Majdnem féligazság – vélemény a HVG középiskolai rangsoráról
A HVG 13 éve készíti el ezeket a listákat, azóta sok minden változott, de a kutatásuk módszertana alig. A változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni: a külföldi felvételi eredmények és az előrehozott érettségik kihagyása a listából korszerűtlenné és pontatlanná teszi az amúgy fontos rangsort. Varga Péter, a Lauder Javne Iskola oktatási főigazgató-helyettesének vitaindító írása a legismertebb középiskolai rangsor problémáiról.
Áron az észak-karolinai Elon Egyetemen tanul közgazdaságtant, a legutóbbi vizsgája 97,5 százalékos lett. Ez kicsivel gyengébbre sikerült, mint amikor a Lauder Javne Iskola gimnáziumában lerakta az emelt szintű gazdasági ismeretek érettségit, mert az pont 100 százalék lett. De Áron azért nem olyan szomorú, mert a 97,5 százalékos vizsgája elég ahhoz, hogy az évfolyam top 1 százalékába tartozzon.
Juli is a Lauderben érettségizett, most Cambridge-ben tanul pszichológiát. Jelenlegi tervei alapján kisgyermekekkel akar majd foglalkozni.
Boldi pedig már középiskolásként a Citibankban gyakornokoskodott, többször is elkérte magát emiatt a Lauderből az órákról. Engedtük, és milyen jól tettük. Most az Ivy League egyetemek egyikén, a UPENN-en hallgat közgazdaságtant. Az egyetem után hazatérne és gazdaságpolitikával foglalkozna.
Mi a közös Juliban, Áronban és Boldiban? Mindannyian a Lauderben végeztek, és
az ő továbbtanulási eredményeik a HVG legjobb középiskoláit bemutató listában nem jelennek meg.
Ők ugyanis egyetlen magyar egyetemre sem adták be a felvételi kérelmüket, még a statisztika kedvéért sem.
A HVG ugyanis csak a hazai felsőoktatási intézményekbe felvételiző diákok eredményeit veszi figyelembe, mert ahogyan írják, „a külföldi továbbtanulásról nincs hivatalos adat“.
De van adat, csak kérdezni kell. A Lauderban például az elmúlt öt évben az egyetemen továbbtanuló diákoknak a 44 százaléka – majdnem a fele – ment külföldi egyetemekre, és jellemzően nem adták be a felvételi kérelmüket a magyar felsőoktatásba. Azért nem, mert a külföldi egyetemi felvételik eredményei már jóval a magyar érettségi előtt kiderülnek, és a külföldi egyetem felvételi feltételeinek akartak megfelelni. Van, hogy egy külföldi egyetem feltételül szabja, hogy a jelentkező valamennyi tárgyból jelesre érettségizzen, de nem írja elő az emelt szintet. A diák ilyenkor természetesen nem fog kockáztatni, és a sima középszintű érettségit választja. Sok külföldi egyetemre felvett diáknak pedig az érettségi igazából már csak formaság, mert egyáltalán nem, vagy csak alig számít az eredménye.
De nem számít bele a HVG listába azon diákok érettségi eredménye sem, akik előrehozott érettségit tesznek. Nálunk például a diákok nagy része ezt teszi jellemzően angol nyelvből, emelt szinten, 90 százalékos átlageredménnyel. Azért előrehozottan, hogy 12. végén kevesebb tárgyból kelljen készülni. A HVG lista szerint ez nem eredmény.
Több mint 21 éve vagyunk az EU tagja, tagságunk egyik legfőbb értéke, hogy az érettségi után a magyar diákok sokkal könnyebben tudják külföldön – főleg az EU-ban – elkezdeni a továbbtanulást. Ezt a külföldön tanuló magyar diákok számának komoly emelkedése is alátámasztja. Az EU csatlakozás évében, 2004-ben 6015 magyar diák tanult külföldön, 2023-ra ez a szám már 13529-re nőtt, tehát több mint duplája lett. Körülbelül annyian tanulnak már külföldön, mint ahányan Balatonfüreden laknak (forrás: Unesco). A növekedést nem a csereprogramok (például: Erasmus) népszerűsége okozza, mert ezek a számok ezeket nem tartalmazzák.
A HVG 13 éve készíti el ezeket a listákat, 2013-ban 8831-en tanultak külföldön. Azóta sok minden változott, de a kutatásuk módszertana alig. A változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni,
a külföldi felvételi eredmények és az előrehozott érettségik kihagyása a listából korszerűtlenné és pontatlanná teszi az amúgy fontos rangsort.
Mert igenis kell arról beszélnünk, hogy melyik iskolának milyenek az eredményei, és arról is kell, hogy ezt hogyan éri el.
A HVG a „legjobb” iskolának hívja a listák első helyezettjeit.
Kétség sem fér hozzá, hogy a listán a „legjobb” iskolákban remek szaktanári munkát végeznek, és mindent megtesznek a kiváló felvételi eredményekért.
De milyenek ezek a diákok, miben tehetségesek és milyen hátterük van? Honnan-hova jutnak el ezek a gyerekek az iskolás éveik alatt? Egy négy- vagy hatosztályos gimnáziumban „válogatott” társaság van, de például a Lauder gimnáziumába járó diákok jelentős része korábbi általános iskolásunk, sőt, gyakran volt ovisunk. Ha valaki elkezdi a Laudert háromévesen, akkor – hacsak nincs valami nagyon nagy gubanc – kizárólag a család döntése alapján hagyja el az iskolát az érettségi előtt.
Mi nem küldjük el azért, mert hároméves korában még nem tudtuk róla, hogy nem megy majd jól neki a kémia. A gimnáziumi évfolyamunk tehát nem felvételin szelektált diákokból áll, hanem olyanokból, akik
a képességspektrumon jellemzően széttartóbbak, mint egy felvételin edzett frissen felvett gimnáziumi osztály.
Pont ezért most bemutatom Bálintot is, akire szintén nagyon büszkék vagyunk. Nálunk végzett, és már a gimnáziumban rájött arra, hogy nem akar felvételizni egyetemre. Villanyszerelő lett belőle és vele sem számol a HVG. Bálint már a Lauderben megtanulta a legtöbb kivitelezéshez szükséges tervezőprogramot, és már harmadikos korában össze tudta volna rakni egy családi ház teljes elektromos hálózatát. De ott vannak azok srácok is, akik Budapest trendi éttermeit nyitották meg az érettségi után, mert szakácsnak tanultak.
Sok munkánk és energiánk van abban, hogy mindenki sikerként élje meg az iskolánkat, és a különböző gyerekek jókedvűen, stresszmentesen, összetartó közösségben végezzék el a gimnáziumot. Úgy, hogy közben mindenkiből ki tudjuk hozni a maximumot. Van, aki Oxfordba megy, van, aki villanyszerelőnek. Számomra ettől lesz egy iskola a „legjobb”!
De az is a „legjobb” hely, ahol mélyszegénységben élő gyerekeket juttatnak szakvizsgáig vagy érettségiig úgy, hogy a gyerekek családjában jó eséllyel ők lesznek az elsők, akiknek meglesz a középfokú végzettségük.
Meggyőződésem tehát, hogy nincs egyféle „legjobb”, ám ha a kompetenciatesztek, érettségik és felvételik alapján készül el egy lista, akkor fontos, hogy
a középiskolákat közvetlenül is megkeressék a hiányzó adatok miatt, és ne csak a meglévő adatbázisok alapján készüljön a rangsor.
Így sokkal árnyaltabb lenne a kép, és talán még azokat a diákokat is bele lehetne számítani, akik az érettségi után egy évet kihagynak (mert dolgoznak, utaznak, tanulnak, önkénteskednek, buliznak), de utána felvételiznek – akár itthon, akár külföldön.
A Lauder Iskola örömmel részt vesz a jelenlegi lista pontosításáról folyó párbeszédben, de még szívesebben egy új „legjobb iskolák”-módszertan kidolgozásában.
Nyitókép: illusztráció
Ezt az írást nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
