Magyar gyorsítósáv épül az eddig évtizedekig parkolópályán veszteglő új gyógymódok számára
Kiváló dianosztának lenni már nem elég. A beteg gyógyulásához meg kell találni a gyógymódot. De hogyan, amikor évente százezrével jelennek meg az új tudományos eredmények? Munka mellett képtelenség ezeket áttekinteni. Így fordulhat elő, hogy létezik gyógymód, csak az orvos nem ismeri, mert évtizedekig van parkolópályán. Hogyan lehet átlökni onnan a gyorsítósávba? Lerövidíteni a tudományos felfedezések és a tömeges elterjedésük közötti időt? Erre kínálnak megoldást a 14. Válasz Extra vendégei, Hegyi Péter professzor, aki Pécs, Budapest és Bécs között ingázva állt meg nálunk, valamint Greff Dorina szülész-nőgyógyász szakorvos, aki konkrét példákkal segít megérteni a magyar módszert, amelyet egyre több helyen alkalmaznak a világban. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek az adásból:
A Nemzetközi Élettani Unió 2025-ös világkongresszusán Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem és Pécsi Tudományegyetem professzora három amerikai és egy francia tudós után kapta meg idén szeptemberben a rangos Robert F. Pitts díjat. Kutatásai ugyanis fordulatot hozhatnak a hasnyálmirigy-gyulladás gyógyításában. Így most a saját bőrén érezheti, milyen hosszú az út a modern gyógyászatban az új gyógymódok bizonyítása és elterjedése között. A tudomány és a gyógyítók közötti út lerövidítése, az időnyerés a célja a transzlációs medicinának. A professzor körülvette magát fiatal orvosokkal, akik gyógyítás közben szereznek PhD-fokozatot úgy, hogy az igazolt tudományos eredmények közül megkeresik a legjobbat, majd azonnal alkalmazzák a gyakorlatban. A módszert a Semmelweis és a pécsi egyetem mellett Bécsben is tanítja, a stúdióba pedig egy berlini tudományos előadás után érkezett.
Mennyi idő telt el Semmelweis Ignác nagy felfedezése és módszer gyakorlatban való alkalmazása között?
Hegyi Péter: Ez azért jó példa, mert ma is ugyanúgy állunk a betegágy mellett, és tesszük fel a kérdést: mit tegyünk? Látunk valamit és szeretnénk rajta javítani. Semmelweis azt a kérdést tette fel: miért 10 százalék körüli az anyák gyermekágyi láz miatti halálozása az egyik nőgyógyászati klinikán, ha a másikon egy-két százalékos. Adatokat gyűjtött, elemezte őket és felállított egy hipotézist. Amikor az helyesnek bizonyult, abban a pillanatban visszavitte a betegágy mellé. Ám mire a módszere a gyakorlatban is elterjedt, addigra évek, több mint egy évtized telt el.
Mert bizalmatlanok vagyunk az új eredményekkel szemben?
Hegyi Péter: És kell a tudás, hogy hogyan tudom ezeket a mindennapokban hatékonyan alkalmazni. A módszerünknél nem új dolgokat kell felfedezni, hanem a már meglévő tudományos eredményeket használatba venni. A transzlációs medicina nagy előnye, hogy már a kutatás közben javul a betegellátás minősége.
A tudomány és az orvosok, akik ezt alkalmazzák más-más nyelvet beszélnek. Akadálya lehet ez a tudás gyakorlatban való alkalmazásának?
Greff Dorina: Igen, ez gyakran így van, mert olyan statisztikai megfogalmázások fordulnak elő a szakcikkekben, amiket az orvosi egyetemen nem tanítanak nekünk. Ha valaki nem vesz részt tudományos képzésen, akkor ezeket az eredményeket is nehezen tudja alkalmazni.
Hegyi Péter: Mi erre tanítjuk meg az oktatási programunkban részt vevőknek, hogyan tudja az eredményeket a legrövidebb idő alatt, a legnagyobb hatékonysággal a betegei és a társadalom számára hasznosítani. Greff doktornő egy gyakori és kellemetlen nőgyógyászati betegségnél alkalmazta ezt a módszert.
Greff Dorina: Az én kutatási területem egy étrend-kiegészítő alkalmazása volt. Nagyon sokszor cukorbetegség állhat a policisztás petefészek szindróma hátterében, ezért az orvosok gyakran használtak étrend-kiegészítőket a tünetek enyhítésére.
De ez nem hókuszpókusz? Étrend-kiegészítőt adni egy ilyen súlyú problémára, aminek gyógyszere is van?
Greff Dorina: Éppen ezért gondoltuk jó kutatási témának, szerettük volna tudományos módszerekkel is megmérni. Nagyobb betegszámmal ilyet még nem végeztek, és végül placebóval szemben nagyon jó hatást mutattunk ki, hasonlót, mint a gyógyszeré.
Hegyi Péter: A tanulmányt máris rengetegen használják, köszönhetően annak, hogy Greff doktornő rangos folyóiratokban publikálta az eredményeit. Egy másik kolléganő a fülben levő jóindulatú daganatok műtét utáni kiújulásával foglalkozott. A doktornő talált egy olyan műtéti megoldást, amivel 13 százalékkal sikerült csökkenni kiújulást. A társadalmi haszna előbb jelent meg, mint ahogy a hároméves képzés végén megvédte az ebből írt PhD-értekezését. Büszkék lehetünk Magyarországon, hogy ezt a módszert mi terjesztettük el. Bécsben is kezdeményezték, hogy induljon el ez a képzés, hiszen ezzel a módszertannal akár 20 százalékkal lehetne csökkenteni az egészségügy kiadásait.
Idősebb, tapasztalt kollégái hogyan fogadták, hogy a legifjabb azt mondja: ne azt csináljuk, amit 15-20 évig alkalmaztak, van itt egy új módszer?
Greff Dorina: Szerencsés helyen voltam, mert a klinika részlegvezetője volt a témavezetőm. Elfogadták a javaslatomat.
Hegyi Péter: Ha egy fiatal eredményessé válik, az idősebbek sokszor azt érzékelik: ha ez így megy tovább, elveszíthetik a vezető helyüket. Ez konfliktusokhoz vezethet egy adott osztályon.
Greff Dorina: Ha nem támogató közegbe érkezik egy fiatal kolléga, akkor megküzdhet ezzel a nehézséggel.
Hegyi Péter: Azt kérjük a hallgatóktól, azonnal jelezzék, ha konfliktus alakul ki, és leülünk az érintettekkel. Kommunikációval sok mindent meg lehet oldani.
Hogyan lehet mindezt az egészségbiztosítóval is elfogadtatni? Gyakran az új módszereket már használnák az orvosok, de még néhány évig várniuk kell, mire az egészségbiztosító is támogatni kezdi a módszert.
Hegyi Péter: Ez a világ minden pontján probléma. Most fog megjelenni a Nature Medicine című folyóiratban az európai akadémikusokkal összeállított közleményünk, amely egy gyorsítósávot javasol. Minden tudományos közleménynél egy szemafor jelenne meg. Az első a módszer hatékonyságát jelezné, jobb, rosszabb vagy ugyanolyan, mint az eddigi módszerek. A második a biztonságot, például a mellékhatások sülyosságát. A harmadik a gazdaságosságot. Ha egy új módszernél három zöld lámpa látszik a szemaforban, akkor azonnal meg kell nyitni egy gyorsítósávot, mert nemcsak jobb eredményt lehet vele elérni, de költséghatékonyságot is.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
