Szép teljesítmény támadott bázison – a magyar űrutazás paradoxona
Kapu Tibor űrutazása több, mint pénzszóró propagandaakció – szép egyéni teljesítmény, amely több tucat magyar kutató, tudományos műhely, űripari vállalkozás előtt nyitott meg fontos kapukat. Egy jól működő ökoszisztémában a HUNOR program a piramis csúcsát jelentené – a magyar oktatás- és tudománypolitika helyzete mellett azonban inkább sziget. Kapu így is alkalmas lehet arra, hogy a tudományos és mérnöki pályák felé inspirálja a fiatalokat – ám ehhez az is kellene, hogy a politika ne telepedjen rá saját üzeneteivel a sikerére a következő hónapokban.
Az 1970-es években a Voyager űrszondák különös jelenséget örökítettek meg a Szaturnusz északi pólusán: egy hatalmas, hatszög alakú örvényt. A tudósokat azóta foglalkoztatja, hogyan hozhat létre a természet ilyen geometrikus formát egy gázóriás kavargó atmoszférájában. Több elmélet is született, számítógépes szimulációkkal is próbálták rekonstruálni az áramlást, de hiányzott egy valódi, fizikai modell a jelenség megértéséhez. Az ELTE Kármán Laboratóriumának kutatói merész ötlettel álltak elő: gömb alakú vízfelületet használnának bolygómodellként. Ha ugyanis a zéró gravitációban egy vízgömböt úgy forgatunk, hogy az egyenlítői része gyorsabban mozogjon, mint a sarkvidéki – a Szaturnuszon –, talán előbukkanhat a rejtélyes hatszög is.
A kutatók összefogtak a csillebérci SGF Kft. szakembereivel, amely más bolygókutató missziók mellett a számítógép fejlesztésével főszerepet játszott abban, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta szondájának leszállóegysége 2014-ben landolt a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínén. (Ez volt az első és máig egyetlen alkalom, hogy ember alkotta eszköz leszállt egy üstökösön). A két műhely épített egy különleges szerkezetet, amely egy súlytalanságban lebegő vízgömböt forgat kézi hajtással olyan zene ütemére, amelyet a kutatást vezető fizikus, Vincze Miklós apja komponált egy Bach-prelúdium alapján. Közben az űrhajós festékkel jelölt részecskéket fecskendez a vízbe, így az áramlások megfigyelhetők, elemezhetők.
Magyar alapkutatás az űrben
Már csak a súlytalanság hiányzott a kísérlethez. Mostanáig. A vízgömb egyike volt annak a 25 kísérletnek, amelyet Kapu Tibor elvégzett az Axiom-4 küldetés során a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) június 26. és július 14. között. Hogy vezetett-e publikálható eredményre, még nem tudhatjuk, hiszen meg kell várni és ki kell elemezni az adatokat, de a kísérlet már most rávilágít két fontos tanulságra.
Az egyik, hogy magyar tudományos és mérnöki műhelyek különleges lehetőséghez jutottak a HUNOR (Hungarian to Orbit) űrhajósprogram keretében arra, hogy kísérleteiket feljuttassák az ISS-re, az egyetlen olyan űrbéli laboratóriumba, ahol ezeket jelenleg el lehet végezni.
A másik tanulság, hogy ez bizony tőről metszett alapkutatás. Lehet, hogy eredményei egyszer felhasználhatók lesznek időjárási előrejelzéshez vagy csővezetékek tervezéséhez, de közvetlen célja pusztán annak megértése, hogy miért van ott az a hatszög.
Vagyis olyan gazdaságilag „terméketlen” alapkutatás, amilyeneknek a kormány Palkovics László vezetésével hadat üzent, amikor 2019-től hozzálátott az akadémiai kutatóhálózat elcsatolásához és a tudományfinanszírozás átalakításához. Vagy amiről Parragh László, a kormánynak tanácsokat adó volt iparkamarai elnök elmondta, hogy kis országok számára luxus. A HUNOR program tehát paradoxont testesít meg. Nem azért, mert az állam egy ember űrutazására költött 51 milliárd forintot, amiből „lélegeztetőgépet” is lehetett volna venni. Hanem mert inspiráló tudományos zászlóshajó-programra fordított 51 milliárd forintot – de közben az oktatást és a kutatást, amelyek ennek bázisát jelentenék, kifejezetten leszólja.
Kapu magyar műhelyeknek
A fent leírt DIROS-projekt csak egy volt a HUNOR 25 kísérlete közül. A legtöbb nem alapkutatás volt, de ilyenek is akadtak. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont KRIJAP kísérletében szerves anyagokat kristályosítottak, hogy pontosabban megismerjék az anyagok szerkezetét (az űrben kevesebb kristályhibát tartalmazó, szabályosabb, nagyobb méretű kristályok nőnek az oldatból a súlytalanság miatt). A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet UHU kísérletének célja pedig az volt, hogy többet tudjunk meg a zivatarok fölött kialakuló felsőlégköri fényjelenségek – vörös lidércek és kék nyalábok – fizikai hátteréről és elektromos folyamatairól.
A legtöbb kísérlet ugyanakkor kifejezetten azt vizsgálta, hogyan hat a világűr a szervezetre a hosszú távú űrutazások során. Kapu Tibor monitorozta saját agyi vérkeringését, szív- és érrendszeri működését, mikrobiomját, hangszalagjait – gyümölcslegyek révén pedig a DNS-sugárzásból fakadó károsodását és regenerációját tanulmányozta. Kognitív és érzékelési teszteket végzett el, a stresszhormonok változását pedig nyál- és könnyminták elemzésével követte nyomon. Volt olyan kísérlet is, amely élelmiszernövények űrbeli nevelését célozta.
Ezek a kutatások alapvetően a jövő Hold- vagy Mars-misszióinak tervezéséhez szolgálhatnak adatokkal – vagyis a HUNOR révén magyar műhelyek tudása is hozzájárulhat egyszer ezekhez a nagy vállalkozásokhoz.
A kiválasztott kutatások projektgazdái a HUN-REN intézetek mellett egyetemek (például a debreceni, szegedi és pécsi), illetve magáncégek voltak, és a HUNOR program vezetése mellett még az Axiomnak és a NASA-nak is áldását kellett adnia rájuk. Hazai szinten is nagy verseny folyt a kísérletek kiválasztásáért, de a végső szűrőt a NASA és a többi partner jelentette – magyarázza Tamási Dávid, a vezető magyar űrkutatási médium, a Spacejunkies alapító főszerkesztője.
Ilyenkor nemcsak az ötlet tudományos értékét vizsgálják, hanem azt is, hogy milyen anyagokat tartalmaz, mennyire stabil a szerkezete, nem jelent-e veszélyt más fedélzeti rendszerekre. „A program megmutatta, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek, sőt akár kisebb cégek, startupok is képesek olyan színvonalú projekteket létrehozni, amelyek az űrkutatás élvonalában is megállják a helyüket” – fogalmazott Tamási.
Létezik magyar űripar?
Az Axiom-4-ben való sikeres részvétel hosszú távon is jó ajánlólevél lehet gyümölcsöző nemzetközi együttműködésekhez a magyar űripari műhelyek számára – amelyekből egyébként jó néhány van. A Magyar Asztronautikai Társaság által kiadott Hazai űrkörkép 2023/2024 kiadvány közel 100, különféle kompetenciával bíró magyar vállalkozást, kutatóintézetet, egyetemi és nonprofit szervezetet listáz.
A legjelentősebb magyar űrcég a 400 millió forintos árbevételt produkáló C3S Kft., melynek alapítója a Masat-1 fejlesztőjeként ismertté vált Horváth Gyula. A cég zsebműholdak, vagyis apró, de fejlett szatellitek gyártásával foglalkozik, melyek mezőgazdasági vagy vízgazdálkodási célokra is alkalmazhatók.
Ezen a területen komoly üzleti potenciál van a következő években, ahogy a kormányzat szerint az űripar egészében is. Magyarország 2021-ben elfogadott „Űrstratégiája” az űrhajósprogram mellett stratégiai célként jelöli ki azt is, hogy hazánk aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának. Hogy abban mekkora üzlet van, arról megoszlanak a vélemények, de a McKinsey szerint a globális űrgazdaság értéke 2035-re eléri majd az 1800 milliárd dollárt, szemben a 2023-as 630 milliárd dollárral. Ez a szám az űreszközök fejlesztése és gyártása mellett magába foglalja az olyan alkalmazásokat is, amikor az űrtechnológia más iparágban dolgozó vállalatoknak generált többletbevételt.
Magyar, lengyel, cseh űrutazások
Az űripar berobbanása alapvetően annak köszönhető, hogy véget értek az évtizedek, amikor az űrkutatás a nagyhatalmak állami programjainak kiváltsága volt, és egyre több magáncég szállt be. Ez tette voltaképpen lehetővé azt is, hogy a Szovjetunió Interkozmosz programjában részt vevő Farkas Bertalan után most ismét legyen magyar űrhajós: a HUNOR az Axiom Space nevű magánvállalat küldetésében vett részt, amely a SpaceX nevű magánvállalat Falcon 9 hordozórakétájával és Dragon űrhajójával dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson (együttműködve a NASA-val).
Hogy a magyar kormány az űrkutatásban nem kis összegnek számító 99 millió dollárért be tudott szállni az Axiom-4 misszióba, az kizárólag a SpaceX forradalmi technológiájának köszönhető. Gondoljunk bármit az alapító Elon Muskról, vitathatatlan, hogy a SpaceX Falcon rakétái új korszakot nyitottak az űrrepülésben azzal, hogy drasztikusan csökkentették az indítási költségeket, hiszen az űreszközök nem semmisülnek meg a repülés során, hanem visszatérnek a földre, és többször felhasználhatók – magyarázza Tamási Dávid.
Az Axiom Space-t már azzal a vízióval alapította meg üzlettársával egy volt NASA-tisztviselő, az ISS volt programfelelőse, hogy a Falcon 9 rakéták által nyitott lehetőségekre építve emberes űrrepüléseket szervezzen kormányok számára, amelyek nem rendelkeznek saját űrrepülési képességgel.
A modell eddig működik. Az első Axiom-küldetés még turistákat vitt az űrbe, de a másodiktól már kisebb országok űrügynökségei „vásárolnak” helyeket kutatóűrhajósaik számára a Dragonokon. Az Axiom-2-n a szaúdiak béreltek két helyet két asztronautának (köztük egy nőnek), az Axiom-3-on az olasz légierő, valamint a török és a norvég űrügynökség, az Axiom 4-en pedig hazánk mellett az indiai és lengyel. Utóbbi az ESA-val partnerségben vettek részt a missziókban, de a küldetés költségvetését a lengyel állam állta. A 2026-ra tervezett Axiom-5 keretében pedig a csehek jönnek: Prága tavaly ősszel írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy felküldi Aleš Svobodát az ISS-re.
Vagyis az emberes űrrepülés korántsem sem csak magyar nagyzási hóbort: V4-es partnereink is befizetnek egy-egy Axiom-küldetésre. Érdekesség: ahogy nálunk, a lengyelek és a csehek közül is legutóbb az Interkozmosz keretében járt valaki az űrben, Mirosław Hermaszewski és Vladimír Remek.
Nemzeti hős, de mire inspirál?
Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az elmúlt hetekben több interjúban is elmondta: a Kapu Tibor űrrepülésének jelentőségét nem elsősorban az elvégzett kísérletekben látja, hanem abban, hogy magyar gyerekek, fiatalok tömegeinek szemében tette izgalmassá és vonzóvá az űrkutatást.
Az űrkutatásban régi vita, hogy szükség van-e egyáltalán emberre hozzá, hiszen csak drágábbá és veszélyesebbé teszi azt, amit gépek is el tudnának végezni. Amellett, hogy a jelenlegi technológiai szinten ez a legtöbb esetben nem igaz, az emberes űrutazások inspirációs erejét szokás felhozni érvként. Az Apollo-program esetében közhely, hogy a sok iparágat megtermékenyítő technológiai újítások mellett egy nemzedéknyi amerikai mérnök és tudós pályaválasztásában játszott főszerepet.
Ez az inspiráló hatás a HUNOR programnak is kifejezett célja, Kapu Tibor már az űrből is sok diákkal beszélgetett – vagy épp közösen kísérleteztek –, és ezt a célt szolgálja a Millenárison látható Huniverzum kiállítás is. Kapu Tibor és Cserényi Gyula tartalék-űrhajós már a kiképzés időszakában is sok iskolába látogattak el, és alighanem élménybeszámolót is oktatási intézményben tartanak majd – ahogy annak idején Farkas Bertalan is felszántotta az országot.
Ám ahogy annak idején Farkas nemcsak az űrkutatást népszerűsítette, hanem a szocialista rendszer sikerét is megtestesítette, félő, hogy Kaput sem csak a fiatalok inspirálására akarja majd felhasználni a kormányzat, amely HUNOR programot a magyar adófizetők pénzéből finanszírozta, hanem a kormánypárt népszerűsítésére is. Különösen, mivel kampányidőszak van.
Hogy a kisebb országok vezetése szívesen fürdőzik az űrhajósok fényében, nem magyar sajátosság – ahogy Orbán Viktor beszélt Kapu Tiborral az ISS-en, úgy Donald Tusk lengyel kormányfő is Sławosz Uznański-Wiśniewskivel, az Axiom-4 lengyel tagjával, sőt már közös sajtótájékoztatót is tartottak.
A kérdés tehát nem az, hogy az ország vezetői megpróbálják-e használni Kaput – azt kell figyelni, hogy ő maga milyen üzenetek megfogalmazására használja népszerűségét: megmarad a fiatalok inspirálásánál, vagy sem. „Ahogy egy olimpiai aranyérmet is felhasználhat a politika reklámcélokra, úgy egy űrutazást is – de ez egyik értékét sem csökkenti” – mondja ezzel kapcsolatban Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke, aki Facebook-oldalán gratulált Kapu teljesítményéhez.
A tudásalapú társadalom piramisa
Pálinkás egyébként szkeptikus abban, hogy gyerekek ezreit inspirálja majd Kapu űrutazása, de nagyobb bajnak látja, hogy a HUNOR program kontrasztban áll általában véve a magyar oktatás és tudomány kormányzati kezelésével – a tudományos költéseket nem abból a szempontból kellene megítélni, hogy hoznak-e olyan látványosan kommunikálható és azonnali sikert, mint egy űrutazás, vagy csak hosszabb távon hoznak hasznot.
„Rosszabb dolgokra is költheti a pénzt egy ország, mint az űrkutatás, de jobban örülnék, ha a Horizont Európa és Erasmus programban részt venne Magyarország, miközben nincs űrhajós-programja, mint annak, hogy ez most épp fordítva van” – fogalmazott Pálinkás József.
Egy jól működő tudományos ökoszisztémának az emberes űrutazás a megkoronázása lehetne, a piramis csúcsa, ami alatt ott van egy jól működő közoktatás, egyetemi szféra, kutatóintézet-hálózat, kutatási szabadság, innovatív vállalkozások – nevezhetünk ezt akár tudásalapú társadalomnak is. Az, hogy Magyarország a GDP-arányosan az egyik legkevesebbet fordítja oktatásra az EU-ban, a kutatás alulfinanszírozott, az egykori akadémiai intézethálózat folyamatos átszervezésektől szenved, az MTA politikai támadások célpontja, a természettudományos tanári pálya súlyos emberhiánnyal küzd – legalábbis nincsenek összhangban ezzel a vízióval.
Amit ráadásul a magyar űrstratégia expliciten is magába foglal, hiszen annak 3. stratégiai célja így fogalmaz: „Az űrszektor prosperitásához elengedhetetlen tudásalapú társadalmi és gazdasági feltételek és infrastrukturális háttér fejlesztése.”
Amit mindenképpen a HUNOR javára írhatunk, de keveset emlegetett szempont, hogy geopolitikailag olyan erős nyugati orientációt fejez ki a magyar kormány részéről, ami más területeken manapság ritka. Az ISS-nek a Roszkoszmosz is része (bár 2022-ben kilépéssel fenyegettek az oroszok), így gondolatkísérletként akár egy Szojuzra is „felkéredzkedhettünk” volna. Igaz, a nyugati technológiai előny mellett egy hasonlóan hosszú és ilyen kaliberű kutatómisszió költsége úgy jóval nagyobb lett volna, mint amibe az Axiom-küldetés került. Mindez talán elvont szempontnak tűnik, de az erősödő asztropolitikai feszültségek korában nem mellékes.
Nyitókép: Kapu Tibor magyar űrhajós, az Axiom 4 misszió legénységének tagja búcsúzkodik a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontjában 2025. június 25-én (fotó: AFP/Giorgio Viera)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
