Őszre halasztották az önkénytörvény megszavazását
Bölcs döntésnek nevezte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy elhalasztják a szavazást a független média és a civil szervezetek elleni törvénytervezetről. Ezt állítólag a Fidesz frakció kezdeményezte, Orbán Viktor miniszterelnök pedig tudomásul vette. Meghátrálás vagy szándékos időhúzás? Ez a két lehetséges értelmezése a mostani bejelentésének. Az igazán lényeges kérdés az, hogy változik-e érdemben a javaslat tartalma, amikor az ősz kezdetén a kérdést újra előveszik.
Alig másfél órával a június 4-i Kormányinfó kezdete előtt Kocsis Máté frakcióvezető váratlanul bejelentette, hogy mégsem szavaznak jövő héten a Halász János által május 14-én beterjesztett, majd a Fidesz frakció módosító javaslatával tovább szigorított „átláthatósági” törvényjavaslatról, amely lehetővé tenné, hogy Lánczi Tamás Szuverenitásvédelmi Hivatala külföldi érdekek kiszolgálóiként listázzon magyar civil szervezeteket és médiumokat, majd ezek működését ellehetetlenítsék.
Kocsis azzal magyarázta a halasztást, hogy sok helyről kaptak észrevételeket, és ezeket meg kell vitatni. Az Országgyűlés nyári szünete általában szeptember 1-ig tart, vagyis
ez legalább három hónapos csúszást jelent.
Korábban több prominens kormánypárti politikus célzott arra, hogy fenntartásaik vannak a tervezettel kapcsolatban. Gulyás Gergely már a múlt heti Kormányinfón úgy fogalmazott az idei 1 százalékos felajánlások elvételével kapcsolatban, hogy amennyiben „egy szabályozás visszamenőleges hatályú, akkor az alkotmányellenes”. Lázár János azt mondta néhány nappal ezelőtt, hogy „még vita van”, a törvény tartalma változhat, ő pedig „mérlegelné”, hogy ebben a formában megszavazná-e. Többek közt sem Gulyás, sem Lázár nem csatlakozott előterjesztőként a Fidesz frakció többségéhez, Orbán Viktor miniszterelnök viszont igen.
Meghátrálás vagy szándékos időhúzás?
Ez a két lehetséges értelmezése a Fidesz mostani bejelentésének. Kézenfekvő lenne a fentiek alapján, hogy a komoly hazai és nemzetközi felháborodást kiváltó törvénytervezet elfogadását azért halasztották őszre, mert a kormányon belül is voltak olyan szereplők, akik próbálták visszafogni a miniszterelnököt, és óvatosabban járnának el.
Ezt az értelmezést erősíti, hogy Gulyás Gergely a mai Kormányinfón a szavazás elhalasztásáról azt mondta, azt a frakció javasolta, amit Orbán Viktor tudomásul vett. A miniszter a halasztást bölcs döntésnek nevezte.
Gulyás igyekezett úgy feltüntetni, mintha egy ilyen visszakozás, ráadásul azután, hogy javaslatot több mint száz kormánypárti képviselő a nevére vette, bevett gyakorlat lenne a magyar politikában. „A politika szépsége, hogy vannak új változások és helyzetek”, mondta, és azt is hozzátette, ilyen új helyzet egy „jogszabályt nem elfogadni ahhoz képest, hogy el is fogadhattuk volna”. A valóságban azonban egyáltalán nem ez a helyzet:
mind a visszakozás, mind a szakmai ellenérvekre való hivatkozás merőben ritka és szokatlan,
különösen azután, hogy a miniszterelnök a törvény támogatójaként lépett fel.
A másik magyarázat szerint a Fidesz érdeke, hogy minél tovább napirenden tartsa a kérdést, ezért kifejezetten megéri a kormánypártnak az időhúzás, hiszen így ősszel ismét minden a médiáról és a civilekről szól majd. Ebben az esetben a törvény – változatlan vagy alig enyhített formájú – elfogadása már a jövő évi választás kampányának nyitánya lehet. Ezt a második értelmezést tartja valószínűbbnek Török Gábor politológus, aki úgy fogalmazott: „Ez az egész nem akkor hasznos a Fidesznek, ha átmegy, hanem akkor, ha beszélnek róla. Arra kellett, hogy megint hiszterizálja az ellenzéki tábort, és lehetőleg Magyar Péter is beálljon a sorba, felvegye a zászlót. Eddig csak részsiker, talán még az sem, de ha most megszavaznák, akkor biztos az is maradna. Vinni kell tovább, majd esetleg emelni a tétet, mert most csak ez (kiegészülve az ukránellenes narratívával) van.”
A szavazás elhalasztásával mindenesetre nem sok esélye maradt annak, hogy az idei 1 százalékos felajánlásokat elvegyék a szervezetektől; ezt egy újságírói felvetésre válaszolva gyakorlatilag Gulyás Gergely is elismerte.
A törvényjavaslat által célba vett szervezetek és a független sajtó számára ennél is lényegesebb, hogy változik-e érdemben a törvény tartalma, amikor a kérdést három hónap múlva ismét előveszik.
Nyitókép: Magyarország kormánya / Youtube
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
