Itt egészségügyi katasztrófa van! – siralmasnak látja a magyar helyzetet a holland viszonyokat ismerő gyermekorvos
Egy felmérés szerint a külföldön élő orvosok ötven százalékban a politikai rendszert nevezik meg a kivándorlásuk egyik fő okaként. Az orvosok közel 40 százaléka küzd depresszióval, kiskirályok, orvosbárók nehezítik a gyógyítást, az orvosok kiégnek a rengeteg túlmunka és az eszközhiány hatására. Az adásba ezúttal két külföldi tapasztalattal rendelkező orvost hívtunk, a Richter-díjas Mucsi Anna szakorvosjelöltet, aki Németországból jött el hozzánk és Szijjártó László gyermekorvost, Győr-Moson-Sopron megyei kamarai elnököt, aki 14 évig élt Hollandiában és részállásban ma is ott dolgozik. Helyenként indulatoktól sem mentes vita következik a magyar egészségügy helyzetéről, és arról, miért olyan nehéz a szétesettség jelenlegi állapotában a német vagy a holland mintából bármit hazahozni. A Válasz Extra a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek az adásból:
Mucsi Anna: Azzal szembesültem, hogy ha nem írom alá a szolgálati jogviszonyt, akkor nem folytathatom a rezidensi tanulmányaimat. Itthon szerettem volna gyógyítani, de emiatt végül Németországban fejezem be a képzésemet. Rövidesen szakvizsgázom.
Szijjártó László: A szolgálati jogviszony egyfajta autonómiacsökkentéssel jár, ez egy katonai rendszerbe való besorolás. Nem tekintik partnernek az orvost, mint a nyugat-európai rendszerekben. Ott sokkal nagyobb megbecsültségnek örvendenek a gyógyítók, embernek érzik magukat. Több kolléga, több ápoló van, nincs másodállás, és nem kerülőutakat kell keresni ahhoz, hogy valaki a betegét meggyógyítsa. A biztosítottak tisztában vannak vele, hogy nem kell magánklinikára menniük, mert a háziorvosuktól is jó ellátást fognak kapni.
Mucsi Anna: Tényleg több orvos, több ápoló jut egy betegre, és ennek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Magyarországon az egyik legalacsonyabb az ápolók aránya, és ez az egyik oka, hogy nincs idő a kommunikációra.
Szijjártó László: A fizetésekről is mindig vita van, de az én hollandiai bérem még mindig háromszorosa az itthoninak. Nem bérrendezés történt, hanem megszüntették azt a tragikus helyzetet, ami itthon kialakult. Érdemes ránézni a szomszédos országok adataira, még azoktól is elmarad a magyar orvosok bérezése.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint Magyarországon az orvosok 39 százaléka küzd depresszióval, Németországban ez az arány 26 százalék. Sokkoló adatok.
Szijjártó László: A stressznek rendszerszintű okai vannak, minél kiszámíthatatlanabb a helyzet, minél erősebb a hierarchia, minél bántalmazóbb a munkahelyi környezet, annál jelentősebb ez a nyomás. Osztályvezetők, kiskirályok, orvosbáróknak nevezett kollégák vannak, akik nagyon csúnyán bánnak a munkatársaikkal. A betegek türelmetlenek, mert nem jutnak ellátáshoz, és gyakran agresszívek és követelőzőek az orvosokkal, ápolókkal szemben. Az orvosok, ápolók nem szépen bánnak a betegekkel, ez öngerjesztő folyamattá válik, és egyre rosszabb lesz a légkör. Sok orvos csalódásként éli meg, hogy nem tudja a szakmai céljait eléri, mert sorra megfeneklik a próbálkozása, hol a hierarchián, hol az emberhiányon, hol az eszközhiányon. Magyarországon sokkal több olyan faktor van, ami kiégéshez vezet. Ha a kollégák nem vállalnának többletmunkát, már régen összedőlt volna a rendszer. De ez az orvos felelőssége?
Sajnos az, hiszen a kisebb kórházakban, ha egy kollégája nem vállal egy ügyeletet, akkor bezár a hétvégére az osztály. Rengeteg kórházat az orvosok hivatástudata tart fenn.
Szijjártó László: Az orvosnak kell az életét feláldozni? Ilyen arányban kiégni, elmenekülni külföldre ezerszámra Magyarországról?
Mucsi Anna: Egy olyan rendszer, amely ennyire épít a benne dolgozók hivatástudatára, de nem támogatja hogy feltöltődjenek, és jó minőségben tudjanak dolgozni, hosszú ideig nem fenntartható.
A munkahelyi légkör kialakulásában az orvosoknak is felelősségük van. Miért nem tudja az orvostársadalom a helyi diktatúrákat megszüntetni?
Szijjártó László: A vezetőket nem a kollégák választják, és egyre inkább a rendszerrel lojális, ezzel a rossz, szétesett szisztémával harmonikusan együttműködni tudó vezetők maradnak vezető pozícióban. Vagy azok, akik belefáradtak. Minél inkább ellentmond, kritizál, változtatni akar valaki, annál nagyobb az esély rá, hogy bajba kerüljön.
Mucsi Anna: Nagyon rossz narratíva, hogy bírálod az orvostársadalmat, és azt mondod, a mi hibánk, hogy nem működik a rendszer. Az egészségügy azért működik, mert benne dolgoznak még azok, akik tenni akarnak, és rendelkeznek hivatástudattal. Szeretném megvédeni az orvostársadalmat. Nem fog megtörténni, hogy rosszat mondjak az orvoskollégáimról.
Szijjártó László: Meg szoktam kérdezni vezető kollégáktól, miért nem jelzitek, hogy ilyen problémák vannak. Egyre inkább az a válasz: nem mernek szólni, mert tartanak tőle, hogy amit még meg tudtak őrizni a saját területükön, amit a betegek számára össze tudtak kaparni, azt is el fogják veszíteni, kegyvesztetté válnak.
Tehát a vezetők kiválasztásán is változtatni kellene.
Szijjártó László: Mindenen változtatni kellene! Alig van valami, ami ne kellene változtatni. A mi felmérésünket 180 Nyugat-Európában dolgozó orvos töltötte ki eddig, és több mint 50 százalékuk jelzi, hogy a korrekt szakmai munka felé való elmozdulás lenne a feltétele annak, hogy hazatérjenek. Meg a politikai rendszer változása. Ki kell mondanunk a felmérésünk alapján, hogy a Nyugat-Európában dolgozó több ezer orvos azért nem jön haza, mert Magyarországon olyan politikai rendszer van, amely nem kedvez a színvonalas, autonóm, orvoslás megvalósításának.
A betegek is elégedetlenek, sőt elsősorban ők elégedetlenek, és időnként már agresszióba hajlóan azok. Anna az instaoldaladdal ezt a feszültséget próbálod csökkenteni.
Anna: Egy konkrét esetben a betegem már öt órát várt a német sürgősségi osztályon, de nem tudta, hogy nekem időközben kétszer kellett a műtőbe mennem egy vérző és egy fulladó beteggel. Nyilvánvalóan őket fogom előbb ellátni, mert súlyosabb állapotban vannak. Ha kommunikálunk a saját nehézségeinkről, az sokat tud segíteni. (…) Németországban rendszeresen vizsgáljuk, miért nő a várakozási idő, min kellene változtatnunk. Próbáljuk folyamatosan optimalizálni a rendszert, mert nincs tökéletes egészségügy, sehol a világon.
Nálunk nemhogy a sürgősségen levő nyomást csökkentenék, hanem a háziorvosi ügyelet átalakításával még növelték is.
Szijjártó László: Egy sürgősségi osztályon láttam ezt a feliratot: „Kedves betegek, figyeljenek egymásra, ha azt veszik észre, hogy a betegtársuk rosszul van, jelezzék”. Ahol már ez válik normává, ott nagyon nagy baj van. Leszakadtunk, tragikusan leszakadtunk. Ha itt az árvíz, akkor nem lehet gátrendszereket tervezni, akkor menteni kell, ami menthető. Ha stabilizálódott a helyzet, akkor lehet racionálisan tervezve elindulni, együtt, és nem egymást hergelve. Nem véletlen, hogy a politikai rendszer részévé vált az ellátásnak, az államtitkár propagandamunkát végez, az orvosi kamarát ellenségnek tekinti, politikai vádakkal illeti. Nonszensz helyzet alakult ki. Itt katasztrófa van, de összefogva meg tudjuk oldani.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
