Így fogytak el a havas teleink: egyetlen ábra arról, miért érezzük rendkívülinek a fehér januárt
Hat és fél évtized magyarországi hóhelyzeteit foglaltuk össze egyetlen csíkdiagramon. Az összesítésből kiderül: utoljára 2012 februárjában fordult elő, hogy legalább 10 centiméter hó legyen minimum három napig, legalább a fél ország területén. A nagyobb hóesemények csökkenése igazán csak 2010-től mutatkozott meg, de ezen nincs mit csodálkozni. Teleink középhőmérséklete ugyanis azóta már tartósan 0 Celsius-fok feletti.
A teljes országot érintő vastag és tartós hótakaróhoz egészen 2003-ig kell visszamennünk – állapította meg a Másfélfok szakportálon közölt elemzésében az ELTE Meteorológiai Tanszékének két kutatója, Szabó Péter és Pongrácz Rita. Módszertani szempontból nem is annyira egyértelmű, hogy elemezni tudjuk a félmúlt összes hóhelyzetét. Nem áll ugyanis rendelkezésünkre a teljes országot lefedő, rácsponti, ellenőrzött megfigyelési adatbázis a hótakaróra, így ehelyett a műholdas, repülőgépes, felszíni és egyéb méréseken alapuló, és alapvetően szimulációkkal készített, de a légkör vertikális szerkezetét is jól leíró ERA5-reanalízis adatai dolgozhatók fel legjobban.
Szerettük volna a jelentősebb hóeseményeket látványos csíkdiagramon (barcode chart) megjeleníteni, ezért Szabó Péter klímakutatótól elkértük az 1960 és 2024 közötti ERA5-adatsort, ahol a legalább 10 cm vastagságú, legalább három napig kitartó és legalább az ország területének 50 százalékán megfigyelhető havazásokra szűrtünk. A fent idézett Másfélfok-cikkhez képest átlagosabb eseményeket kerestünk, mert így láthatóvá tehetünk egy mintázatot a havazások előfordulásának változásáról.
Utoljára tehát 2012 februárjában, még előtte 2010 februárjában fordult elő legalább 10 centis hó, legalább három napig, minimum a fél országban. Az adatok alapján évtizedenként ennyi hónapot találunk, amikor előfordult a fenti leírásnak megfelelő havas esemény:
- 1960-as évek: 10
- 1970-es évek: 9
- 1980-as évek: 9
- 1990-es évek: 7
- 2000-es évek: 7
- 2010-es évek: 2
- 2020-as évek ’24-ig: 0
A csökkenés, ritkulás tehát a 2010-es évektől gyorsult fel, de ha húzunk egy képzeletbeli vonalat a csíkdiagramon 1990-nél, akkor az is feltűnő, hogy onnantól kezdve valamelyest rendszertelenebbül érkeztek az országosan nagy és tartós havakat jelző vonalak.
A Hungaromet a napokban vizualizálta és közölte a saját statisztikáit. A havas napok 1980 és 2025 közötti számának országos átlaga egyértelmű, közel 60 százalékos csökkenést mutat. (Itt havas napon azt értik, amikor hó formájában érkező csapadékot jegyeznek fel az észlelővel is ellátott néhány állomáson, függetlenül attól, hogy a hó megmarad-e a talajon.)
A trendeken persze nem nagyon csodálkozhatunk, ha a fentieket összevetjük a téli magyarországi középhőmérsékleti ábrával. E szerint az átbillenési pont nagyjából 2000 után van, amikortól a felmelegedés minden kétséget kizáróan látszik. A nagyobb hóesemények csökkenése igazán csak 2010-től mutatkozott meg, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen innentől teleink középhőmérséklete már tartósan 0 Celsius-fok feletti.
A hazai nagy havazásokat egyébként régen is és most is a jelentős csapadékot hozó mediterrán ciklonok okozták és okozzák. (A legtöbb nedvesség az óceánok és a tengerek felett kerül a légkörbe, és onnan hozzák a ciklonok a kontinensre; a nálunk hulló éves csapadék 70-80 százaléka ilyen eredetű.) A hóhoz nem elegendő a felszínközeli 0 vagy mínusz Celsius-fok, a légkör magasabb szintjein is hideg levegőnek kell lennie. Ezek a feltételek a felmelegedés miatt mostanában egyre ritkábban teljesülnek egyszerre, de idén januárban bekövetkezett az együttállás. Ezért vagyunk most már egy hete tartósan hó alatt.
Nyitókép: kisgyereket húznak szánkón Szeged Tarján városrészében a havazás után 2026. január 7-én (fotó: MTI / Oláh Tamás)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
