A Citibank és Bessent miniszter kovácsolják Orbán védőpajzsát
Egyre világosabb, hogy miféle pénzügyi védőpajzsról állapodott meg Orbán Viktor Washingtonban, bár konkrét szerződést még nem kötöttek róla. Elsőként a Válasz Online írta meg, közvetlenül a találkozó után, hogy egy úgynevezett swap line megállapodás körvonalazódik, és értesüléseink szerint a terv továbbra is napirenden van. Továbbá nem kizárt, hogy nagyobb hitelt is felvesz a magyar kormány amerikai bankoktól. Az erről szóló magas szintű egyeztetések már október közepén elkezdődtek. A főszereplő itt a Citibank lehet.
Orbán Viktor közvetlenül azután, hogy Donald Trumppal tárgyalt november 7-én, a washingtoni magyar követségen ezt mondta: „Az Egyesült Államoknak érdeke Magyarország pénzügyi stabilitása, és ezért Magyarország számíthat az Egyesült Államokra, a magyar pénzügyi stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében, ezért kialakítjuk az amerikai és magyar pénzügyi együttműködés új formáit is, ezekről megállapodtunk, és erről tárgyalások folynak illetve folytatódnak.”
Az új formákról hivatalosan sokkal többet azóta sem tudni, és a miniszterelnök csak kicsit volt részletesebb, amikor a hazafelé tartó repülőn (amiről Izlandon leszállt, utastársait otthagyva, hogy Manchesterbe mehessen meccset nézni) is tartott egy sajtótájékoztatót. Egyetlen kérdést kapott a pénzügyi megállapodások lehetőségéről, erre így reagált:
„Azt nyugodtan mondhatjuk, hogyha a világ bármely sarkából, hagyjuk most Brüsszelt, bármely sarkából indulna el pénzügyi támadás Magyarországgal szemben, akár ami az árfolyamunkat, akár az adósságbesorolásunkat, a hitelbesorolásunkat érintené, annak az elhárításához rendelkezésünkre áll amerikai segítség. Két-három technológiáját is végigvettük ennek, hogy ez hogyan történjen. (…) Tehát nem kell sem elhalasztani, sem átütemezni, mindent meg tudunk valósítani. És a pénzügyi piacokon is, a forint árfolyamán is lehet ezt látni, meg majd lehet látni a későbbi hitelfelvételeknél is. A nemzetközi pénzügyi piacon Magyarország pozíciója ma, a tárgyalások másnapján sokkal erősebb, mint volt, az amerikai pénzügyi védőpajzs megerősít bennünket, és kedvezőbb nemzetközi pénzügyi helyzetet teremt a számunkra. Ezt lehet mondani.”
Ehhez azóta annyit tett hozzá az ATV-nek adott interjújában, hogy a Válasz által megírt swap line, de valamiféle hitelkeret is napirenden van. Illetve a győri kampánygyűlésén, szombaton azt mondta, hogy alapvetően Trianon miatt van szükség ilyen megállapodásra, mert a megcsonkított ország azóta permanens külső segítségre szorul.
Nincs baj, nem baj, ha baj van
A lehetséges konstrukciókra rálátó, illetve a pénzügyi világban járatos forrásaink szerint valóban több konstrukció van napirenden, és nem véletlen, hogy a magyar kormány óvatosan, elnagyoltan fogalmaz. Egyszerre két ellentétes célt tartanak ugyanis szem előtt: az egyik, hogy a befektetők, akik Magyarországot államkötvények vásárlásával hitelezik, ne ijedjenek meg, ne gondolják azt, hogy nagy baj van, vagy nagy baj készül, és ezért van szükség amerikai segítségre. Az üzenet másik része viszont arról szól, hogy ha mégis baj lenne, akkor jön majd az amerikai segítség.
Nem véletlen, hogy a részleteket homályban hagyó, de magabiztos bejelentés utánra időzítette Nagy Márton gazdasági miniszter a bankadó megemelését. Illetve azt is csak ekkor mondta ki, hogy a kormány az eddigi terveivel szemben
sem idén, sem pedig jövőre nem lesz képes 5 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt.
Orbán pedig most már úgy beszél költséges, tervezett intézkedéseiről, amelyekkel pénzhez juttatná a lakosság és a vállalkozások egy részét, hogy mindig hozzáteszi, hogy hála az amerikai támogatásoknak, ezek nem okozhatnak problémákat.
A védőpajzsról szóló első bejelentések nyomán hétfőre kicsit erősödött a forint, 386 helyett 383 forintba került egy euró. Nagy Márton bejelentése hatására visszagyengült 386-ra, ami azt jelenti, hogy összességében a piacok számára kellemetlen második hírt semlegesíteni lehetett az elsővel. Így egyelőre működött a kettős kommunikáció, aminek egyébként fontos eszköze, hogy Argentína, mint példa, lehetőleg ne hangozzék el, mert ott a magyarországinál sokkal nehezebb helyzetet kezelt az Egyesült Államok, technikailag egyébként részben hasonló támogatással.
Csak a forint el ne szálljon
A magyarországi problémák közül a legfontosabb, hogy tartani lehessen a forint árfolyamának stabilitását, azaz ne gyengüljön. Tíz éve még 310 forint volt 1 euró, és nagyjából tartható volt ez a szint 2018 nyaráig. A komolyabb gyengülés 2019 tavaszán indult, és 2022 második felében már 400 forint felett volt az árfolyam. A következő másfél évben valamivel 400 alatt járt, majd idén év elején megint sokat gyengült a forint, és idén augusztus óta erősödik megint.
A kormánynak nagyon fontos, hogy a mostani szint ne romoljon, még akkor se, ha vannak aggasztó jelek.
Az egyik aggasztó jel, hogy a magyar gazdaság a kormány várakozása ellenére nem vett repülőrajtot, a várt növekedés elmaradt, jó ha 1 százalék lesz az idei adat a kormány által várt 3,4 százalék helyett. Közben a kormány sorra jelenti be az újabb és újabb jóléti intézkedéseket: adókedvezményeket, kamattámogatásokat, fizetésemeléseket. Ezzel a tervezett hiány a vártnál is nagyobb lesz, ráadásul az EU-s támogatások jelentős része továbbra is zár alatt van.
A kormány a plusz költségek egy részét a bankokra hárítja, ez a piaci hitelezés költségét növeli várhatóan, ami tovább fékezheti a beruházásokat, az érdemi növekedés így továbbra is várat majd magára.
Egy ilyen borús helyzetben kevésbé szívesen adnak kölcsön a befektetők Magyarországnak, felmerülhet a magyar államkötvények leminősítése, ekkor drágulnak a kamatok, ez tovább növeli a hiányt, gyengül a forint, ez emeli az inflációt, egyre nehezebb lenne a kilábalás.
A kormány további aggodalma, hogy az Európai Bizottság még a választás előtt újabb szankciót vezet be, vagy kezd fontolgatni a magyar kormánnyal szemben, ami tovább rontja a piaci hangulatot, és felgyorsítja a forint gyengülését, és így az inflációt is felpörgeti éppen a választás előtt. Mindezek miatt akarnak védőpajzsot.
Meg kell nyugtatni a spekulánsokat
Az egyik közvetlen kockázat az úgynevezett „carry trade” konstrukcióban megjelenő befektetések egyre nagyobb mértéke a magyar állampapírpiacon. Ez azt jelenti, hogy számos befektető más valutában felvett kölcsönből vesz magyar állampapírt. Például euróban, dollárban, svájci frankban vagy jenben 3 százalék alatti kamatra is fel lehet venni kölcsönt, és ha ebből magyar állampapírt vesz valaki, akkor itt 6,5 százalék kamatot kap érte. A kamatok közti különbség kellemes nyereséggel kecsegtet.
Mivel a régióban a magyar kamat a legmagasabb, de az országnak stabilitást ígér az EU-tagság, ezért szívesen hozzák ide a befektetők a pénzüket. Ez rövid távon jó, mert könnyű eladni a kötvényeket (azaz könnyen jut hitelhez az ország), hosszú távon viszont nagyon megterheli a költségvetést, mert a magas kamatok miatt sokat kell költeni törlesztésre. Mindenesetre
rengeteg úgynevezett „hot money”, azaz rövidtávú érdekek mentén befektetett pénz érkezett Magyarországra így.
Csakhogy ez a rendszer addig működik, amíg a forint nem kezd el látványosan gyengülni. Mert akkor hiába magas a forintért vett államkötvényen a kamat, ha a kötvény kiváltásakor a forint már annyira keveset ér, hogy nem lehet belőle kifizetni az erősebb valutában felvett hitelt. Ha tehát a befektetők megriadnak a forint gyengülésétől, akkor igyekeznek túladni a magyar kötvényeken, és nem is vesznek újakat. Ezt csak kamatemeléssel lehet megállítani, ami tovább rontja a következő évek költségvetéseinek helyzetét.
Ezt a spirált igyekszik többek között elkerülni a kormány, arról nem is beszélve, hogy ha a rengeteg importból származó termék gyorsan drágulna a boltokban a forint gyengülése miatt, akkor azt nagyon hamar elszegényedésként élnék meg a polgárok, és szívesebben szavaznának az ellenzékre.
hirdetés
A Citibank segíthet
Az amerikai tárgyalás nyomán két fő csapásirány látszik a fenyegetés kivédésére. Az egyik egy hitelkeret lehet, részben vagy egészében készenléti hitel. Itt információink szerint a pénzt nem az amerikai kormány adná (mint tette ezt Argentína esetében, ahol 20 milliárd dollárért ígértek állampapírt venni), hanem magánbankok.
Amennyiben megvalósulna ez a terv, akkor információink szerint az amerikai Citigroup vezetné a kölcsönzők konzorciumát.
Az óriásbank első számú vezetője, Jane Fraser vezérigazgató különösebb hírverés nélkül október közepén Magyarországon tárgyalt. Varga Mihály jegybankelnök kirakott ugyan egy közös képet vele október 17-én, de arról már nem számolt be, hogy miről beszélgettek. Ráadásul információink szerint Fraser nemcsak Vargával tárgyalt, hanem járt a Karmelitában Orbán Viktor miniszterelnöknél is, és Szijjártó Péter külügyminiszterrel is találkozott. A megbeszélések részleteibe a Citibank hazai vezetését sem avatták be.
A Financial Times értesülése szerint Fraser egyébként több szálon is nagy tárgyalásokban áll Trumppal. Egyrészt a Citigroup érdeklődik a jelzáloghiteleket kezelő nagy amerikai pénzintézetek, a Freddie Mac és a Fannie Mae megvásárlása ügyében, mert a Trump-kormány napirendre vette ezek privatizációját. A Citi ugyanakkor a Trump család vagyonának kezelésében is részt vesz, sőt az elnök Eric nevű fia éppen október elején állapodott meg a bankkal, hogy ő is hozzájuk viszi a saját részét. Vagyis életszerű, hogy Trump közvetítőként támogassa a magyar kormány és a Citi esetleges megállapodását.
A kormányok ritkán vesznek fel privátbanki hiteleket, vagy igényelnek hitelkeretet, mert a nem kereskedelmi, állami vagy nemzetközi intézményektől olcsóbban juthatnak pénzhez. Magyarország az EU úgynevezett RRF programjából például közel 10 milliárd euróra lenne jogosult (ebből 4 milliárd kedvezményes hitel, a többi vissza nem térítendő támogatás), de ebből a keretből eddig
nem egészen 1 milliárdhoz férhetett csak hozzá a kormány, mert nem kívánja teljesíteni az Európai Bizottság jogállamiság erősítésére elvárt feltételeit.
Amikor a Gyurcsány-kormány volt bajban, akkor az IMF-hez fordult hitelért, amely szintén olcsóbb, mint a magánbankok kölcsöne. Csakhogy az EU és az IMF is feltételeket szab. Az EU egyrészt elvárna bizonyos törvényeket, hogy biztonságban tudja a pénzét, és így garanciát kapjon arra, hogy az valóban közcélokra megy el. Másrészt meg kell vele egyezni, hogy mire lehet költeni a támogatásból. Az IMF pedig általános reformokat vár el a költségvetés stabilizálása érdekében, hogy fenntarthatóbb pályára kerüljön a gazdaság. Mindezeket ki lehet kerülni a magánbankok esetében, itt a pénzt szoros ellenőrzés és a politikát is érintő feltételek nélkül lehet elkölteni, csak éppen a hitel minden bizonnyal drágább lesz, hiszen azt nem mentőcsomagként, hanem üzleti alapon adják.
A Citigroup és a magyar kormány (vagy jegybank) esetleges megállapodásáról egyelőre semmilyen részletet nem tudunk, de az nagyon valószínűnek látszik, hogy ezen a vonalon épülhet a védőpajzsnak nevezett megállapodás egyik fele. Ez lehet az a fél, amiről Orbán úgy beszél, mint a hiányzó EU-s támogatások lehetséges pótlása. És ez lehet az a rész, amit Magyar Péter ellenzéki vezető a Gyurcsány-kormány IMF-hiteléhez hasonlított.
A swap line is napirenden van
A másik szál a november 8-ra virradó éjjel a Válaszon már megírt swap line konstrukció lehet, aminek a lényegét már akkor összefoglaltuk, illetve ebben a podcast adásunkban szintén ismertettük. A legfontosabb, hogy a két fél valutát cserél egymással, azaz a csere idején aktuális árfolyamon jutna a magyar állam dollárhoz, ami fontos vésztartalék lehet, ha be kell avatkozni a forint árfolyamának megtámogatására, azaz ha a jegybanknak forintot kell vásárolnia.
Az erről szóló egyeztetések Orbán washingtoni látogatásáig csak politikai vonalon mentek, úgy tudjuk, hogy a magyar jegybank ebben addig nem is vett részt, bár az ilyen megállapodások rendszerint jegybankok között köttetnek. Ebben az esetben viszont nem az amerikai jegybank lenne a partner, hanem az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma által felügyelt amerikai államkincstár, pont úgy, ahogy ez történt Argentína esetében is, október közepén. A kormányzati támogatásnak ez a módja Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter találmánya, először idén októberben alkalmazták Javier Milei argentin elnök pártjának támogatására, az ottani választási kampány hajrájában.
November 11-én Bessent az MSNBC-nek így értékelte az eljárást: „A pénzügyi mozgásterünket az egyik legkiválóbb latin-amerikai szövetségesünk támogatására használtuk, hogy stabilizáljuk a kormányát egy választás idején. Az argentin elnök hatalmas győzelmet aratott, a mi kormányunk pedig pénzt keresett ezen.” Bár Bessent nem fejtette ki, hogyan keresett Amerika az üzleten, feltehetően arra gondolt, hogy miután a peso erősödött az argentin választás után, ha a két ország visszacserélné a valutáját, akkor már jobb árfolyamon történhetne ez meg. Mindenesetre egy hasonló lehetőség Trump és Orbán találkozóján is felmerült információink szerint, bár konkrét megállapodás egyelőre nincs.
20 milliárd dolláros lehet a pajzs
Amikor Orbán az ATV-ben a pénzügyi pajzs elemeiről szólt elnagyoltan, akkor a „flexible credit line” említésekor a Citibank-féle vonalra gondolhatott, míg a „swap line” említésekor a Bessent-féle megoldásra. Összességében 20 milliárd dollár, azaz
6600 milliárd forintnyi hitelkeretek nyílhatnának meg Orbán állítása szerint.
Ehhez persze ideális esetben nem kellene hozzányúlni, mert aztán kamatostul kellene visszaadni.
A magyar kormány azt reméli, hogy a piaci befektetők e lehetőségek ismeretében nem bizonytalanodnak el akkor sem, ha közben a kormány a növekedés elmaradása ellenére sem spórol, hanem osztogat, illetve adóztatja a bankokat, és közben képtelen lehívni az EU-s támogatásokat. A remények szerint a tervek bejelentése és a későbbi megállapodások nyomán a forint e kellemetlen körülmények között is stabil maradhat, a jegybanki alapkamat emelése nélkül is.
A Fitch hitelminősítő cég elemzői december 7-én jönnek Budapestre, és a magyar fél azt várja, hogy látogatásuk nyomán, főleg ezen információk birtokában nem minősítik lejjebb a magyar államkötvényeket. Rövid távon a legfontosabb a kormány számára az, hogy a választásokig ne érje megrázkódtatás a magyar kötvénypiacot, és a közértekben se menjenek fel az árak, akkor se, ha a kereskedők euróért veszik a polcaikon kínált termékeket.
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én (fotó: AFP/Saul Loeb)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
