Politikai gyilkosságokat finanszíroz az Orbán-kormány orosz vasúti partnere
Az Orbán-kormány 2015 és 2022 között sokat tett azért, hogy a Transzmasholding nevű orosz óriásvállalat jól keressen Magyarországon. Ők újították fel a 3-as metró szerelvényeit, és szerezték meg Szalay-Bobrovniczky Kristóffal együtt a dunakeszi vagongyárat. A Transzmasholding tulajdonos-elnökéről most kiderült, hogy egy politikai gyilkosságokra és egyéb külföldi műveletekre létrehozott privát titkosszolgálatot finanszíroz, amit Putyin egykori KGB-s kollégája felügyel.
A nyilvánosság előtt eddig ismeretlen orosz titkosszolgálatot leplezett le múlt pénteken az Insider című lap, ami alapvetően titkos orosz műveletekkel és az oroszországi korrupcióval foglalkozik. „Center 795” a szervezet neve, és mintegy 500 főt foglalkoztat, jórészt a GRU és az FSZB volt embereit, azaz az orosz katonai és a polgári titkosszolgálat állományából toboroz. A Center 795 aktív az ukrajnai hadszíntéren is, de világszerte vannak akciói, az ügynökei például orosz ellenzékiekre vadásznak külföldön. A cikk szerzői azt állítják, hogy bizonyítékaik vannak arról,
a Center 795 finanszírozója Andrej Bokarjev orosz milliárdos, aki többek között a Transzmasholding elnöke és többségi tulajdonosa.
A vasúti kocsik gyártásával foglalkozó Transzmasholding jól ismert Magyarországon: a cég egyik oroszországi leányvállalata újította fel a budapesti 3-as metró szerelvényeit, és 2019-ben ez a cég vásárolta be magát a Dunakeszi Járműjavító Kft.-be is, Szalay-Bobrovniczky Kristóffal együtt. Ő jelenleg Magyarország honvédelmi minisztere.
A kék metrótól az egyiptomi vagonokig
A Transzmasholding az Orbán-kormányok egyik kedvenc orosz vállalata volt hosszú éveken át. A mai napig nem derült ki, hogyan nyerhette el az orosz cég a 3-as metró szerelvényeinek felújítását, amikor hasonló árban teljesen új kocsikat ígérő EU-s jelentkező is akadt. Az oroszok hivatalosan javították a régi kocsikat, de a valóságban „újragyártották” azokat, bár ezt csak 2025 februárjában ismerte el a BKV korábbi vezérigazgatója. A BKV azóta is pereskedik az orosz gyártóval a kocsik hibái miatt, és klíma sem került a szerelvényekbe, amit a nem orosz pályázó alapból beépített volna. 2015-ben kötött az akkoriban még fideszes vezetésű főváros szerződést az orosz céggel, kormányzati nyomásra. Tarlós István akkori főpolgármester ki is mondta, hogy hiába akart volna új metrókocsikat venni, a kormány csak a felújítást támogatta, amire az oroszok adtak ajánlatot – amelyről aztán kiderült, hogy még csak nem is felújítás volt.
A Transzmasholding a metrófelújítással párhuzamosan a hazai vagongyártásban is fontos pozíciót szerzett az Orbán-kormány támogatásával. Az oroszok és Szalay-Bobrovniczky megjelenése előtt úgy volt, hogy az állami Eximbank a Ganz-csoportot segíti egy hatalmas egyiptomi megrendeléshez, akkoriban 700 vasúti kocsi gyártásáról volt szó. Aztán az Eximbank az utolsó percben kihátrált a Ganz mögül, és inkább a Dunakeszi Járműjavító és az orosz Transzmasholding közös pályázatát támogatta. Amikor az egyiptomiak ennek nyomán végül az orosz–magyar konzorciumot választották, akkor az oroszok tulajdonosként is beszálltak a vasúti kocsikat gyártó dunakeszi cégbe: a későbbi honvédelmi miniszterrel együtt az államtól megvásárolták a gyárat, és az egyiptomi üzletre létrehozott kereskedelmi vállalatot. Ekkor már 1300 kocsi gyártásáról volt szó, aminek felét, 650 darabot az oroszországi Tverben és ugyanennyit Dunakeszin szereltek volna össze.
Csakhogy a háború közbeszólt, az oroszok képtelenek voltak az EU-s szankciók miatt folytatni a magyarországi gyártást, és 2022-ben a magyar társtulajdonosoknak eladták a részüket. Mivel Szalay-Bobrovniczky éppen akkoriban kapta meg a honvédelmi tárcát Orbán Viktortól, a saját részét hamarosan eladta Hernádi Zsolt Mol-elnök egyik érdekeltségének, aki Tombor Andrással szállt be az üzletbe. A vonatok gyártását azonban az orosz alkatrészek nélkül nem tudták gazdaságosan folytatni, és tavaly őszre tönkrement a cég. Idén januárban a MÁV, azaz a magyar állam 20 milliárd forintért visszavásárolta, illetve az állam magára vállalta a hoppon maradt alvállalkozók kifizetését is, további 6,5 milliárd forintot költve a hazai vagongyártás megmentésére.
hirdetés
A metrófelújítás és a dunakeszi vasútgyártás szövevényes történetét most csak nagy vonalakban ismertettük, mert történetünk szempontjából az a fontos, hogy a kormány mindent megtett a 2010-es évek második felében azért, hogy a Transzmasholding kiváló üzleti lehetőségekhez jusson Magyarországon, és ezekben az ügyletekben politikusok és kormányközeli üzletemberek is szerepet játszottak.
Bokarjev napjaink Prigozsinja
Itt érdemes visszatérni a pénteken napvilágot látott információkra a Transzmasholding tulajdonosáról, Andrej Bokarjevről. Bokarjevet az Insider című lap a Wagner csoport alapítójához, Jevgenyij Prigozsinhoz hasonlítja, aki szintén Putyin-közeli vállalkozóból lett egy magánhadsereg főnöke. Prigozsin finanszírozta az álhíreket ipari mértékben termelő szentpétervári trollfarmot, majd Afrikában és Szíriában harcoltak a zsoldosai, később pedig Ukrajnában is. Ott összekülönbözött a hivatalos hadsereg vezetésével, 2023 nyarán fellázadt, csapataival Moszkva felé indult, de lebombázták a menetét. Visszakozott, majd felrobbantották a repülőgépét.
A Bokarjev által finanszírozott Center 795-öt azután hozták létre, hogy 2018-ban lebukott az a titkosszolgálati ügyosztály, amelyik Szergej Szkripalt próbálta Londonban meggyilkolni, de végül egy brit nő halt bele a támadásba. Szkripal orosz katonatiszt volt, aki a briteknek kémkedett. Oroszországban börtönbe került, majd egy nemzetközi fogolycserével szabadult, és Angliába költözött. A GRU ügynökei Szkripal kilincsére novicsokot kentek, és a maradékot egy parfümös dobozban egyszerűen kidobták. Egy brit férfi abban a hitben, hogy drága illatszert talált, megajándékozta vele a párját, akinek a karjára cseppentett az idegméregből. A 44 éves háromgyermekes brit nő meghalt. Szkripal és a lánya is nagyon beteg lett, de ők túlélték a merényletet.
Miután a merényletet elkövető, a GRU-hoz tartozó 29155-ös ügyosztály számos ügynökét a nyugati szolgálatok e fiaskó után azonosították, az ügyosztályt feloszlatták. Lett helyette egy másik, a 75127-ös számú, de létrehoztak egy vele párhuzamosan működő, ám immár privatizált egységet is 2022-ben, ez lett a Center 795.
A cél az volt, hogy a GRU hivatalos egysége és a szervezeten kívüli csoport egymással rivalizáljanak, és így motiváltabbak legyenek. Utóbbi pénzelését Andrej Bokarjevre bízták.
Bokarjev nem csak vasúti kocsik gyártásából él. 2014-ben bevásárolta magát a Kalasnyikovba, Oroszország ikonikus fegyvergyárába is, és innen, illetve a Transzmasholdingből származó jövedelméből finanszírozza a privatizált titkosszolgálati ügyosztályt. A Kalasnyikov gyár biztosítja a szervezet központi irodáját és gyakorlóterét is, utóbbit a fegyvergyár tesztelési lőterének álcázzák.
A Center 795 nem független az államtól, a vezetői egyenesen Valerij Geraszimovnak, az orosz hadsereg vezérkari főnökének jelentenek. A csoport tagjai gyilkosságokat, szabotázs akciókat, megfigyeléseket végeznek, elsősorban Oroszország területén kívül. A csoport szakmai munkáját Szergej Csemezov szervezte meg, aki a nyolcvanas években együtt szolgált Putyinnal az NDK-ban a KGB-nél, és jelenleg az orosz állami fegyvergyár, a Rosztek vezérigazgatója. Bokarjev jó barátja, a családjaik régebben közös magángépen jártak üdülni.
A Google segítségével kerestek bérgyilkost
A Center 795-ről már régóta gyűjtött adatokat az Insider, illetve a lap német partnere, a Spiegel. Azért most jöttek elő a sztorival, mert február végén lekapcsolták a szervezet egyik fontos ügynökét, bizonyos Gyenyisz Alimovot. Őt az FBI körözése alapján Kolumbia fővárosának El Dorado repülőterén tartóztatták le, amikor kiszállt egy Isztambulból érkező gépből.
Az FBI már régóta figyelte, ahogy megpróbált beszervezni egy szerb bérgyilkost, hogy fejenként másfélmillió dollárért öljön meg emigráns csecsen ellenzékieket. Alimov és szerb embere ugyan titkosított csatornán cseteltek, de mivel nem volt közös nyelvük, ezért a Google fordítóját használták az üzenetek értelmezésére, és a Google Translate amerikai szervereihez könnyedén hozzáfértek az FBI nyomozói. Az Insider alapvetően ezt a történetet mutatta be, és Alimov bukásából bontotta ki a Center 795 működését, és mutatta be Bokarjev szerepét a finanszírozásában.
A cikk egyik szerzője az a Hriszto Grozev, aki annak idején megszerezte az Alekszej Navalnijt novicsokkal megmérgező orosz ügynök telefonszámát, és akit Navalnij kamerák előtt fel is hívott telefonon, magát a Kreml egyik vezető tisztviselőjének kiadva. Grozev 2023-ig a Bellingcat nevű, szintén orosz titkosszolgálatok után kutató szervezetet vezette, azóta pedig az Insiderben publikál. (Az 1990-es években Budapesten is élt, és a Radio Bridge menedzsmentjében dolgozott.)
A Center 795-öt finanszírozó Andrej Bokarjev 4,9 milliárd dolláros vagyonával Oroszország egyik leggazdagabb embere, az olajiparban, a szénbányászatban és a fémiparban is vannak érdekeltségei. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya is szankciós listára tette, mert vállalkozásai beszállítói az orosz hadseregnek, de EU-s szankció nincs ellene. Gyermekei és volt felesége Franciaországban élnek, hobbija a síelés és az ortodox vallási ikonok gyűjtése.
Nyitókép: Vlagyimir Putyin megbeszélést folytat Andrej Bokarjevvel, a Transzmasholding vezetőjével az orosz államfő novo-ogarjovói rezidenciáján 2014. február 28-án (fotó: Kreml)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
