Tíz Balatonnyi víz tűnt el a talajból az elmúlt tíz-tizenöt évben
Bár az előjelek katasztrofálisak voltak, már kijelenthető, hogy nem ismétlődik meg a 2022-es aszály, de a kukoricatermelés így is ellehetetlenült az ország bizonyos részein – derül ki klímaügyi podcastunkból. Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő és Goda Zoltán környezetmérnök azt is elmondja, hogyan kellene jól védekezni a kiszáradás ellen. Elsőként például a felszín alatti vizek visszapótlásával, melyből ijesztően sok tűnt el az elmúlt másfél évitzedben. Bónusz: az adás végén klímaváltozásos összeesküvés-elméleteket elemzünk. A téma tejes háttere megtalálható nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline negyedik, ökológiai számában, melynek podcastvendégünk, Dedák Dalma is társszerzője!
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek az adásból:
Összességében ez a nyár is aszályos, de a különbségek elképesztőek. Van, ahol harminc nap alatt 150 mm csapadék hullott, máshol ugyanennyi idő alatt 17 mm. Ez miért van? És egyáltalán: honnan érkezik mostanában a csapadék a Kárpát-medencébe?
Goda Zoltán: Ha most elkapok egy esőcseppet a levegőben, akkor ma már rendelkezésünkre áll az a technológia, hogy meg tudjuk mondani, hogy ez honnan érkezett. […] Így nagyon jól nyomon követhető, hogy az itt hullott csapadék jelentős része származik a mediterráneumból, egy része az Atlanti-óceánból, és végül egy szűkebb réteg, ami helyi keletkezésű. […] Mostanában utóbbi jelenség, amikor helyben tud csapadék keletkezni, meglehetősen ritkán fordul elő. […] Önmagában a területi különbségek nem meglepőek. Magyarország az éghajlatváltozás előtt is egy nagyon színes terület volt. Amilyen kicsi, annyira színes. Amit most érzünk: az éghajlatváltozás tovább torzított egy meglevő régi jelenséget.
Dedák Dalma: Mostanában azt látjuk, hogy hosszú aszályos időszakokat rendkívül intenzív csapadékok váltanak le. Ennek az a magyarázata, hogy a melegedéssel nő a párolgás is. […] Sokkal több vizet képes befogadni a légkör, viszont sokkal nehezebben képződnek meg a felhők, és nehezebben csapódik ki a csapadék. Viszont amikor kicsapódik, az hirtelen és intenzíven történik.
Tavasszal attól lehetett tartani, hogy megismétlődik a 2022-es aszály. Most úgy tűnik, ez mégsem következik be. Milyen szezont zár majd a mezőgazdaság?
Dedák Dalma: Az év eleji borzalmas hidrológiai helyzet és a júniusi aszály együtt katasztrofális évet vetített előre, tehát a 2022-es évnél is sokkal rosszabbat. A mezőgazdaságnak óriási nagy szerencséje, hogy július elején viszonylag hamar jött egy hidegfront, jöttek a ciklonok, jöttek nagy mennyiségű csapadékot hozó események, és ez a mezőgazdasági termést tulajdonképpen megmentette. Ez nem azt jelenti, hogy akkor most is 8-9 tonna/hektáros kukoricahozam lesz, viszont az ország nagy részén lesz kukorica. Nyilván a legszárazabb területeken, a Dél-Alföldön most is katasztrofális a helyzet. A Közép-Tiszán is nagy bajokat látunk.
Miért annyira fontos a vízvisszatartás, a beszivárgás elősegítése?
Dedák Dalma: A felszín alatti vízkészletek megtartása, megőrzése és az utánpótlódása kulcsfontosságú. Bárhogyan is változik az éghajlatunk, a vízkörforgásban bár résztvevő, de a légköri párolgáshoz kevéssé hozzátevő felszín alatti vízkészletek tudják megalapozni azt, hogy az extrém száraz időszakokat képesek legyünk átvészelni. […] A felszín alatt mélyebben húzódó vizek visszapótlódása sajnos lassú folyamat. Ennek ellenére, ahol nincsen rendelkezésre álló felszíni víz, ott szerencsétlen gazdálkodó nem tud mit csinálni, mint hogy kutat furat, és abból fog öntözni.
Goda Zoltán: Vannak becslések, melyek szerint az elmúlt tíz-tizenegynéhány évben körülbelül 18-20 köbkilométernyi víz tűnt el a felszín alól Magyarországon. Ez ilyen felfoghatatlanul nagy szám, közel tíz Balatonnyi víz.
Időjárási szélsőségek idején mindig előjönnek a kommentelők, akik szerint összeesküvés áldozatai vagyunk: mind az esőt, mind a vihart, mind a szárazságot elő lehet állítani mesterségesen. Van-e a konteóknak alapja?
Goda Zoltán: Régóta folynak kísérletek, hogy vajon hogyan tudnánk befolyásolni az időjárást. Ez tekinthető a geoengineering részének is. Amire képesek vagyunk valamilyen szinten, az a jégelhárítás, vagy inkább jégkármérséklés. […] Ebbe úgy tudunk beavatkozni, hogy mesterségesen rengeteg kondenzmagot juttatunk a levegőbe. A 70-es, 80-as években még rakétákkal lőtték ezeket, most már jó ideje talajgenerátorokkal párologtatják fel az ezüst-jodidot, mely segít elolvasztani a jeget. Hazánkban 2017 óta működik országos jégkármérséklő rendszer. […] A másik működő dolog felhőmagvasítás: ahol ezt művelik, ott körülbelül 5-15 százalékkal tudják a csapadék mennyiségét növelni. Tegyük hozzá: ez nem egy jelentős arány. […] A másik dolog, amit szoktak mondani, hogy ma már viharokat is tudunk csinálni, akár hurrikánokat is. Ez nem igaz. Ehhez olyan léptékű energiákat kellene megmozgatnunk, amire nem vagyunk képesek. […] A hurrikánok energiájának egyik forrása a kondenzációs hő, melyet úgy kell elképzelni, hogy ez egy akkora mennyiségű energia 24 óra alatt, amennyit az egész emberiség egy év alatt megmozgat.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
