Mostantól bárki kigyógyítható az elhízásból – így alakítják át a fogyasztószerek a világot
Évtizedek óta nem látott forradalom zajlik az egészségügyben, megvalósul a modern ember nagy álma: a szenvedés nélküli fogyás. Két nagy fogyasztószergyártó verseng a túlsúlyosokért, a gyorsan javuló eredmények szemléletváltást hozhatnak a gyógyításban. Az elhízásra a világ legelterjedtebb kórságaként tekintenek. A kövérség kerül a terápia célpontjába, gyakran a fogyás és a mozgás kettősével lépnek fel az eddigi „főgonoszok”, a szív- és érrendszeri, a vese- és a májbetegségek, a diabétesz ellen. Ha az emberiség okosan él a lehetőséggel, a krónikus betegségek zuhanásszerű csökkenése várható, és a folyamat még az élelmiszeriparra és a vendéglátásra is kihathat. Az új világban éhségérzet nélkül lehet fogyni, mozgást írnak fel receptre, és ez nem a távoli jövő, hanem a jelen. Magyarországon is.
A gyógyítás történetének vannak fordulópontjai, ilyen volt a műtéti fájdalomcsillapítás feltalálása, az antibiotikumok, az inzulin, a vérnyomáscsökkentés vagy a védőoltások felfedezése. Mindez töredékére csökkentette a gyermekhalandóságot, és 125 év alatt hazánkban is megduplázódott a születéskor várható életkor. Hasonló történik napjainkban, az emberiség ugyanis felfedezte a szenvedés nélküli fogyást, és ezzel korábban elképzelhetetlenül könnyűvé vált a felesleges kilóktól való megszabadulás.
Egy nő Szkopjéból forradalmat csinál
Bár ma a világ a dán Novo Nordisk és az Eli Lilly amerikai gyógyszercég versenyétől hangos, az első nagy felfedezés egy Szkopjében született, Amerikába kivándorolt macedón vegyésznőnek köszönhető. Svetlana Mojsov, a Rockefeller Egyetem biokémikusa vette észre, hogy az étkezések során az emberek bélrendszere hormont bocsát ki, amely az agyra is hatással van. Ez jelzi, hogy jóllaktunk, tehát csökkenti az étvágyat. A jóllakottságért felelős hormon világraszóló felfedezése indított el mindent még az 1980-as években. A macedón-amerikai kutató ma a világ egyik legelismertebb tudósa.
Megvolt tehát a természetes hormon, a kutatóknak adva volt a feladat, hogy lemásolják, és mesterségesen is előállítsák, vagyis létrehozzák a szintetikus változatát. Mindenki a saját bőrén érezheti, hogy a jóllakottság-érzés milyen gyorsan elmúlik, ez a hormon ugyanis hamar lebomlik, akár néhány percen belül.
Gyógyszerként beadva viszont egy hétig vagy annál is tovább kellene hatnia a szervezetben.
A dán Novo Nordisk és az amerikai Eli Lilly gyógyszergyár kutatói fej-fej mellett haladva azon versenyeztek, ki tud minél gyorsabban, minél hosszabb hatású változatokat kifejleszteni. Szerették volna elérni, hogy a gyógyszerek ugyanúgy működjenek, mint az eredeti hormon, de sokkal erőteljesebben. Húsz évbe telt, és a dánok nyerték a gyorsasági versenyt. Legalábbis az első futamokat. Eredetileg úgy gondolták, hogy az alattomos gyilkos, a cukorbetegség ellen vetik be a gyógyszerüket. A készítményüknél ismerte el először az amerikai gyógyszerhatóság (FDA), hogy nemcsak cukorbetegek kezelésére, hanem fogyasztószerként is alkalmazható. A gyár új terméke – amely csak a hatóanyag mennyiségében tér el a korábbitól – már eleve túlsúlyos embereknek készül, függetlenül attól, cukorbetegek-e.
Jóllakottnak lenni egy hétig
A testtömeg index (BMI) segítségével lehet megállapítani a túlsúly fokát, és azt, indokolt-e a készítmény szedése. Kövér emberből annyi van világszerte, hogy a Novo Nordisk értéke hirtelen nagyobbra nőtt, mint egész Dánia GDP-je. A közgazdászok már azon gondolkodtak, jó-e egyáltalán Dániának, hogy egy ilyen kis országé Európa legértékesebb cége. Azután jött az Eli Lilly, az amerikai versenytárs, és 2023 novemberében megjelent egy hasonló elven működő új fogyasztószer – és egy még hatékonyabb marketingstratégia.
A gyógyszeripar logikája szerint vagy olcsóbb vagy hatásosabb új készítménnyel érdemes előállni, mert a verseny általában az orvosok és a költséghatékonyságra érzékeny biztosítók kegyeiért zajlik. Az amerikai cég viszont a betegekre koncentrál, idén májusban publikált tanulmányában a vetélytárssal vetette egybe a készítményét, és sokkal hatásosabbnak mutatta be a saját szerét.
Pedig már a dán gyógyszerért is olyan vásárlói roham indult, hogy tavaly ilyenkor még nem tudták kielégíteni a piaci igényeket. A magyar gyógyszerhatóság (NNGYK) is azt közölte, az orvosok átmenetileg nem állíthatnak rá a terápiára újabb betegeket. Azóta az északiak az amerikai versenytárs mellett Donald Trump árcsökkentő diktátumával is kénytelenek megküzdeni, ami megroppantotta részvényeik árfolyamát.
Ám, hogy a nagy versenyben éppen ki áll előbb, ez akár hónapokon belül is változhat, a nyertesek pedig a betegek. Most ott tartunk, hogy mindenki arra vár, a jelenleg injekcióként létező készítményt mikor törzskönyvezik tablettaként. Egyelőre nem tudható, ki fog először előrukkolni a pirulaformával, vagyis ki nyeri meg a következő kört. Az máris biztosnak látszik, hogy az eddigi klinikai eredmények szerint az új szer a jelenleginél is hatékonyabb lehet.
Fogyás szenvedés nélkül
A verseny lényege tehát, ki tudja maximalizálni a szenvedés nélküli fogyást. Az orvosok ennek révén megszabadulnak attól a kudarcélménytől, hogy hiába kérik a betegeiktől, próbáljanak meg lefogyni.
Az új szereknek köszönhetően máshogy nézhetünk a fogyókúrára. Véget ér, hogy a koplalás az egyik legfájdalmasabb kín, amit kínzásként alkalmaztak ősidők óta. Az orvosok eddig is tudták, hogy a túlsúly milyen veszélyes, de jobbára tehetetlenek voltak ellene. Hát még azt mondani, hogy a kövérség maga is betegség! Pedig az. Az Amerikai Orvostudományi Társaság az elhízást betegségnek tartja, és szeretné elérni, hogy az ellene való beavatkozást alapvető orvosi szolgáltatásként ismerjék el. A brit Királyi Orvosi Kollégium is krónikus, progresszív betegségként írja le az elhízást.
A kóros zsírfelhalmozódásra az orvostudománynak régóta van illedelmes szava, obezitásnak nevezi.
Túlsúllyal nehéz mozogni. Pedig az orvostudomány régóta tudja, hogy a mozgás számos betegségre, még a mozgásszerviekre és a mentálisakra is előnyös. Az elmúlt évtizedben egymást érik azok a kutatások, amelyek a könnyed, szabad levegőn végzett mozgásformák áldásos hatását írják le a legkülönbözőbb betegségeknél. Egy friss tanulmány szerint a sétálás a még tünetmentes Alzheimer-kórnál is mintegy 50 százalékkal csökkenti a kognitív hanyatlás tempóját. Napi fél-egy óra felveszi a versenyt a világ legdrágább készítményeivel, és kiegészíti a terápiát.
Ám az emberek eddig csapdába kerülnek, mert 100-150 kilogramm felett már nemcsak a koplalás fáj, de maga a mozgás is. A legtöbb örömet okozó csapatsportok számításba sem jönnek, és nemhogy a kocogás, de még egy kiadós séta is nehéz egy olyan embernek, akit 50 méter megtétele után kiver a víz, és rosszulléttel határos légszomja alakul ki. Nehéz elhinni, hogy nem abba fog belehalni, ha egy ilyen helyzetben újabb erőfeszítéseket tesz, hanem abba, ha végleg leáll a mozgással. Pedig megvan ennek a veszélye.
A túlsúlycsapda
A mozgáshiány túlsúlyt, a túlsúly mozgáshiányt, a kettő együtt pedig újabb túlsúlyt okoz. A helyzet itthon különösen súlyos, a magyar lakosság 68 százaléka elhízott. Amíg korábban a nők álltak rosszabbul ezen a téren, ma már a férfiak a kövérebbek, 77 százalékuk érintett. Az elhízás súlyos következményekkel jár, amíg egy normál testsúlyú embernek 80 százalék esélye van arra, hogy megérje a 70 éves életkort, addig egy súlyosan elhízottnak kevesebb, mint 50 százalék.
Az eddigiek következménye, hogy a biztosítottak nem pusztán magas vérnyomás miatt fordulhatnak orvoshoz, hanem
a kiváltó ok, az elhízás miatt is segítséget kérhetnek.
A testsúly csökkenése segít mozgásba hozni a beteget, akinek számos élettani mutatója javul ettől, a vérnyomásán, koleszterinszintjén át a vércukorszintjéig. Az elhízással összefüggő krónikus betegségek tünetei is enyhülnek, esetenként meg is szűnnek. A gyógyszeres fogyás gyógyhatását újabb és újabb területeken ismerik fel, kihat a szexuális életre, de még a túlsúllyal összefüggő alvási problémákra (a légzéskihagyással járó apnoéra) is igazolt a hatása.
A fogyasztószerekben rejlő lehetőséget akkor használják ki az érintettek, ha a segítségükkel a rendszeres mozgás is visszatér az életükbe. És itt tényleg az első lépések megtételére gondolunk, nem kell drága sportruházat, nincs szükség százezer forintos futócipőre, személyi edzőre, de még edzőtermi bérletre sem.
Már heti egy-másfél óra séta is 50 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját – hökkentette meg Gellér László professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke a hallgatóságát egy elhízásról szóló sajtóbeszélgetésen. Magyarországon azért lenne könnyű kiugró eredményeket elérni, mert sokkolóan rosszak a számaink. A professzor szerint nagyjából
a lakosság 60 százaléka tartozik abba a körbe, aki semmilyen aktív testmozgást nem végez. Ha ez nem változik, akkor az új fogyasztószerek is beilleszkednek az elszalasztott esélyek sorába.
Ha a túlsúlyra betegségként tekintünk, akkor logikus lenne, ha minden elhízott embernek szervi problémái lennének, de ez nem így van. Fordítva sem igaz, nem minden normál súlyú ember egészséges. Akkor is lennének holnap betegek, ha mindenki tartaná a versenysúlyát. Ám a fő trendek nyilvánvalóak: agyvérzésnél tíz százalékkal, infarktusnál 23, szívelégtelenségnél pedig 76 százalékkal nagyobb veszélyben vannak a túlsúlyosok.
A fogyás tömegessé válása az egész egészségügyi rendszert megváltoztathatja, drámaian csökkenhet a szív-, máj- és vesebetegségek száma. Közben a verseny- és a hobbi sportolók mellett tömegként jelenhetnek meg a „gyógysportolók”.
Mozgás receptre
Magyarországon is elérhető a mozgalom, amely az életmódorvoslás révén próbál segíteni a beteg embereknek. Az elnevezés beszédes, nem gyógyszerrel, nem műtéttel, hanem az életmód megváltoztatásával érik el a gyógyulást, vagy legalábbis az állapot jelentős javulását. A Mozgás Receptre mozgalom elindítója, Babai László orvos lapunknak ezt úgy foglalta össze, a receptre felírt mozgást máshogy kell képzelnünk, mint egy gyógyszer kiváltását. Itt nem az egészségbiztosító ad támogatást a testmozgáshoz, ahogy teszi az uszodai, gyógyfürdős programoknál. A mozgalmuk lényege, hogy a háziorvosok a közvetítésükkel szövetségre lépnek az önkormányzatokkal, jó esetben kiegészülve a helyi civilszervezetekkel, és a piaci alapon működő mozgásstúdiók is csatlakoznak. A háziorvos „felírja”, milyen mozgásformát javasol, a beteg felkeresi a helyi lehetőségeket, a többi szereplő pedig mellé áll, segítik a változtatásban.
Babai László szerint a legsikeresebbek a vezetett mozgásformák, amikor csoportosan sétálnak, a két síbothoz hasonló segédeszközzel gyalogolnak (nordic walking), bicikliznek, jógáznak, vagy a szabadtéri fitneszgépeken gyakorlatoznak – hol mi érhető el. A résztvevő önkormányzatok támogatják a programot, több helyen nemcsak információval, de kedvezményes sportolási lehetőséggel, gyógytornászok biztosításával is. Egyelőre főként a nagyobb városokban látták meg ennek hasznát.
Amíg azonban a gyógyszerek fejlesztése hihetetlen tempóban zajlik, az ilyen egyszerű igazságok térnyerése sokkal nehézkesebb.
Az elhízás-járvány vége?
A változások sok téren már ma is érzékelhetőek. A fogyasztószerek tömegessé válása megrengetheti a feldolgozott élelmiszerek és a diétás termékek piacát. Az élelmiszeripar évtizedek óta táplálja az elhízás járványát azzal, hogy tömegesen kínál édesített zsírt (fagylaltok, krémek) és sózott zsírt (félkész ételek, kencék), valamint elhízást okozó cukrozott és műcukrozott italokat – óriáspohárban kínálva. Az elmúlt évtizedekben az emberekkel együtt híztak az éttermi adagok. Még a tányérok mérete is megnőtt.
A gyógyszerek viszont olyan hatékonyan csökkentik az étvágyat, hogy
visszaeshet a magas kalóriatartalmú, a zsíros, az édesített ételek és italok iránti kereslet.
Több amerikai étterem máris kénytelen az adagokban is alkalmazkodni a fogyókúrázókhoz, mert megnőtt a tányéron hagyott étel mennyisége. A diétázók gyakran egy gyerekmenüt sem képesek legyűrni, olyan hamar eltelnek. Az emberek nem hajlandóak gigaadagokat kifizetni, ha csak csipegetnek belőlük, ezért léteznek már olyan éttermek, amelyek a menüsorukba illesztik a gyógyszerről elnevezett miniadagokat.
A gyógyszer-kereskedelem is átalakul, a Lilly Amerikában példátlan módon már nemcsak a szokásos kereskedelmi csatornákon, patikákon keresztül értékesíti a fogyasztószerét, hanem maguknak a betegeknek adja el. Mivel az Egyesült Államokban – amely a Lilly fő piaca – tízmillióknak nincs biztosítása, a gyógyszergyár közvetlenül a megrendelőnek küldi el, tízből egy ember ma már így jut hozzá a fogyasztószerhez.
A Novo Nordisk a szigorúbb európai szabályok miatt valamivel óvatosabban lépked, de szintén célzottan keresi a potenciális vevőket. Facebook-kampány zajlik, egy kérdőív kitöltésével arra bíztatják az elhízottakat, keressék fel az orvosukat és kérjenek segítséget. Majd a NovoCare nevű programjukon keresztül ők is közvetlenül a felhasználóknak értékesítik a készítményt. A vásárlónak két feltételnek kell megfelelnie, fel kell mutatnia egy receptet, a teljes árat ki kell fizetnie, és már indulnak is a csomagok tízezrei. (Magyarországon ez nem felel meg a jogszabályoknak, vényköteles gyógyszereket csak a patikában lehet átvenni, azokat még gyógyszerész sem szállíthatja házhoz, mert a magyar egészségügy kiemelkedően fontosnak tartja a gyógyszerészi gondozást.)
A fogyasztószerek a gyógyszertámogatás szabályait is átírják. Ritkán fordul elő, hogy egy bizonyított hatású és vényköteles gyógyszerhez betegek tömegei teljes áron jussanak hozzá.
A tb csak azoknál fizeti a számla egy részét, akik rendkívül elhízottak és/vagy a túlsúlyuk miatt már betegek.
A magyar biztosító a dán termékhez 70 százalékos támogatást nyújt, de csak túlsúly és kettes típusú cukorbetegség megléte esetén. A brit állami egészségügy (NHS) mindkét szert támogatja, ám főszabályként több társult betegség együttes jelenlétét írja elő, és évről évre fokozatosan bővíti a támogatottak körét.
A készítmények árazása is különleges. A kúra kezdetén olcsóbbak, mert kevesebb hatóanyagot tartalmaznak, később egyre költségesebbé válnak. Nagyjából százezer forintos havi átlagos költséggel lehet számolni tb-támogatás nélkül. A legszegényebbek számára még jó ideig elérhetetlenek maradnak a szerek.
Túlsúly visszatér
Fontos tudni, hogy egyik szer sem csodaszer, vannak mellékhatásaik, fogamzóképes nőknek különösen óvatosnak kell lenniük. Fokozatosan kell hozzájuk szoktatni a szervezetet, egyre növelve az adagot, mert eleinte így is gyakran okoznak émelygést és hasmenést. Mindkét készítménynek van egy nagy hátránya:
ha abbahagyják az alkalmazásukat, az elvesztett súly nagy része visszatér.
A kutatók már dolgoznak rajta, hogyan lehetne ügyes adagolással szinten tartani az injekcióval beindított fogyást, ennek eszköze a közeljövőben megjelenő tabletta lehet.
Emellett újabb és újabb betegcsoportoknál kezdik világszerte alkalmazni. A dán szer az FDA szerint is csökkenti a szívroham, a stroke és a többi szívbetegség kockázatát a túlsúlyosak vagy elhízottak körében. Az eredetileg a cukorbetegség kezelésére szolgáló készítményeket egyre nagyobb arányban kardiológiai betegeknél alkalmazzák. Az elhízás a nem alkoholeredetű vese- és májbetegségek egyik legfontosabb kockázati tényezője, számos tanulmány mutatta ki, hogy a zsírégetőket ezen a téren is eredményesen lehet bevetni. Egy idei elhízással foglalkozó európai orvosi kongresszuson pedig arra mutattak rá, hogy az új szerek bevetésével közel felére csökkenthető az elhízással összefüggő rákbetegségek kialakulásának kockázata. (A daganatos betegségek egyik fő kockázati tényezője is a túlsúly.)
Mivel az elhízás következtében meddőség is kialakulhat, és egy súlyos nőgyógyászati betegségnek is ez az egyik legfontosabb kockázati tényezője, a nőgyógyászok eszköztárába is bekerültek ezek a szerek. A gyógyszerek segítenek a függőség kezelésében, mert hatással vannak az agy jutalmazást szabályozó központjaira.
A biztosítók számára hosszabb távon gazdaságos lehetne, ha bátrabban finanszíroznák a gyógyszerek bevetését.
Jelenleg ezt akadályozza, hogy nem tudják, melyik túlsúlyos ember betegszik meg a szervezetében felhalmozódott zsírtól, és melyik marad hosszabb távon is egészséges. A kutatások már folynak, ha ez a tudás is meglesz, a biztosítók célzottan tudnak a megelőzésre költeni.
A kezdeti egy „jóllakottság hormon” után újabbakat is felfedeznek, így az első szerek öt százalékos testsúlycsökkenése óta már 20 százaléknál tartanak, és van remény rá, hogy a tablettás forma akár 25 százalékot is segíthet leadni.
Rengeteg elhízott embernek nincs is szüksége ekkora súlycsökkenésre. Emberek tömegei fogynak ki hirtelen a saját bőrükből, mert az nem képes olyan gyors zsugorodásra, mint a zsírrétegek, ezért műtéti úton távolítják el a lefittyedő arcbőrt és akár több kilogrammot a test egyéb részeiről. Miközben csökkenhet a kórházak igénybevétele, a plasztikai sebészeteken felpörög a forgalom.
De még nincs vége. Jelenleg is
több mint száz különböző gyomorhormonon alapuló gyógyszert fejlesztenek.
A két nagy gyártó ugrásra készen áll, hogy felvásárolják a legígéretesebb ötleteket a többi vetélytárs elől, így akadályozva meg, hogy újabb globális szereplők lépjenek be a fogyasztópiacra.
Fogyni persze továbbra is lehet a hagyományos módon, de az új készítmények hatására az emberiség, amelynek becslések szerint már kétmilliárd túlsúlyos tagja van, hosszú idő után először újra vékonyodhat.
Két forgatókönyv látszik: az optimista szerint a világ slimfitbe öltözik, a pesszimista szerint a fogyasztószerek csak egy újabb jojó-effektust indítanak el, vagyis az emberek majd hol felszednek harminc kilót, hol ledobnak ugyanannyit, és maradunk ott, ahol eddig voltunk.
*
A szigorú magyar szabályozás miatt nem írhatjuk le a vényköteles gyógyszerek nevét, de a linkek segítségével a gyógyszerek megtalálhatók.
Nyitókép (illusztráció): AFP/Science Photo Library/Thom Leach
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
