„Éjszaka nyílnak meg a lányok” – a kegyelmi botrányt is felülmúlja a javító igazgatójának lelepleződése
Igazi csúcsragadozókat kaptak el május végén a hatóságok a Szőlő utcai javítóintézet igazgatójának és élettársának személyében. A kormánypártok kegyeltje, Juhász Péter Pál esete lerántja a leplet a szociális ellátórendszer minden hibájáról. A politikai lojalitás alapján kinevezett vezetőkről, akik gátat vetnek a belső megtisztulás folyamatainak, az álszent és haszontalan erkölcsi vizsgálatról, amelyen gond nélkül átment az igazgató, az állam által mélyszegénységbe taszított, prostitúcióra kényszerülő gyerekekről és a hivatásukat végző, végsőkig kizsigerelt szociális munkásokról, akik hiába próbálják, nem tudják megtisztítani a rendszert. Portré egy nagyvadról.
Amikor május 27-én kattant a bilincs Juhász Péter Pál és az Aisah Zamira művésznévre hallgató élettársa csuklóján, valószínűleg számtalan újságíró és sok egyházi műsor szerkesztője kapott a fejéhez. Miután felocsúdtak a felismerésből, első dolguk volt villámgyorsan eltüntetni a videómegosztó csatornákról azokat a műsorokat, amelyekben korábban megszólaltatták a Szőlő utcai javítóintézet mindeddig nagy tiszteletnek örvendő igazgatóját. Juhász nem csupán a gyermekvédelemben futott be nagy karriert, de a közmédiában is. Végighaknizta a Duna Televízió vallási műsorait, az ezeket újrajátszó Bizony, Isten! csatorna több adásának visszatérő vendége volt. A Kapaszkodók – Örvényben című műsorban még idén februárban is láthattuk, a Találkozás című adásban pedig 2023-ban és 2024-ben is szerepelt (ezt a 777 is szemlézte). Feltűnt a Petőfi TV képernyőjén és néhány éve a kománymédiában előszeretettel hivatkozott Drogkutató Intézet is készített vele egy közel egyórás portréfilmet.
„Péter szakmai munkája jól követhető az interneten. A nyilatkozatai és a vele készült riportok hitelesek, valósak” – írta lapunknak szűkszavú válaszában a pár közeli ismerőse, aki nem kívánt nyilatkozni róluk. Az interjúk azonban, amelyekkel néhány napja még tele volt Juhász Facebook-oldala, pillanatok alatt eltűntek a világhálóról. Pedig valóban részletes képet rajzoltak az országosan ismert gyermekvédelmi szakember nyilvánosság felé mutatott arcáról. A beszélgetések és a közösségi média felületére feltöltött profilja alapján
egy mélyérzésű, keresztény, hazafias, már-már meghatóan jó ember figurája bomlik ki előttünk,
aki egy-egy interjúban szinte suttogva duruzsolja el jótetteit. A vele készített műsorok mellett a konyhapszichológia hangzatos idézeteit szerette osztani trikolórba bújtatott profilképe alatt, Wass Albertet és a Bibliát idézte, ezeket a posztokat csak az intézet különböző munkaköreire kiírt álláshirdetések szakították meg néhol. Kifelé a példás gyermekvédelmi szakember szerepében tündökölt tehát, az idő múlásával azonban, aki nyitott szemmel járt, észrevehette, hogy belül teljesen más értékrendet képvisel. Azt, hogy „megfoghatatlan a pasas, nagyon védik, holott köztudott, hogy fiatal lányokat közvetít ki sugardaddy-knek”, már egy évvel ezelőtt lehetett hallani a szakmában, de a gyermekvédelem dolgozóinak kötelezővé tett, a kifogástalan életmódot vizsgáló átvilágításon gond nélkül átment.
Pedig, mint kiderült, ez csak a jéghegy csúcsa volt. Nem egyik napról a másikra kezte a gyermekvédelem gondoskodására bízott lányokat szingapúri luxusszállodákba szállítani szexmunkásnak az EMMI Budapesti Javítóintézetének élén álló népszerű intézetigazgató. Hogy hogyan jutott idáig? Ezt próbáljuk most feltérképezni.
Az éjszakás
Juhász Péter Pál 1968. október 23-án született és egy pesti, VIII. kerületi szolgálati lakásban nőtt fel édesanyjával és nővérével. „Ahogy én felnőttem, ugyanolyan Janus-arcú volt, mint a gyermekvédelemnek a javítóintézeti ellátása. Édesanyám egy sokgyerekes családból érkezett, hozta azt a hagyományokon alapuló, vidéki, paraszti kultúrát, hitet, ami neki mindig erőt adott” – mesélte a Találkozás című műsorban. Ahogy egykori kollégáinak visszaemlékezéséből is kiderül, szeretett beszélni arról, hogy a kerttel, fürdőszobával rendelkező, tiszta szolgálati lakás és a környéken szerzett barátok pince- és zsáklakásainak kontrasztja miként nyomta rá bélyegét a világszemléletére. Azt, hogy a társadalom peremére szorult, kiszolgáltatott gyerekekkel akar foglalkozni, életének ebben a szakaszában döntötte el.
A középiskola után képesítés nélküli óvodapedagógusként helyezkedett el ott, a nyolcadik kerületben, a szegény gyerekek között. „Mindenfajta szakmai tudás nélkül, ösztönből kezdtem el velük foglalkozni (…) egy kicsit többet dolgoztam és beletettem a szabadidőt (…) úgy voltam vele, hogy a rendezett gyerekekkel mindenki foglalkozik, velük meg senki nem szeretne. Akkor ott van hely, akkor majd én velük fogok…” Így indult Juhász Péter Pál karrierje, amely végül nagyjából harminc gyermekvédelemben eltöltött évet ölelt fel.
Juhász elmondása szerint szeretett kirándulni és olyankor mindig magával vitt pár kallódó gyereket ebben az időben. Egy ilyen túra alkalmával találkozott néhány gyermekotthonossal, akikkel beszédbe elegyedett. Rajtuk keresztül ismerkedett meg több szakemberrel és így került a Tegyesz, azaz a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok Átmeneti Otthonába szabadidős szervezőnek, majd nevelőnek. Akkor még csak érettségivel rendelkezett, szociális munkássá később képezte magát és a családvédelem, az addiktológia, a mediáció terén is menet közben szerzett képesítéseket. A neveltek előtt szerette hangoztatni, hogy ő még most is tanul: 2019-ben minisztériumi nyomásra még a Károli Gáspár Református Egyetem szociális vezetőképzésére is beiratkozott.
Molnár László, a Tegyesz akkori igazgatója a 90-es évek közepe táján szimpatikus fiatalembernek látta Juhászt, aki rengeteg programot, kirándulást, evezős túrát szervezett a gyerekeknek. Igaz, hogy volt egy furcsa szokása – törekedett arra, hogy minél gyakrabban legyen éjszakás, és az „éber ügyeletben” mindig hajnalig égett nála a lámpa, amit azzal magyarázott, hogy ilyenkor terápiás beszélgetéseket folytat a gyerekekkel –, de az első gyanús jelzésig senki nem gondolta, hogy baj lehet vele. Olyannyira, hogy idővel két másik otthon irányítását is rábízták.
Az első jelzés 23 évvel ezelőtt, 2002-körül érkezett be az egyik igazgatása alatt álló intézmény, a Magvető utcai lakásotthon munkatársától, akit Füssy Angéla bírt szóra a közelmúltban. Reviczky Krisztina éppen éjszakás volt azon a napon, amikor az igazgató este tízkor váratlanul bejött az intézménybe és kivitt magával egy Adrienn nevű kislányt. A nevelőtanár elmondása szerint a 13 éves kislány hajnalban került elő, a testén a tettlegesség nyomaival, s igen zaklatottan vágta be a nevelőotthon előtt Juhász autójának ajtaját.
„Ne engem kényszeríts orális szexre, hanem az élettársadat!”
– idézte finomítva a nevelő, amit a lány ezek után még telefonon mondott Juhásznak.
Miután kiderült, hogy más éjszakákon is kiviszi a kislányt, Krisztina értekezlet összehívását kezdeményezte, ahová a Tegyesz-igazgató Molnár Lászlót is meghívta volna. Juhász megpróbált a lelkére beszélni, azzal érvelt az éjjeli kiruccanások mellett, hogy a terápiás beszélgetésekre csak „éjszaka nyílnak meg a lányok”, majd Krisztinát áthelyezte a másik általa irányított intézménybe, az Erzsébet Királyné úti otthonba. „Ki akarod rúgatni magad?” – szegezte a kérdést a nevelőnek az intézményi pszichológus, amikor látta, hogy továbbra is hajthatatlan. Két hónap leforgása alatt a harmadik telephelyre helyezték, ő mégis tovább ment és jelentette a tapasztaltakat Molnár László igazgatónak, aki végül feljelentést tett.
Csendben váltak meg tőle
A Magvető utcai otthon munkatársai vallomást tettek a XVII. kerületi kapitányságon, amelynek fel kellett terjesztenie az ügyet az ügyészséghez. Hogy a rendőrségen vagy az ügyészségen akadt-e el a dolog, máig sem tudni, csak annyi bizonyos, hogy végül nem történt semmi. A kollégák nem hagyták annyiban a dolgot, névtelen levelet írtak, amelyet a fővárosnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek is elküldtek. Ennek hatására belső vizsgálat indult, amelyen Juhász és a kislány is mindent tagadott. Egy nyári tábor végén aztán, amikor ismét bejelentés érkezett arról, hogy „a Péter bácsi végig együtt aludt az Adriennel”, 2005-ben csendben megváltak tőle. Az akkori igazgató, Molnár Pál úgy gondolkodott, ha megint feljelentést tesznek ellene és az bűncselekmény hiányában ismét eredménytelenül zárul, Juhász viszontperelheti az intézményt jó hírnevének megsértésére hivatkozva, erre
a presztízsveszteségre pedig nincs szüksége a Tegyesz-nek.
Juhász Péter Pálnak esze ágában sem volt elhagyni a gyermekvédelmet. Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (OGYSZB) tagja lett és itt is megtalálta az alkalmat arra, hogy kettesben legyen egy-egy kiskorúval. Miután ismét határátlépést észleltek a részéről, 2009-ben Boronyák Enikő, az OGYSZB vezetője fegyelmi vizsgálatot indított ellene, amelynek következtében felmentették munkaköréből. „Aztán jött a Fidesz kormány, őt rehabilitálták, kinevezték olyan helyre, ahol folytathatta azt, amiért felmentették (nem részletezem), engem pedig indoklás nélkül elbocsátottak” – írta Boronyák közösségi oldalán, amikor jött a hír, hogy letartóztatták egykori beosztottját. Egyesek szerint Juhász ebben az időben találkozott azzal a fiatal lánnyal, aki később élet- és bűntársa lett. Az sem kizárt, hogy a hozzá való közeledés miatt indult a fegyelmi vizsgálat is, mert Juhász egyik volt kollégája úgy emlékszik, a lány anyja annak idején feljelentést tett a férfi ellen.
Juhász elérkezett pályafutásának utolsó állomásához, amikor Dudás Zoltán (Németh Szilárd egykori titkára, aki tavaly a Fidesz színeiben indult Csepel polgármesteri székéért) a Tegyesz-igazgató Molnár Pál intő szavai ellenére felterjesztette őt az EMMI Budapesti (Szőlő utcai) Javítóintézetének élére. Bár az Emberi Erőforrások Minisztériumának a gyermekvédelmi területek jogszabály-előkészítéséért felelős főosztályvezetője, Dudás Zoltán személyes jó élményeire is támaszkodhatott Juhász Péter Pállal kapcsolatban, amikor felterjesztette a posztra (hiszen korábban kollégája volt a Tegyesz átmeneti otthonában, még táboroztattak is együtt gyerekeket). Szerepet játszhatott azonban ebben a döntésben más is. A történet folytatásából mindenesetre úgy tűnik, Juhász pályájának felívelése elválaszthatatlanul összefonódik a politikával. Még pontosabban: a tizenöt éve regnáló Fidesz–KDNP-vel.
Gyorsan átvette az irányítást
Megkerestük Dudás Zoltánt, hogy ő maga mondhassa el, milyen embernek ismerte meg Juhász Péter Pált, akivel állítólag baráti viszonyt ápolt, s hogyan ítéli meg ma az akkori döntését és mi szólt amellett, hogy támogassa a pozíció elnyerésében. Sajnos azonban, miután bemutatkoztunk, egy folyamatban lévő megbeszélésre hivatkozva nagyon gyorsan ránk tette a telefont.
A Szőlő utcai intézet élére 2011. január 26-án, két nappal egy növendék által elkövetett súlyos, életveszélyes, nevelő elleni támadás után helyezték Juhászt, először csak megbízott igazgatóként. „Azokban a kritikus napokban az egész intézet az eset utáni sokkból próbált kilábalni és az előző vezetés okozta traumát próbálta feldolgozni. Ebben a zűrzavaros helyzetben Juhász úr nagyon gyorsan átvette az irányítást és megtette a szükséges intézkedéseket” – emlékszik vissza egy egykori dolgozó. Hetekkel később – amikor a növendékek és a dolgozók is átlendültek a mélyponton, Juhász belefogott az intézmény működésének megreformálásába, amit a munkatársak pozitívan fogadtak, hiszen ezek hatására visszaszorult a növendékek közti erőszakos cselekmények, bántalmazások, esetenként előforduló szexuális zaklatások száma. A Szőlő utcába tehát tüzet oltani érkezett az új igazgató. Elődje és annak helyettese az elbeszélések szerint terrorban tartotta az intézmény dolgozóit és neveltjeit.
„Gyakoriak voltak az ezen személyek által elkövetett fizikai bántalmazások, illetve felhatalmazásukkal növendékek egymás között is gyakran bántalmazták társaikat. Másik probléma volt a fiatalkorúak igazgatóhelyettes (hölgy) által elkövetett szexuális zaklatása” – idézi fel a történteket valaki, aki már akkor is ott dolgozott. Jellemző a gyermekvédelemben bevett viszonyokra, hogy forrásunk még velünk is csak közvetítőn keresztül érintkezett. Bár már rég nem dolgozik az intézményben, mégis tart attól, hogy baja eshet, ha kiderül, hogy mesélt arról, amiket akkoriban tapasztalt. Mivel az általa elmondottak összhangban állnak más volt kollégák elbeszéléseivel, nincs okunk kételkedni a szavaiban.
Juhász belépője tehát elég jól sikerült, a kihívások minden bizonnyal felvillanyozták. Körülbelül egy év elteltével véglegesítették. Nagy elánnal vetette bele magát az ország egyik kivételesen jól felszerelt javítóintézetének irányításába. Jó szakemberekkel vette körül magát, tudta, hogy az intézmény sikere az ő nimbuszát is növeli. Rengeteg pszichológus dolgozott a keze alá tanulmányaival, volt, aki szocioterápiás csoportokat próbált ki, könyvet írt a tapasztalatairól és a Szőlő utcában dolgozó gyermekvédelmi szakemberek sikeres bűnmegelőzési projektet is létrehoztak, amiért hatalmas államtitkári dicséret járt. Igaz, hogy Juhász áldása kellett minden ötletre, de teret adott az újításoknak, a lebonyolításban azonban a helyettese járt élen. „Az igazgatóhelyettes egy végtelen jószándékú ember volt, szakmailag és emberileg ő vitte a házat” – fogalmaz egy egykori munkatárs.
Juhász Péter Pál a pályája csúcsára ért. 2017-ben magkapta a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány Jószolgálat-díját a családokért végzett szociális munkájáért. Népszerű lett a közmédia vallási és közéleti műsoraiban, interjúk, portrék jelentek meg róla, amelyek nagy áhítattal egyoldalúan pozitív képet festettek az igazgatóról. A javítóintézetben rendezett ünnepségeken gyakran megfordult a kormányzati sajtó. Az intézményt fenntartó minisztérium elismerései mellett tavaly a fideszes vezetésű Dunakeszin a város közbiztonsági díját is megkapta. Több fotón szerepel fideszes politikusok társaságában, itt például Csizi Péter helyettes államtitkárral, itt Cseresnyés Péter Zala megyei fideszes országgyűlési képviselővel, itt pedig Balogh László fideszes nagykanizsai polgármesterrel látható abban az időszakban, 2022 és 2024 között, amikor a Szőlő utcai mellett a nagykanizsai javítóintézetet is ő vezette.
A Jószolgálat-díj odaítélésében állítólag fontos szerepet játszott egy levél, amelyben egy fiatal nő leírta, milyen hálás azért, hogy 13 éves drogfüggőként kiemelte és felnevelte. Az ő története majd’ minden portréműsorban előkerült, volt olyan, amelyben a lány és annak fia, aki Juhász elmondása szerint nagyapjaként tisztelte őt, még személyesen is szerepelt. Nem sokkal azután, hogy a javítóhoz került, egy másik fiatal lány is feltűnt mellette, akit szintén mint nevelt lányát exponált, ám az intézetben nyílt titok volt, hogy a nála 25 évvel fiatalabb, félig egyiptominak mondott lány, akit vegyes szülők elárvult gyermekeként mutatott be, az élettársa. Állítólag ő adta az Aisah Zamira Tiara „művésznevet” a nevelőotthonból kikerült lánynak, aki gyakran mutogatta a nevelteknek Juhásszal közös fotóit, amelyek túrázások, utazások alkalmával vagy éttermekben elköltött vacsorákon készültek róluk.
„Csak azt tudtuk, hogy Péter embere és ahhoz képest, hogy fiatal és szakképzetlen, elég magabiztos kijelentéseket tett a szakmával kapcsolatban, amit furcsálltak a diplomás kollégák”
– emlékszik vissza egy volt munkatárs. Aisah 2016 körül került az intézményi dolgozók sorába. Először csak sportolt a gyerekekkel, aztán egyszer csak biztonsági őr lett a fiúk között ez a törékeny lány, majd nagyon rövid időn belül a biztonsági szolgálat vezető helyettesévé avanzsált és egyre gyakrabban bent is aludt a házban. A nyíltan biszexuális Aisah sűrűn körbejárta a növendékek körleteit, de mindig úgy, hogy közben kezében volt a telefonja és épp mostohaapjával kommunikált. Természetesen Juhász a vonal másik végén mindent hallott. Nagyon sok növendék és kolléga lett ennek a kémkedési trükknek az áldozata.
A kolléganők és a neveltek egy része rajongott Juhászért, a másik felük viszont gyűlölte őt. Nagyon magabiztos férfiként, ám kissé nárcisztikus személyiségként írják le egykori munkatársai, akik gyakori hangulatingadozásairól is beszámolnak. A róla készült felvételeken azonnal feltűnt, de az őt ismerők is felhívták rá a figyelmet, hogy a keze általában remegett. Ő azt mondta, ez csak egy gyógyszer mellékhatása, de a kollégák arról beszéltek egymás között:
ha egy 50 körüli férfinak úgy remeg a keze, mint egy parkinsonosnak, akkor ott valami nincs rendben.
Drog- vagy alkoholfüggőség jeleit nem látták, azt azonban észrevették, hogy idővel egyre jobban látszott rajta a félelem. Baljós jel volt az is, amikor az összes emeleten falakat emelt, amelyekkel elválasztotta a csoportokat egymástól. Elmondása szerint attól félt, hogy ismét történik valami az intézetben, ennek szeretett volna elébe menni. A rendészek közül sokakat menesztett, helyettük a Váci Börtönből vett át olyanokat, akik ott alkalmatlannak bizonyultak. Ezeknek a börtönőrből lett rendészeknek csak erőszakkal sikerült kordában tartani a fiatal, 12-18 év közötti srácokat, amit a nevelők nem néztek jó szemmel.
Sokan kezdenek majd vallani
Juhász mindig csinos, fiatal kolléganőkkel vette körül magát, akikről azt pletykálták, hogy korábban a szeretői voltak. „Én az ilyen munkahelyi pletykákra sosem adtam, de most azzal kellett szembesülnöm, hogy minden sorra beigazolódik, amit suttogtak róla” – mondja egy egykori munkatárs, akit 2018-ban megkeresett és Juhász Péter Pálról kérdezgetett a IX. kerületi rendőrkapitányság, több másik kollégája vallomása alapján. „A vallomásomban igyekeztem nem belemenni a pletykákba, megmondom őszintén, fel sem merült bennem, hogy ezeknek van alapja” – mondja az exmunkatárs, aki ma már naivnak és jóhiszeműnek látja magát. Szerinte sokan voltak az intézmény munkatársai között, akik nem nézték jó szemmel az igazgató dolgait, jópáran fel is mondtak, vagy el lettek távolítva ezért.
„Tragédia, hogy ez több mint húsz évig folyhatott és hogy mindez most ráég azokra a szakemberekre, akik becsülettel dolgoztak ezeken a munkahelyeken.”
Most, hogy a gyerekek kezdenek majd vallani, valószínűleg sok ember fog célkeresztbe kerülni. Fontos lenne megvédeni azokat, akik igyekeztek a nehézségek ellenére is szakszerű munkát végezni és végre megtisztítani a szakmát azoktól, akik az igazgatóhoz hasonlóan csak presztizsépítésre használják a munkahelyüket jól hangzó kijelentésekkel, miközben a verbális, olykor tettlegességgel is párosuló cselekedeteiknek a beosztott dolgozók ugyanúgy áldozatai, mint a gyerekek – véli a Szőlő utcai intézmény egykori munkatársa.
Nagyjából 2015-2016-tól kezdtek újra rossz irányba fordulni az események az intézetben. Az erős kezdés után Juhász vezetői kvalitásairól fokozatosan egyre negatívabb képet alkottak a házban dolgozó szakemberek. Egyre több ésszerűtlen és a munkát hátráltató döntést hozott, emiatt a legtöbb növendék már nem nézett fel rá annyira. Ezt az igazgató azzal ellensúlyozta, hogy elhitette velük: közben tud járni az érdekükben a bírónál, az ügyésznél. „Ezt a legtöbb növendék el is hitte. Körbezsongták őt, mint a darazsak, de a háta mögött kopasz g..inek hívták. Az ígért segítségek persze rendre elmaradtak” – mondja egy volt kolléga. Bár igyekezett a végtelen türelmű, megértő nevelő látszatát fenntartani, az egykori munkatárs szerint néha el-elcsattant egy-két pofon a kamerák holtterében. A nőkkel szembeni tiszteletlenséget paradox módon nagyon szigorúan büntette, ugyanakkor nagy kísértésnek tette ki a nevelteket azáltal, hogy csinos, gyakran lengén öltözködő fiatal nőket alkalmazott. (A Szőlő utcai javítóintézetben csak ítéletükre váró fiúkat tartanak fogva.)
A gyerekek és a kollégák között is voltak kedvencei, akikkel kivételezett. Előszeretettel patronálta azokat a gyerekeket, akik bűnözői családból származtak, tehát transzgenerációsan hozták magukkal a családi szocializációt. Bár volt kollégája ezt szakmailag helyesnek ítélte, úgy tapasztalta, ezek a gyerekek sokszor mégsem érdemelték ki az igazgató megkülönböztető figyelmét. Juhász Péter Pál nemcsak közbeszerzésen, hanem saját jogon is intézhette a gyerekek étkeztetését, ruházkodását, így lehetősége nyílt arra, hogy ezeket a jutalmazás eszközeivé tegye.
Direkt módon sosem politizált a kollégák előtt, az értekezleteken csupán érintőlegesen beszélt arról, hogy mostani kormányunk mennyire gyermekbarát és hogy mindent megtesz a gyermekek védelméért. Az viszont tény, hogy az intézet felügyeletét ellátó minisztérium vezetőivel napi kapcsolatban volt. Nem csak szakmai elkötelezettségből. Erre abból következtettek a munkatársak, hogy az értekezleteken mindig elbüszkélkedett azzal, a kapcsolatai révén mennyi mindent el tud intézni az intézet javára. Neveket sosem említett, de azt mindenki láthatta, hogy heti rendszerességgel ki-be járnak az ügyészek és a bírók az intézményből. „Köztudott volt, hogy nagyon sok kétes ügyet (növendékek közötti erőszak, szexuális zaklatások, stb.) elsimított az ügyészségen és a rendőrségen dolgozó ismerőseinek segítségével” – mondja a Szőlő utcai javító egyik volt alkalmazottja, aki úgy tudja, nemcsak a minisztériumban, a gyermekvédelemben is voltak magas rangú segítői.
Szélsőséges történetek
Az elmondottak alapján tehát legalább hét éve folyhatott nyomozás Juhász ügyében, ám hogy mi vezetett a lebukásához, azt egyelőre nem tudhatjuk. Tény, hogy ő és az élettársa az utóbbi években már egyre kevésbé titkolták az anyagi jólétet. Juhász sokáig egy tűzpiros kabrióval, majd egy 30 milliós Lexussal járt, élettársa pedig egy „AISAH 13” rendszámú Ford Ranger Raptorral (újonnan 28-30 millió forintba kerül) és két quaddal pózol azon a tavaly tavasszal készült fotón, amely a háttérképe lett a Facebookon. Juhász oldalára, holott azelőtt gondosan ügyelt a látszatra, idén januárban már egy közös fotó is kikerült egy quad-túráról, a lány pedig állítólag még elővigyázatlanabb volt a közösségi médiában.
hirdetés
Az intézmény munkatársai 2018-ban észlelték, hogy fölvettek két lányt a konyhára, akik azonban nem alkalmasak a munkára, ellenben időnként feltűnnek Juhász Péter Pál irodájában. A két lány, mint utóbb kiderült, egy másik gyermekotthonból került a képbe, méghozzá a biszexuális Aisah csábítására. Őket még kiskorúként, 2013-14 környékén kerítette bűvkörébe a fiatal lány, aki menedéket adott nekik, amikor „szökésben voltak”, azaz engedély nélkül eltávoztak a gyermekotthonból, ahol éltek. A „menedék” egy idő után kötelezettségeket is rótt rájuk. Egyikőjük egy nap bevallotta nevelőjének, hogy Juhász és a barátai feljárnak Aishához, aki „szívességi szolgáltatásként együtt van velük”, ha azonban épp nem ér rá, neki kell „kiszolgálnia” a férfiakat.
A történtek folyományaként az intézmény vezetője a számára biztosított lehetőséggel élve kerekasztal-beszélgetést hívott össze, ahol jelen volt a fenntartó és a rendőrség is. A beszélgetés azonban nem vezetett sikerre, mivel – ahogy a jelzést adó nevelő Füssy Angélának elmesélte –,
a jelenlévő rendőrnek a beszélgetés egy pontján megcsörrent a telefonja, felállt és azt mondta: leszóltak neki fentről, hogy ezt a beszélgetést zárja le és hagyja ott.
Később állítólag azt mondta az intézményvezető érdeklődésére, hogy így, nem sokkal nyugdíj előtt, szeretné megtartani a rangját, ezért nem indít eljárást. Az intézmény dolgozóinak pedig jelezték: ne nagyon tegyenek semmit azért, hogy ebből ügy legyen, ha továbbra is szeretnék gyakorolni a hivatásukat. Ha ez valóban így történt, az azt jelenti, hogy a most leleplezett visszaélések megakadályozására már több mint tíz évvel ezelőtt minden lehetősége meglett volna a hatóságoknak.
Juhász Péter Pált és a beosztottjaként dolgozó élettársát május 27-én vették őrizetbe. A Rendészeti Államtitkárság tájékoztatása szerint Juhász és társa először pártfogolt, majd prostituáltként futtatott két, korábban gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányt, akiknek, bár papíron a javítóintézetben vállaltak munkát, valójában a testükkel kellett pénzt keresniük. Az 57 éves férfi irányított, a 32 éves nő egyezkedett az online felületeken kínált szexhirdetésekre jelentkezőkkel, és kezelte az áldozatok szolgálatatásaiért kapott pénzt. Emberkereskedelem és kényszermunka, valamint közfeladati helyzettel való visszaélés bűntette a megalapozott gyanú a párral szemben, akiknél 121 millió forintnyi, euróban, amerikai dollárban, svájci frankban és forintban lévő készpénzt foglaltak le, járműveikkel és ingatlanjaikkal együtt.
Elég szélsőséges történetek is előkerültek az alagsorban folyó, nemi szervbe történő piercingezéstől, a nevelők és a neveltek közötti viszonyokon át az orgiákig. Ami az ügyfélkört illeti, még a fenntartó SZGYF-ben is folyosói pletykák keringtek az intézményhez járó autókról, amelyekben magas körökből, vagyonos emberek jártak rá a Juhászék által kiközvetített zsákmányra. Arról, hogy Juhászék nem csak a hazai pénzes réteg tagjait szolgálták ki, hanem külföldre is jártak a lányokkal, nemcsak a széfben fellelt valuta, de szingapúri webes hirdetések is tanúskodnak.
„Egy bűnöző gyerek csak egy kiegyensúlyozatlan fiatal, akinek nincs kellő önismerete, de aki kitanulta ezt a szakmát, arról a társadalom jogosan feltételezi, hogy rendelkezik olyan önismerettel és morális értékrenddel, amivel nagyon úgy tűnik, hogy Péter nem rendelkezett, csak feltételeztük róla. Ezt fel kell dolgozni most, nem véletlen, hogy forró dróton vagyunk mind, akik valaha együtt dolgoztunk vele” – mondja az egyik exmunkatársa, aki úgy véli, Juhász egyszerre lehetett vívódó és manipulatív személyiség, akiben az utóbbi végül felülkerekedett. „A tény, hogy ilyen csúcsragadozóvá tudott válni, a szakmánk nagyon komoly látlelete” – teszi hozzá.
„Amíg a hatalomtól kapjuk a pénzt és tőle függünk, nem tud megvalósulni az egészséges szociálpolitika”
– magyarázza a nyugdíjas szociális munkás, aki utal rá, az, hogy ma a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete rajta van a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékén, mert egy uniós pályázaton pár százezer forintot elnyert, és mindjárt Soros ügynöknek lett kikiáltva, sokat elmond erről és olyan nonszensz, amire nincsenek szavak.
A hazai gyermekvédelmi rendszer ordító hibáit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy miközben az elmúlt időszakban rengeteg elhivatott, jó szakember hagyta el a pályát a szégyenletes bérek és a tavaly bevezetett erkölcsi vizsgálat megalázó eljárása miatt, egy ilyen csúcsragadozó simán átment a kifogástalan életvitelt monitorozó átvilágításon és még a pszichológiai vizsgálaton sem akadt fenn. Az, hogy a gyerekek védelmére hivatott intézmények körül mára általános jelenség a prostitúció, elsősorban annak köszönhető, hogy az állam szegénységbe taszítja ezeket a gyerekeket, akiknek 14 éves kor alatt épp úgy 3700, 14 év fölött 5700 forint a havi zsebpénze, mint tizenöt évvel ezelőtt, miközben a többségi iskolákban nap mint nap szembesülnek azzal, hogy a nem intézetis gyerekek mennyire más életkörülmények között élnek.
Amíg a gyermekvédelmi intézményekben a vezetői réteg megközelíthetetlen „veszélyzónának” számít, amíg a gyermekotthonokban és a nevelőintézetekben nincs meg a megfelelő infrastruktúra a gyermekvédelmi törvények betartatására, amíg nem történik meg a gyermekvédelmi törvény, az oktatási törvény és a Büntető Törvénykönyv jogharmonizációja, amíg egy gyerek napi étkeztetésére 1500 forint jut, amíg megtörténhet, hogy egy nevelő nettó 280-300 ezer forintot keres, addig nincs remény az ilyen fajta bűnözés felszámolására, amely eközben napról napra szedi újabb áldozatait. Nincs mit szépíteni ezen: ezeknek a gyerekeknek a sorsa egytől egyig a szociális ágazat döntéshozóinak lelkén szárad.
Nyitókép (illusztráció): AFP
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
