Orbánék újabb korábbi szakpolitikusát igazolta le a Tisza – Gilly Gyula felel az egészségügyért
Eddig főként Kulja András és Hegedűs Zsolt szerepelt az ellenzéki erő arcaként egészségügyi kérdésekben. Most azonban kiderült: a szakmai munkát a háttérben hónapok óta Gilly Gyula fogja össze. Ma elő is lépett egy váci konferencián a párt egyik vezető egészségpolitikusaként. Gilly a korábbi Orbán-kormányok idején magas pozíciókat töltött be. Ő szervezte meg a diákhitel magyarországi rendszerét, de fontos szerepe volt a hazai egészségügyi menedzserképzésben is. Előlépése azt jelzi, hogy a Tisza nem a több-biztosítós modell bevezetésében gondolkodik.
A Tisza Párt váci egészségügyi konferenciáján előléptek a párt egészségügyi szakértői. Lapunk úgy tudja, legtöbbjük nem új igazolás, hónapok óta együtt dolgoznak már, de csak most mutatták be őket a nyilvánosságnak. A párt egészségügyi arcai eddig Hegedűs Zsolt ortopéd sebész és Kulja András EP-képviselő voltak, rajtuk kívül a párt nevében más nem vállalt nyilvános megszólalást.
Hegedűs Zsoltnak Magyar Péter bejelentése szerint kiemelt szerepe lesz a 16 év után újra felálló Egészségügyi Minisztérium vezetésében. A főorvos most Vácon az egészségügyi munkacsoport vezetőjeként mutatta be Gilly Gyulát, a kivetítőn pedig az szerepelt, hogy az ágazatirányítás, rendszerszintű átalakítások, integrált ellátás lesz a feladatköre. Az egészségügyi menedzser fontos pozíciókat töltött be az Orbán-kormányok idején, a Fidesz több területen is számított rendszerszervező és menedzserképességeire. Így ő is beletartozik abba a körbe, hogy a Tisza olyan szakpolitikust igazol, aki korábban az Orbán-kormányoknak is dolgozott,
a honvédelmi és gazdasági terület mellett most az egészségügybe is kipróbált szakember érkezik.
A dolog pikantériája, hogy Gilly Gyula Magyar Péter elődje volt a Diákhitel Központ élén. Az orvosvégzettségű Gilly alakította és szervezte meg Magyarországon a diákhitel rendszerét.
A Fidesznek különösen nehéz lesz a baloldali címkét ráragasztania, mivel a rendszerváltás előtt még egyetemistaként oroszlánrésze volt abban, hogy a Semmelweis Egyetemen (akkor SOTE) 1988-ban az országban először megszüntették a marxizmus-leninizmus és az orosz nyelv kötelező tanítását. Ehhez az kellett, hogy Gillyék elérték: a KISZ, az állampárt ifjúsági szervezete helyett a demokratikus átmenet hívei szerezzék meg az egyharmadnyi diákszavazatot az egyetemi szenátusban. Ott azután összefogva a változást akaró oktatókkal le tudták szavazni a – „felnőttek” között egyébként többségben levő – állampárt helyi képviselőit.
Gilly háziorvosi szakvizsgával rendelkezik, és
a London School of Economics egészségügyi szervezői mesterkurzusán szerzett menedzserismereteket.
Ő volt az ötletadója a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának, mert úgy érezte, hogy a szocializmus évtizedeiben a vezetői tudást „tiltott ismeretként” a káderek megtartották maguknak, de ezt az ismeretanyagot demokratizálni kell. Réthelyi Miklós későbbi miniszterrel elérték, hogy a baloldal mellett a jobboldalnak is legyen olyan képzőhelye, ahol egészségügyi vezetőket modern szakmai ismeretekre oktatják. Gilly szervezőképességét nemcsak magyarországi diákhitelezés kidolgozásában és bevezetésében való szerepe jelzi, hanem az is, hogy részt vett az OTP Országos Egészségpénztárának létrehozásában is. Az egészségügy mellett a felsőoktatás terén is szakértő, az Emberi Erőforrások Minisztériumában a felsőoktatásért felelős államtitkár korábbi politikai főtanácsadójaként dolgozott.
A kétezres években magánegészségügyi cégeket vezetett, része volt a magánlaborok országos hálózatának megszervezésében.
A Gyurcsány-kabinet idején nagyhatású cikksorozatban szólalt fel a tervezett több-biztosítós egészségügyi modell bevezetése ellen hangoztatva,
hogy egy ilyen kivérzett ágazatra nem szabad ráengedni egy üzleti titkokkal körülbástyázott és anyagilag motivált világot. „Egy hibázó politikai erőt le lehet váltani, a magánbiztosítót viszont nem” – hangsúlyozta. Gilly régóta úgy véli, a bajokat elsősorban az egészségügyre fordított összegek emelésével lehet orvosolni, és emellett korszerű menedzsmentmódszerekkel kell irányítani az ágazatot. Vagyis teljesen másként, mint manapság, amikor inkább a rendészethez áll közel az irányítási modell. Gilly társadalomképét részletesen az Igazságos, tehát tisztességes társadalom című kétkötetes művéből lehet megismerni. Két hónappal ezelőttig a Sportkórház stratégiai igazgatójaként dolgozott.
Hegedűs Zsolt bejelentette a Tisza egészségügyi csapatának többi tagját is. Gilly az ágazatirányításért felel majd, a Válasz Extra egészségügyi podcastjában korábban szintén szereplő Porpáczy Krisztina máriakálnoki háziorvos pedig az alapellátásért. A Tisza szakértői stábjában tűnt fel Túri Péter, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. egykori vezetője: ő a mentésért, légimentésért felelős szakértő. Schiszler István feladata a kórházi menedzsmenttel kapcsolatos tudás biztosítása, korábban az egészségbiztostó főigazgató-helyetteseként dolgozott, majd egyebek mellett a Duna Medical Center ügyvezetőjeként szerzett a magánegészségügyben is tapasztalatot.
A 12 új szakértő bemutatása előtt Magyar Péter pártelnök kitért rá, hogy 14 milliárd forintot költött a kormány a szuperkórház programra, amiből mégsem lett semmi. Magyar több programelemet is meghirdetett, ezek közül fontosnak tartotta kijelenteni, hogy
újra lesz önálló Egészségügyi Minisztérium, amit orvos fog vezetni.
Megismételte, hogy évente 500 milliárd forinttal bővítik a forrásokat. Hét régiós szuperkórház létrehozása mellett arról is beszélt, hogy 2027 végére maximum hat hónapra szorítják le a várólistákat. Emellett meghirdették az első magyar doktornőről, Hugonnai Vilmáról elnevezett programot, amely 15 milliárd forinttal ösztönözné a hiányszakmákban való elhelyezkedést.
Nyitókép: Új Egyenlőség Youtube
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
