Pannonhalma megrágott könyvei a felmelegedés új hírnökei
Hazánk történelmi könyvgyűjteményeit fenyegette már tűzvész, törökdúlás és világháború. Rovarinvázió még soha. Pannonhalmán most bekövetkezett: egy hónapja példátlan óvintézkedéseket voltak kénytelenek bevezetni a 200 éves teremkönyvtárban, ahol most disztópikus viszonyok uralkodnak. Az emeleti polcok üresre pakolva, középen fekete ládákból épített kétméteres tornyok nitrogénnel felfújt zsákokban. Könyvmentő szakemberek sürögnek szigorúan szájmaszkban. A vész oka első blikkre egy alig 4 milliméteres ízeltlábú, ám az igazi gond a felmelegedés, melynek nyomán más gyűjtemények is veszélybe kerülhetnek. Rövid, de szemléletes adalék következik az új Válasz Offline témájához.
„Három éve vettünk búcsút a Pannonhalmi Főapátság egyik jelképétől, a valaha ebben az udvarban magasodott millenniumi fenyőtől. Az 1896-ban elültetett fát a klímaváltozás következtében hazánkban is elterjedt szúfajta támadta meg. Nagyon elkeserítő látvány volt, amikor kezdett elszáradni a szeretett, akkor 126 éves fenyőfánk. Minden lehetséges kezelést kipróbáltunk, de nem tudtuk megmenteni. 2022 tavaszán ki kellett vágni, ami gyásznap volt számunkra. Mi, bencés szerzetesek ilyen veszteségekkel éljük meg a klímaváltozást, szeretett Földünk melegedését. Apró cselekedetekkel teszünk ellene: a szeretett lucfenyő helyére szomorú kőrist ültettünk.”
E sorokat Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát küldte szerkesztőségünknek, miután nemrég megjelent új, ökológiai témákkal foglalkozó Válasz Offline-lapszámunk. (A teljes ajánló Facebook-oldalunkon olvasható.) Csütörtökön aztán a könyvtárról – a legrégebbi magyarországi gyűjteményről – és annak veszélyeztetett állományáról szóló sajtóbejáráson láthattuk is a főapáti sorokban megidézett szomorú kőrist:

Első látásra a két témának, vagyis az szúette, kivágásra ítélt fenyőnek és a könyvtárnak semmi köze sincs egymáshoz. Közelebb lépve viszont a hasonlóság már-már kísérteties.
Élő science fiction
Pannonhalmán intenzív és nagy kiterjedésű rovarfertőzést azonosítottak a klasszicista teremkönyvtárban – szólt május végén a Főapátság által kiadott közlemény. Dejcsics Konrád kulturális igazgató szerint egyáltalán nem volt még Magyarországon ilyen méretű, historikus állományt érintő fertőzés, ezért június 1-jétől be kell zárni a könyvtárat a turisták, a látogatók és a kutatók előtt is. Maga az érintett épület ugyan „csak” 200 éves – a hosszanti rész az 1820-as években épült Engel Ferenc építész tervei nyomán, a máig jellegadó, ovális bővítmény az esztergomi Kerektemplomot is jegyző Packh János munkája –, a gyűjtemény ugyanakkor a legrégebbi Magyarországon, még akkor is, ha a bencés rend 1786-ban a feloszlatás után annak állománya erősen meg is csappant (4000 kötetről alig 700-ra), de a 19. századtól ismét virágzásnak indult, és ma már a második legnagyobb egyházi könyvgyűjtemény.
A július harmadikai sajtóbejárás résztvevői disztópikus jelenettel szembesültek a 200 éves falak között: az egy hónapja lezárt teremkönyvtárban az emeleti polcok üresre pakolva, középen fekete ládákból épített kétméteres tornyok nitrogénnel felfújt zsákokban, körülöttük könyvmentő szakemberek, a por- és spóraveszély miatt szigorúan szájmaszkban. Mint valami science fiction: így még sosem kellett történelmi könyvállományt kezelni Magyarországon.

A baj oka egy ritka bogárfertőzés. Kenyérbogarak szaporodtak el itt és szabályosan szétrágják a régi könyvek gerincét, lapjait. Ez az ízeltlábú – mint nevéből is kiolvasható – legtöbbször élelmiszerekben bukkan fel, de a régi könyvek is veszélyben vannak. Ugyanis jellemzően a könyvtest gerincén, a borítóanyag környékén használt állati eredetű enyvek, növényi keményítők ideális tápanyagok lehetnek a kenyérbogárnak. Egy gyanútlan látogató vagy dolgozó akár a cipőjén, ruháján is behozhatta a 2-4 milliméter hosszúságú, vörösbarnás rovart, mely lárvaállapotban okozza a legnagyobb kárt, a táplálkozási szakaszokban. A kifejlett egyed kerek lyukat, röpnyílást rág a köteten, majd tovább áll, de kifejlett egyedként már nem kártékony.
Gombásodás, penészedés és más káresemény történt már magyar könyvtárakban, de ilyen típusú bográfertőzésből ez az első, amit felfedeztek. Hogy lehet ez? Miért pont most következik ez be? A szakértők válasza egyértelmű: az ok a felmelegedés. Ugyanis a kenyérbogár a 25 fokosnál melegebb helyiségekben szaporodik el, és az országos átlaghőmérséklet emelkedése már olyan szintű, hogy Pannonhalma ódon falai között is érezhető. Tavaly nyáron volt, hogy 27 fokot mértek a teremben, de ami ennél is nagyobb gond, hogy az éves átlag is 20 fok felett van, ami biológiailag a legjobb a kenyérbogárnak. Ami olasz és spanyol gyűjteményekben már régebben előfordult, annak első hírnöke térségünkben az osztrák melki apátság volt, ahol hasonló bajjal küzdöttek, mint most Pannonhalmán.

Vagyis a nemrég kivágásra ítélt 1896-os fenyő és a veszélyeztetett könyvtár története nemhogy két téma, de pontosan ugyanarról a tőről fakad. A klímaváltozáséról, melyhez már olyan védett, sőt laikusként talán érinthetetlennek is gondolt helyeken is alkalmazkodni kell, mint egy történelmi könyvgyűjtemény.
Mit lehet tenni?
Az alkalmazkodás útja a kertben a mediterrántűrő kőris ültetése volt, a falak között pedig a könyvállomány lepakolása, rekeszekbe rendezése és rovarmentesítése. Ebből már csupán az első fázis is abszolút rendkívüli esemény: ilyen üres polcrendszert 200 éves nem lehetett látni Pannonhalmán.

A fentebb látható, disztópikus műanyag zsákokban rekeszelt könyvek vannak, a tér levegő helyett nitrogénnel van kitöltve. Ez néhány hét alatt megöli a bogarakat, de a károk felmérése, a kötetek egyenkénti megtisztítása és restaurálása csak ezután következhet. Vagyis a szakembereknek egyelőre csak benyomásaik vannak, hogy hány könyv károsodhatott, ez teljes biztossággal hónapok múlva derül ki. Ezután következhet a terem hűtésének megoldása, valamint a beléptetés szabályzása, hogy több ilyen kórokozó ne juthasson be.
×××
Amit Pannonhalmán látunk, csupán egy a kényszeralkalmazkodás ezernyi tétele közül. Az ökológiai Válasz Offline-ban részletesen bemutatjuk, hogyan mediterranizálódik Magyarország, milyen fajok jelennek meg ennek következtében, átformálva az alföldi flórát és a városi kiskertek világát. Elmondjuk azt is, milyen jó és rossz válaszok adhatók erre a folyamatra, mit tehet egyén, város és ország, ha nem akarja tehetetlenül végignézni a klímaváltozás következményeit.

Nyitókép: Fotó: Pannonhalmi Főapátság / Krizsán Csaba
Rendelje meg a Válasz Offline negyedik, klímaváltozással és alkalmazkodással foglalkozó számát közvetlenül tőlünk!