„A legtöbb fontos faj nem cuki” – Jordán Ferenc krillekről és rendszerszintű természetvédelemről
A természetvédelem nem szeretet, hanem matematika és rendszerismeret kérdése – Litkai Gergely vendége ezúttal a Válasz Online olvasóinak régi ismerőse, Jordán Ferenc rendszerökológus, aki új könyve kapcsán beszél arról, amiről nem lehet eleget: hogy milyen jövő vár az emberiségre ezen a bolygón, s mit tehetünk, hogy az emberi szervezettel még elviselhető legyen. A Zöld Válasz friss adásában természetesen szóba kerülnek az elmaradhatatlan krillek is.
Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Jövőnk a Földön – Megoldások egy összeomló bioszférában. Ezzel a címmel jelent meg Jordán Ferenc idei kötete, amelynek különlegessége, hogy nemcsak állítások követik benne egymást: a fejezetek végén a szerző kételyeit is elolvashatjuk az általa megfogalmazottakkal kapcsolatban.
Mert még ha tökéletes modelljeink és fantasztikus előrejelzéseink lennének is, semmit nem érnénk velük, ha a döntéshozók nem törődnek ezekkel, mert egy maréknyi ember rövidtávú anyagi érdekei fontosabbak, s a kedvükért ötven év tudományos kutatását kidobjuk az ablakon. Az ökoszisztéma működése szempontjából például minden modell szerint kulcsfontosságúak a krillek, ennek ellenére a kínaiak lehalásszák és megeszik őket, egyezmények ide vagy oda. Pedig a krilleknek olyan funkciójuk van, mint semelyik másik fajnak, s ha nincsenek, az egész rendszer omolhat össze.
De vajon a korallzátonyok megmenthetők-e még? – teszi fel a kérdést Litkai. Jordán szerint abszolút, még akkor is, ha manapság az átbillenési pontjukról szokás beszélni, amelyet már elértünk és ahonnan elvileg nincs visszafordulás. Mint kiderül, a planktonközösséget az óceánokban ma úgy látjuk, ahogy remélni sem mertük korábban, molekuláris adataink vannak a vízi ökoszisztémáról, azaz irtózatos adattengerben úszunk. Ha azonban nincsenek mögéjük rakva értelmes gondolatok és elméletek, a sok adat adat marad, jelentés nélkül.
A mesterséges intelligencia vajon segít a temérdek adat értelmezésében? Jordán szerint ugyanaz igaz rá, mint az eddigi összes technológiai újításra. Ha az internetet arra használjuk, hogy macskás képeket posztoljunk a Facebookra, akkor kár volt feltalálni, de ha értelmesen használjuk, csodálatos eszköz. Kérdés, hogy lesz-e elég vizünk és energiánk hozzá, hogy az AI működjön.
További részletek a friss Zöld Válaszban.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
hirdetés
