Pénteki csúcs a szülészeteken – rosszat jelez, hogy ez a leggyakoribb „születésnap”
2023-ban 51 százalékkal több baba született pénteken, mint vasárnap. Miért igazodik a szülés a naptárhoz? Miért nem a saját természetes ritmusukban zajlanak az események? Korábban is kevesebb baba született hétvégén és ünnepnapokon, de nem volt ilyen péntekdominancia, mint napjainkban. Öt ország adatait néztük meg, sehol sem találtunk ilyen kiugró adatokat. Mi állhat a furcsa naptárhatás háttérében? A titkolt hálapénz? A magánszülészetek térnyerése? Vagy az oxitocinbűvészkedés és a császárhalmozás? Rájöttünk.
A győri kórház onkológia szakrendelésén elhelyezett kamera hat egészségügyi dolgozó, köztük az osztályvezető főorvos lebukását okozta, akik a tilalom ellenére fogadtak el hálapénzt a betegektől. Az üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatti vádemelés rámutatott arra, hogy a hálapénz az 2021-ben történt betiltása óta is létezik. Szerencsére messze nem olyan arányban, mint korábban, de azért jelen van. Hat egészségügyi elleni vád az onkológián azért is elgondolkodtató, mert a daganatos betegek gyógyítása nem számított a kiemelkedő hálapénzes szakmák közé. Mi lehet akkor a szülészeteken? – kérdezhetik sokan. Korábban a legtöbb borítékot ott csúsztatták az orvosoknak a sebészet mellett.
A hálapénz megszüntetése történelmi fontosságú lépés, ami számos pozitív hatással jár. Ám nem pusztán azzal.
Korábbi cikkeinkben és podcastjainkban a következő problémákat azonosítottuk a szülészeteken:
- A paraszolvencia tiltásának következtében korlátozták a szabad intézmény- és orvosválasztást. A nők az éppen szolgálatban levő, gyakran először látott orvossal és szülésznővel kénytelenek szülni. Visszatérő panasz a személyre szabott gondoskodás hiánya, ami miatt sokan a magánellátást választják. A fővárosban már minden harmadik, negyedik szülés magánklinikán történik.
- A szabad orvosválasztást úgy korlátozták, hogy nem biztosították az egységes szakmai szemléletet a kórházakban. Ez legkönnyebben a császármetszések elképesztő mértékű szórásán figyelhető meg. Noha elsősorban orvosszakmai okok vezethetnek a műtéti szüléshez, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai arra utalnak, hogy legalább ilyen hangsúlyos a helyi szokásrend, vagyis az, ki melyik intézményben szül. 2024-ben a fővárosban 30 és 56 százalék között szórt a műtétek száma, a Szent Imre Kórházé volt a legalacsonyabb, a Honvéd Kórházé és a Semmelweis Egyetemé a legmagasabb. A vidéki Magyarországon a legjobb adat 27 százalékkal Győré, a legrosszabb pedig 52 százalékkal Esztergomé.
- Miközben az elmúlt évtizedekben a szülészetek bezárása volt a meghatározó trend, 2021 óta jelentős méretű magánszülészetek jöttek létre a fővárosban. Emiatt három-négy nagy kórházénak megfelelő osztályt kellett feltölteni orvosokkal és szülésznőkkel úgy, hogy nincs másik orvoskar, vagyis a meglevő „stábot” kellett kettéosztani úgy, hogy az állami intézmények is működőképesek maradjanak. Ugyanez a folyamat lezajlott vidéken is, egyrészt a fővárosi magánkórházakba ingázó orvosok révén, másrészt a megerősödő magán-nőgyógyászati szakrendelők miatt.
- Mindez akkora szülész-nőgyógyász szakorvoshiányt okozott, hogy ma a szülési folyamatokat gyakran nem a nők és a babák természetes igényeihez, hanem a munkaszervezés optimalizálásához igazítják.
Erre utal, hogy miközben a hálapénz kivezetése miatt az elemzők a császármetszések számának csökkenését várták, a közkórházakban tíz éve kevesebb szülészeti műtétet végeztek, mint 2024-ben. Összességében pedig az elmúlt években is nőtt a császármetszések aránya, és éppen a magánszülészetek forgalmának bűvülésével. Még a legrosszabb mutatójú állami kórház császármetszési arányszáma is kedvezőbb a legjobb magánkórházakénál, ahol 70-80 százalékos értékeket érnek el.
Írásunkban azt mutatjuk meg, hogy mindez még arra is hatással van, mely napokon születik a legtöbb kisbaba Magyarországon.
Hétvégén csúszik a boríték?
A Válasz Extra podcastsorozatban vendégeink beszéltek arról, hogy a szabad intézményválasztás korlátozása óta sokan úgy választanak magánorvost, hogy az „bevigye” a kismamát az állami munkahelyére, vagyis a kiválasztott szülészetre. A természetes születés hívei így tudják elkerülni, hogy például a körzetes, 50 százalék feletti császármetszési aránnyal dolgozó kórházba kerüljenek, és be tudnak jutni akár egy 30 százalék körüli műtéti arányú szülészetre. Vagy egy olyan intézménybe, amelynek betegellátási kultúrája magasabb szintet képvisel, amiről a nők tucatnyi Facebook-csoportban tájékoztatják egymást.
A hálapénzt kriminalizáló jogszabályok nem engedik, hogy a nők ugyanannál az orvosnál szüljenek, aki a magánpraxisában a terhességüket gondozta. Két kivétel van: ha éppen az az orvos ügyel az állami kórházban, illetve a sürgős szükség esete. (Nem fognak egy utolsó pillanatban beeső, kitolási szakban levő szülő nőhöz mást odahívni, ha éppen az ő orvosa szabad.)
Forrásaink azt jelezték: a választott orvos ügyelete lehet a megoldás. Ha erre időzítik a szülést, akkor – térítésmentesen – legálisan vezetheti a szülész az államiban a magánbetege szülését. Ám
az időpontok egybeeséséhez vagy nagy szerencse kell. Vagy mesterséges beavatkozás. Például a szülés indítása vagy császármetszés alkalmazása.
Vajon ezek a szülő nők és az egészségügyiek körében terjengő pletykák, vagy valós és sokakat érintő jelenségek? Igyekeztünk adatokat segítségül hívni ennek ellenőrzéséhez, mert ha ez igaz, akkor éjjel és hétvégén – vagyis ügyeletben – arányaiban sokkal több gyereknek kellene születni, mint nappal és hétköznap. Magyarországon nem tudunk ilyen részletes szülési nyilvántartásról, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai Évkönyve azt viszont nyilván tartja, mely napokon hány gyerek születik. (Fejlettebb adatszolgáltatású országokban az is kideríthető volna, hogy mely napszakban jönnek világra a kisbabák).
Próbaként megnéztük a legfrissebb, 2023-as adatokat, majd egybevetettük ezeket a 2019-es számokkal. (Az egészségügy 2020 és 2022 között járványüzemmódban dolgozott, jó néhány kórház csak fertőzött betegeket fogadott, ezért viszonyítási pontként gyakran a 2019-es esztendőt, az „utolsó békeévet” használják, és mi is ezt választottuk.)
Vizsgálódásunk során a péntekek közé soroltuk az ünnepnapok előtti utolsó munkanapot is. Például húsvétkor nem nagypénteket vettük figyelembe péntekként, mivel az is munkaszüneti nap, hanem a csütörtököt. Ha pedig augusztus 20. szerdára esett, akkor a keddi adatokat „kezeltük péntekként”. Az ünnepnapokra hétvégeként tekintettünk akkor is, ha a hét közepére estek, mert a szülészeteken a március 15-i nemzeti ünnepen vagy pünkösd hétfőn ugyanolyan ügyeleti szolgálat működik, mint hétvégén.
A kórházi pletykák alapján arra számítottunk tehát, hogy a hétvégék lesznek a szülészetek legforgalmasabb napjai, azonban ennek éppen ellenkezőjére bukkantunk. Akkora különbség van a hétvégi és a hétköznapi szülési számok között, hogy a KSH táblázatain egy idő után már ránézésre meg tudtuk mondani, az adott hónapban melyik napra esett szombat és vasárnap, de még a négynapos ünnepeket is. Drámaian kevesebb gyerek születik munkaszüneti és ünnepnapokon, mint a hétközben.
2023-ban a szülészetek legforgalmasabb napjának a péntek bizonyult. Összesen 56 hétvégét vagy ünnepnapot azonosítottunk, és ezek közül 18 esetben az előtte levő munkanapon születtek a legtöbben. Az adat olyan szembeötlő, hogy 2023-ban 51 százalékkal több kisgyerek jött a világra pénteken, mint vasárnap.
Nem az látszott tehát, hogy a nők gyakrabban szülnek a hétvégi ügyeletekben, mint hétköznapokon. Adataink azt jelezték, hogy az orvosok igyekeztek még az ügyeleti szakasz előtt világra segíteni a babákat. Tehát a hálapénz-ügyelet összekapcsolásáról szóló elmélet – legalábbis annak a jelenlegi adatok alapján bizonyítható része, a hétvégekre szorítkozás – megbukott.
Ám olyan kiugró értéket kaptunk, hogy érdemesnek látszott megvizsgálni: miért pénteken és az ünnepek előtt járatják csúcsra a szülészeteket? Hiszen így az ügyeleti stábra marad az esetleges szövődményes esetek ellátása, de még az anyák és a babák számára kiemelten fontos szoptatási támogatás is.
Elsőként azt néztük meg, magyar jelenség ez, vagy megszokott működési rend máshol is?
Az ősi ritmus vége
Azt hinnénk, hogy a szülés ősidők óta azonos ritmus alapján történik, de nem is tévedhetnénk nagyobbat. Az utóbbi években óriási változás zajlik ezen a téren. A hét napjai között a kórházi szülések tömegessé válásáig, a 20. század második feléig nem volt különbség, de azóta, hogy a nők már nem a bábáknál és otthon szülnek, megjelent a „hétvégehatás”.
Ugyanígy átalakult az is, hogy melyik hónapban születik a legtöbb gyerek. Bár ez nem tartozik a témánkhoz, de érdekes, hogy a dédszüleink, nagyszüleink korában a tavaszi hónapokban születtek a legtöbben, mert a fogantatás leggyakoribb időpontja a nyár volt. A kis lakásokba zsúfolódó párok a szabadban könnyebben találtak intim helyszínt, a legtöbb esküvőt nyáron tartották, és a nászéjszakának nagyobb jelentősége volt, mint ma. Nyárra nem esett az önmegtartóztatással együtt járó böjt sem.
Már régóta nem tavasszal születnek a legtöbben. Világszerte a forró nyarak egyik hatásának tudják be, hogy a hűvösebb időszakokban fogannak és emiatt nyáron születnek a gyerekek.
Több nyugati országban újabban szeptember végén tapasztalnak születési csúcsot, mert a karácsonyi-szilveszteri ünnepkör lett a legfőbb családtervezési időszak.
Visszatérve a hét napjai közötti különbségre, meghatározónak a császármetszések aránya bizonyul, ezt pedig onnan tudjuk, hogy az utóbbi években több nyugati országban visszaesés tapasztalható ezen a téren. A nem császármetszéses babák pedig jóval nagyobb arányban születnek hétvégén.
A tisztánlátást segíti, ha tudjuk, hogy kétféle császármetszés létezik. Az egyiknél a nőknek nincsenek szülési fájásai, mert ez egy előre eltervezett, programozott műtét, és adott időpontra hívják be a kismamát. A másik a sürgősségi császár, amikor a fájások közben olyan fenyegető jelet tapasztalnak, ami miatt a kisbaba műtéti úton való kiemelése mellett döntenek. Mindkettőnek megvan a maga létjogosultsága, összességében az Egészségügyi Világszervezet a szülések 15 százalékánál tartja indokoltnak ezt. Magyarországon viszont 42 százalék az arány.
A hét közbeni születési többlet zömét a programozott császármetszéssel történő, illetve a hormonális és más módszerekkel megindított szülések adják.
Szerelemcsütörtök
A briteknél 1995 és 2021 között a csütörtök volt a leggyakoribb „születésnap”. A köldökzsinórvér-bankok adataiból tudjuk, hogy a természetes születésnek és a császármetszésnek egészen más időbeni mintázata van. A szülőszobákon hajnalban sír fel a legtöbb kisbaba, és a természetes szülészek között a hét napjai között nincs különbség. A császármetszések zömét viszont nappal és hét közben végzik.
A hétköznapokon a kórházüzemek teljes létszámmal dolgoznak, de a hétvégén csökkentett személyzettel várják a szülő nőket. A brit egészségügyben a hétköznapok meglehetősen kiegyensúlyozottak, nincs közöttük jelentős eltérés. Bár összességében csütörtökön születtek a legtöbben, és a legritkább napnak ott is a vasárnap bizonyult, a két nap közötti különbség nem volt olyan tetemes, mint Magyarországon, mindössze 26 százalék. A magyar adat ennek közel kétszerese.
Az Egyesült Államokban is kevesebben születnek hétvégén, és a hét napjai között ott sem látszik olyan mértékű ingadozás, mint nálunk. A hétvégék ugyanolyan mélyen átlag alatti időszakok, mint az éjszakák. Pénteki dominanciát itt sem látni az ábrákon.
Svájc helyzete jobban hasonlít a hazaihoz, ott 2023-ban szintén a péntek volt a leggyakoribb nap, 45 százalék volt az eltérés a pénteki és a vasárnapi érték között. Ez kiemelkedően magas érték, de még így is elmarad a magyar 51 százaléktól, A magyarázatot az adhatja, hogy a svájciaknál alacsonyabb a császármetszések aránya, mint nálunk: 34 százalék. A műtétek jelentős része, 55 százaléka viszont programozott, amit szinte kivétel nélkül hétköznapra tesznek. A svájci statisztikai hivatalnak a szülés indításáról is vannak adatai: a kismamák 62 százalékánál történt ez meg, és hétvégén 30 százalékkal ritkább ez a jelenség, mint a hétköznapokon.
A franciáknál ezzel szemben a kedd a leggyakoribb nap. A különbség egyáltalán nem jelentős a hét napjai között. Ha mindennap ugyanannyi gyerek születne, akkor 28 százalék jutna a hétvégére, de 2019-ben 25 százalék volt ez az arány.
Hollandiában kedden és szerdán volt a legfőbb születésnap 2023-ban, az ottani statisztikai hivatal azt jelentette, hogy 30 százalékkal többen jöttek világra akkor, mint vasárnap.
De nem 51 százalékkal. Öt ország adatait vizsgálva tehát azt látjuk, hogy
- mindenhol több szülés van hétköznap, mint hétvégén;
- a legtöbb helyen a hét közepére időzítik a programozott műtéteket;
- sehol nem esik vissza annyira a születések száma és sincs olyan péntekdominancia, mint nálunk.
Magyarországon ezzel szemben 2023-ban
- hétköznap szinte kivétel nélkül 200-nál több gyerek született, viszont munkaszüneti napokon zömmel 200 alatti volt a születések száma;
- a legkevesebben vasárnap születnek, de nincs kiugró különbség a szombat és a vasárnap között, mindössze három százalékpont, viszont 48 százalékkal több baba születik a hét utolsó munkanapján (vagy ünnep előtt), mint szombaton.
Több szülészorvossal, szülőnőket képviselő civilszervezettel, egészségügyi szakértővel tanácskoztunk és arra jutottunk, hogy a születések furcsa ritmusa a császármetszések hazai kiugróan magas értékével és a magánegészségügy térnyerésével van kapcsolatban.
Forrásaink azt mondták, hétvégére nagyon nehéz programozott császármetszéseket időzíteni, mert ez egy „négykesztyűs” műtét, vagyis nemcsak teljes altatóstábot igényel, de egy másik szakorvost is, aki asszisztál a művelethez. Feszültséget keltene az egészségügyiek körében, ha valaki a hétvégén sorozatban alkalmazna császármetszést a hálapénz reményében. (Még akkor is, ha magát az összeget nem borítékban venné át, hanem a magánrendelése vizitdíjaiba számolná bele.)
A péntekközpontúságot forrásaink szerint inkább az magyarázza:
- Az orvosok nem akarnak hétvégén „szaladgálni”, ezért hagyományosan kevés szülést hagynak szombatra és vasárnapra.
- Sok orvos nem vállalja császármetszés után természetes szülés levezetését. A „császárra császárt” meghaladott elve miatt nálunk vélhetően kiugróan magas a programozott műtétek aránya, azokat pedig hétköznapokra tervezik.
- A kórházi orvosoknak rendszerint saját magánrendelésük is van, vagy több magánkórházban kísérnek szüléseket. A privátrendeléseknek is van egyfajta ritmusuk, ez egy-egy napon és héten belül is megfigyelhető. A magánrendelések rendszerint délután zajlanak, a legkevésbé keresett időpont pedig a péntek. Forrásaink szerint ezzel magyarázható, hogy a legfontosabb „közfeladatokat” reggelre és péntekre időzítik, hétköznap délutánonként pedig jelentős az „orvoskiáramlás ”a közintézményekből.
Az orvosoknak két szektort kell ellátniuk munkaerővel, ez átalakította a szokásokat azokhoz az időkhöz képest, amikor a magánklinikákon még nem nagyon szültek és alig végeztek sebészeti tevékenységet. A korábbi évektől eltérően komoly műtéti programokat állítanak össze a közkórházakban péntek délutánra is, ami meglehetős udvariatlanságnak számított abban az időben, amikor a magánegészségügy még nem képviselt ilyen jelentős szerepet a gyógyításban.
Nyilvánvaló, hogy a császármetszések és az indított szülések magas aránya nem a nők és a babák érdekét szolgálja.
Egy gyermekágyas anyának hasi sebbel ellátni egy kisbabát: nem élete legkönnyebb feladata. A francia statisztikákból pedig tudjuk, hogy a megindított szülések magasabb arányban követelnek sürgősségi császármetszést, mint amikor a dolgok a maguk ritmusában történnek.
Mikor kezdődött mindez?
A pénteki dominancia még nem volt jelen 2019-ben, akkor csütörtökön született a legtöbb gyerek, és a szombat volt a leggyengébb nap a héten. A csütörtöki csúcsnap abból a szempontból kedvezőbb, hogy több figyelem juthat a kisbabára és a frissen szült anyára, és ha bármilyen gond támad, nagyobb létszámú személyzetre támaszkodhatnak.
Ám a naptárhatás már jelen volt, és rendkívül erősen: 54 százalékkal többen születtek csütörtökön, mint az akkori leggyengébb hétvégi napon, szombaton. Mindez pedig azt jelzi, hogy a kiugró napokon magasabb arányú a szülésindítás és a programozott császármetszés, aminek hazai magas arányát semmilyen szakmai érv nem támasztja alá. A hétvégi szülések alacsony aránya és egy-egy hétköznapi csúcsértéke nem pusztán érdekesség, de az egészségügy fontos minőségi mutatója. A franciák joggal büszkék rá, hogy 1997 óta tudatos munkával növelni tudták a hétvégi születési arányt, mert ez egy visszajelzés volt arra, hogy a szülési fájások nélküli császármetszésekét sikerült jelentősen, 9 százalékra leszorítaniuk.
Hazánkban is lehetne javítani az arányokon, adatok híján azonban az intézmények jó része nem értesül arról, hogy az ő szülészetük hol helyezkedik el a mezőnyben. Így aztán tenni sem tudnak a kedvezőtlen tendenciák ellen.
Nyitókép (illusztráció): MTI/Kovács Anikó
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
