Közpénzből fejlesztik az elajándékozott kastélyokat
6,4 milliárd forint közpénzt költene a magyar állam azoknak a kastélyoknak a további felújítására, amelyeket Lázár János idén magáncégeknek ajándékozott. Pont olyan fejlesztéseket csinálnának meg ebből, amelyekre eddig azt mondták, nincs forrás, és többek között ezzel indokolták az épületek magánkézbe adását is. A szétdúlt Fertő-part befejezésére viszont a 2030-as évekig nem lesz pénz.
A Lázár-féle kastélyszétosztogatás során eddig öt nagy értékű műemlék épület került magánkézbe (az előzményeket lásd itt és itt, a majki kastélyegyüttest nem számítjuk ide, mivel azt az oroszlányi önkormányzat vette át). Most az Építési és Közlekedési Minisztérium közzétette a 2035-ig tervezett állami beruházások keretprogramját, és a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet mellékletéből kiderül, hogy az állam továbbra is költeni akar ezekre az épületekre.
A legtöbbet a Révész Logisztikai Holding Zrt. birtokába adott füzérradványi Károlyi-kastélyra fordítanák: 2,8 milliárd forint jutna szálláshelyek (villaépületek) létrehozására. De bőven szánnak a 4iG informatikai nagyvállalatnak átadott dégi kastélyegyüttesre is: 1,3 milliárd menne a narancsház és a dézsmapincék felújítására. A Mol alapítványának ajándékozott bajnai kastélyban 1 milliárd forintot irányoztak elő helyreállítási munkálatokra. A Richterhez került nádasdladányi kastély magtárának felújítására 768 milliót, a mostantól Szijj Lászlót boldogító tatai Esterházy-kastély parkjára 520 milliót költenének.
A magántulajdonba adott házak közül egyedül a Paár Attila cégének adott sopronhorpácsi kastélyt nem találjuk meg a listában.
A hivatkozott dokumentum kastélyos oldala:
Az olvasónak, aki az elejétől követte velünk ezt a történetet, feltűnhet:
ezek pont olyan beruházások, amelyekről Lázár János korábban azt nyilatkozta, szükségesek, de nincs rájuk pénz.
A miniszter azzal érvelt, hogy a nagyrészt szépen felújított, a Nemzeti Kastélyprogramban látogathatóvá tett épületeket azért kell magánkézbe adni, mert a további fejlesztésekre már nincs állami forrás.
Úgy látszik, mégis van. Csak addig nem volt, ameddig az épületek köztulajdonban voltak, és dedikáltan a vidéki idegenforgalmat, kultúrát szolgálták.
A 24.hu megkérdezte erről az ellentmondásról a minisztériumot, mire az ÉKM azt válaszolta, hogy a kastélyok még állami tulajdonban vannak, így „a keretprogramban mindaddig szerepeltetni szükséges az állami tulajdonban álló ingatlanok sürgető állagvédelmi és helyreállítási feladatait, amíg ezekért tulajdonosként a magyar állam és vagyonkezelőként a NÖF Nonprofit Kft. felel.”
Mivel egyelőre nem nyilvános, hogy pontosan milyen szerződésekkel adta tulajdonba Lázár János az épületeket, részben a sötétben kell tapogatóznunk, ha érteni akarjuk az épületek státusát. A 4iG júliusban lapunknak azt írta: „A lehetséges tulajdonszerzéshez kötődően a 4iG Nyrt-nek jelenlegi becslésünk alapján évente több milliárd, az elkövetkezendő 10 évben pedig 10 milliárdot is meghaladó fenntartási, állagmegőrzési, felújítási és rekonstrukciós kötelezettségei keletkeznek. A Minisztérium a programban részt vevő leendő tulajdonosoknak fenntartási kötelezettséget ír elő 2028-ig, melynek teljesítése az esetleges tulajdonba kerülés alapfeltétele.”
Ennek alapján arra következtethetünk, hogy az épületek 2028-ig tényleg állami tulajdonban maradnak, de a villanyszámlát már a magánbirtokosok fizetik, és ezért cserébe három év múlva megkapják az épületeket. Időközben azonban a nagyobb fejlesztéseket közpénzből elvégzi a magyar állam.
Tartózkodnánk az erős jelzőktől, de ez a modell beleillik a késő NER alapképletébe: az állam a saját intézményeit kiéhezteti, leépíti, vagyontárgyait elajándékozza, de
amint ezek a vagyontárgyak már valaki más birtokában vannak, bőkezűen költ rájuk az adóforintokból.
A táblázatot böngészve egyébként egy másik, lapunk által követett történethez is találtunk érdekes adalékot: a szétdúlt, tönkretett Fertő-part fejlesztése 15 milliárdos tételként szerepel a listában. Ennyit valóban költeni kellene arra, hogy a tó egyetlen hazai partszakasza újra használható legyen, csakhogy érdemes megnézni a dátumot: ezt az összeget majd a 2030 és 2035 közötti időszakban fordítaná az ÉKM a területre. Vagyis a távoli, addig még sokszor változó jövőben. A magánbirtokosoknak adott kastélyokra viszont már a 2025-től kezdődő időszakban költenének.
Nyitókép: a dégi Festetics-kastély (forrás: degikastely.hu)
Ezt a hírt nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
