Folyosón fektetett pszichiátriai betegek – így néz ki, amikor összeomlik az ellátás
A magyar egészségügy általában a végeken omlik össze először, a kis kórházakban szűnnek meg osztályok, rendelések. Most azonban a pszichiátriai ellátás csúcsintézménye is bajba került, vezetői válság alakult ki, az orvosok negyede felmondott és máshonnan kell odavezényelni pszichiátereket. Az évtizedes válság elérte az országos intézményt is. Megrázó részletek: rács mögött, tűzveszélyes körülmények között, romos épületekben tartott betegek; krízisben levő tiniknek fél évre adott időpontok; penészes falak; az osztálybezárások miatt kialakult tumultus a megmaradt gyógyhelyeken; napokig folyosón fektetett súlyos betegek; éjszakánként pszichiáter nélkül működő pszichiátriák. A Válasz Extra vendége két különleges hátterű praktizáló pszichiáter: Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Kapócs Gábor korábbi helyettes államtitkár, a LAM és az Elitmed egészségügyi szakfolyóiratok alapító főszerkesztője. Az adás az orvosi kamarával partnerségben készül.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Álmos Péter: A Magyar Pszichiátriai Társaság konferenciáin már tíz éve viták zajlottak: szabad-e fenntartani olyan pszichiátriai osztályokat, ahol mindössze két aktív orvos dolgozik. Úgy próbálnak végigélni egy hónapot, hogy felváltva látnak el ügyeletet, és valójában mindig csak egy orvos van az osztályon. Húsz éve egy 22 ágyas osztályon én voltam a hatodik orvos, ma ez elképzelhetetlen. Alapjaiban változott meg a helyzet. Már az országos intézetig, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetig (OPAI) is elértek a problémák, kiesése a rendszerből az eddig is folyton bedőlő budapesti ellátást lehetetleníti el. Budapesten rendszeres, hogy a felvételes kórház helyett a mentőt máshova kell irányítani, mert nincs elég orvos. Eddig főleg a két nagy intézmény, a Semmelweis Egyetem és az OPAI segítette ki a kórházakat, most már az utóbbi is bajban van, máshonnan kell odarendelni orvosokat.
Kapócs Gábor: Az országban csaknem mindenhol hasonló körülmények tapasztalhatók, borotvaélen táncolva látják el az ügyeleti szolgálatokat. Gyakran azért mondják le az ügyeletet, mert tele van az osztály, és nem tudnának új betegeket fogadni. A pszichiátriai osztályok ágyszáma évtizedek óta meredeken csökken, az épületeket nem újították fel. Siralmas a helyzet.
Álmos Péter: Előfordul olyan egyetemi centrum, ahol uniós forrásból rendbe tették a pszichiátriát, ám abban a pillanatban, ahogy letelt a szerződésben kikötött öt év, kitették onnan, és beköltözött helyére a belgyógyászat. A pszichiátria pedig bekerült egy romos épületbe. Megfelelő infrastrukturális körülményeket kell teremteni, mert ez nemcsak a betegek helyzetére van hatással, de a szakma utánpótlására is. Ki akar ilyen körülmények között dolgozni?
Kapócs Gábor: A pszichiátriai betegek különösen stigmatizáltak, ez a fajta elutasítottság tükröződik a pszichiátria kezelésében a finanszírozástól az épületekig, mindenben. Ez az orvosokra is kivetítődik. Ha egy kardiológus vagy egy ortopéd sebész áll ki, az egészen más súllyal esik latba, mint amikor a pszichiáter vagy pszichiátriai szakma mond valamit. A mindennapokban érzékelhető ez a fajta leértékeltség, ezért választja kevés fiatal ezt a területet, ezért mennek ki szakvizsga után sokan külföldre, vagy hagyják ott az állami intézményt, és áramlanak ki tömegesen a magánellátásba. Ez okozza a pszichiáterhiányt.
Leértékeltség – ezt a kifejezést használta. Minden egyes pszichiátriai eset ellátása ráfizetéses a kórházaknak. Ha egy pszichiátriai beteget el akarnak látni, akkor a kórházvezetés például az onkológiai esetektől csoportosít át pénzt.
Kapócs Gábor: Egy pszichiátriai osztály működtetése 30 százalékos ráfizetést okoz. A gazdasági igazgató mindig figyeli, hogy egy osztály hozza-e azt, amibe a működtetése kerül, a bérek, a kubatúra fenntartása, a fűtés, a gyógyszerek. A kardiológia és az ortopédia jól hozza, de van, ami nagyon nagy veszteséget termel. Nem érdekeltek a kórházigazgatók, hogy fenntartsanak egy osztályt, mert ez a legrosszabbul fizetett, a sor vége, a futottak még kategória. „Eltartunk titeket, de maradjatok csöndben” – ezt üzeni minden.
Elég sokáig csendben is maradtak, de most a kamara segélykiáltást hallatott.
Álmos Péter: A közvélemény nem tudja, mi történik. Ha kamasz öngyilkosságot követ el, és nem kap megfelelő ellátást, a szülő nem fog a médiához fordulni. Egy autista gyereket nevelő is nehezen keresi fel a sajtót azzal, milyen gondjai vannak. Egy társadalmi érés ezen változtathat, és talán ez elkezdődött. A WHO 2014-ben a kormányzat felkérésére átvilágította a magyar pszichiátriát; a szervezet már akkor megdöbbent, javaslatokat fogalmazott meg, átadta a magyar kormánynak, amit az illetékesek elsüllyesztettek egy fiókba. Olyan számban szűntek meg az ágyak, annyi kolléga ment ki a magánellátásba, hogy ma az országban csaknem mindenütt természetes, hogy a betegek a folyosón fekszenek, de ezt az emberek nem tudják, erről senki nem készít képet.
Kapócs Gábor: Felfüggesztettek, bezártak osztályokat, és az ellátási körzetük betegei rázúdultak a megmaradt helyekre, amelyek szintén a korábbinál kevesebb ágyszámmal működnek. Nemcsak orvos nincs, nővér sem. Szüneteltetni kell osztályokat, osztályrészeket. A helyzet olyan rossz, hogy gyermekpszichiátriai krízis esetén a betegek hat hónapra kapnak időpontot.
Álmos Péter: Nekem van olyan felvételem egy egyetemi intézményből, amin patkány cincog, egy kis csatornából jön fel a hang. Rettenetes körülmények között vannak a betegeink. A szakma megpróbált ezzel együtt élni, de most jött el az a pillanat, amikor azt mondja, most már nem megyünk tovább.
Kapócs Gábor: A krízis az országos intézményig is eljutott, ennek egyik feladata a szakma irányítása. Ehhez szakembernek kell lenni, látni kell a pályán. Az OPAI-t egy üzemorvos vezeti, aki a jelek szerint képtelen erre.
Évtizedekig jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma. Ez a trend tört meg 2019 óta, összefügg ez a pszichiátria válságával?
Álmos Péter: Az okok nagyon komplexek, de aki öngyilkosságot követ el, annál az esetek túlnyomó részében egy mentális betegség, súlyos depresszió is jelen van. A pszichiátriai védőháló és annak erőssége ezért nagyon erősen befolyásolja, mennyien lesznek végül öngyilkosok. Magyarországon az elmúlt 15 évben a háló meggyengült, nagyon szakadozott lett. Budapest és környékének ellátásánál például négy gyermekpszichiáter van jelen, a körülmények miatt nincs megfelelő gyógyítás, csak folyamatos, napról-napra történő tűzoltás.
Már a pszichiátriai sürgősségi ellátást sem tudják megoldani?
Kapócs Gábor: Erőt megfeszítve próbáljuk.
Álmos Péter: Akut depresszió esetén azonnal fel kellene venni a beteget egy osztályra, de ezt több helyen már nem tudják megtenni, csak ha veszélyeztető magatartást tapasztalnak. Gyakran előfordul, hogy éjszakára nincs is pszichiáterük, más kollégák ügyelnek. A lakosság ezt nem tudja, de eljött az a pillanat, amikor változtatni kell a hallgatás kultúráján.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
