Ez fűti az aszályt: három Balatonnyival több víz párolog most, mint negyven éve
A klímaváltozás miatt a felszínt érő egyre több napenergia drámai párolgási mutatókat produkál: évente mintegy három Balaton vízmennyiségével több tűnik el így, mint negyven évvel korábban. Báder László mérnök-geográfus (BME VTT) és Ungvári Gábor vízgazdasági elemző (REKK.AQUA) tudományos ismeretterjesztő írása a Válasz Offline legújabb, ökológiai lapszámában olvasható. Tartalomajánló.
Egy liter víz egy négyzetméter felületen egy milliméter vastagon terül szét. Vajon hogyan tudnánk elképzelni azt az energiamennyiséget, ami ezt elpárologtatja? Nos, pont annyi kell belőle a vízpárává alakításhoz, mint amennyi egy – vízréteg nélküli – betontömböt 16 centiméter mélységig 10 °C-kal felmelegít. A betontömb azután a légkört melegíti tovább a fizika törvényeinek megfelelően. Ha ezt az egyszerű összefüggést megértettük, máris átlátjuk a felszínt elérő napenergia két lehetséges pályáját: vízpára lesz belőle, vagy pedig hő.
Egy átlagos nyári napon nagyjából 10-14 milliméter, azaz négyzetméterenként 10-14 liter víz elpárologtatásához elegendő napenergia éri a felszínt Magyarországon. A rendelkezésre álló talajnedvességtől és az azt aktivizálni képes növényzet párologtatásától függ, hogy ennek az energiának mekkora része távozik vízpáraként, vagy pedig alakul hővé és tornázza feljebb a napi hőhullám csúcsát. (Ezért nem mindegy, hogy a körülöttünk levő felszínborítás mesterséges vagy természetes.) Mi gerjeszti tehát a hőhullámot? A víz vagy a növényzet által párolgással el nem szállított, a felszínen maradó, érezhető hővé alakuló energia. Más szóval a párolgás táji szintű deficitje.
Az 1981–2020 közötti időszak folyamatai a csapadék, a nettó sugárzás és a párolgás növekedését mutatják, azonban a párolgási képesség romlását elfedik. A nettó sugárzás növekedése (az energiamennyiséget párolgási vízegyenértékre átszámolva 8,4 km3) és a párolgás növekedése (6,1 km3) közötti olló 2,3 km3-rel növekedett. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy három Balaton vízmennyiségével több párolog el, mégis további körülbelül egy Balaton vízmennyiségével kellene többet párologtatni az ország felületéről, hogy a hőképződés mértéke az időszak elején tapasztalt, elviselhetőbb szinten legyen.
Hogy néz ki Magyarország vízmérlege? Mi van a párolgási és sugárzási mutatók mögött? Megoldás-e az öntözés? Többek között ezekről a kérdésekről is szól Báder László és Ungvári Gábor cikke, mely teljes egészében az új Válasz Offline-ban olvasható.
Rendelje meg a Válasz Offline negyedik, klímaváltozással és alkalmazkodással foglalkozó számát közvetlenül tőlünk!
