Dalszerző volt már ott is, és az azóta is.
Elképesztő csúcspontokkal egyébként: a Ha én rózsa volnék csodálatos harmonizálása, gitárkísérete is az, nem csupán a népdalból átírt szöveg, de ott van a Földvár felé félúton is, zenével, szöveggel, 100 százalékos bródyságban, és, hát: tökéletesen.
A szövegírói nagyságot az Illéstől és a Fonográftól a Koncz Zsuzsa- és Halász Judit-lemezeken át az Omegának titokban írt dalokig, sőt, egészen az Ivan and The Parazol kisegítéséig sorolhatnánk, de ez felesleges. Azt azért mindenki tudja, hogy Bródy János nagy szövegíró. Amit most újra hangsúlyozni érdemes: több annál. Hatalmas dalszerző is.
Ráadásul az első magyar beatzenekarból mára ő maradt egyedül, aki annyi képes kiállni színpadra és koncertet adni. Szerencsére a szerzőtárs, Szörényi Levente is él (a többiek meg sajnos már nem), de ő már lezárta színpadi karrierjét. Bródy János viszont ott fog állni a Papp László Budapest Sportaréna színpadán jövő szombaton, április 11-én.
Becsüljük meg.
Ha ott leszünk, és netán fel akarjuk köszönteni, nehogy aztán a Happy Birthday-jel próbálkozzunk! Neki köszönhetően van ennek a nemzetnek saját születésnapi köszöntődala!
Még sok boldogat tehát Bródy Jánosnak!
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
