Végveszély? Vaklárma? Amerikai oceanográfus a dobogós klímakockázatról
Az elmúlt másfél évben a klímadiskurzus kulcskérdése lett, hogy mi történik az Atlanti-óceán fő hőszállító áramlásával. Egy 2023-as kutatás szerint ugyanis az AMOC jóval hamarabb leállhat a korábban vártnál. Az ebből fakadó európai klímakataklizma zárójelbe tenné, amit a hazánkban várható felmelegedésről, szárazságról, időjárási szélsőségekről tudni vélünk. A Válasz Offline új, ökológiai tematikájú számában Gál Tamás magyar klímakutató mellett az MIT-n és a Harvardon kutató Carl Wunsch-sal jártunk utána az éghajlati rendszer egyik legnagyobb kérdésének.
Alaszkai telek Londonban, a mezőgazdaság összeomlása Skandináviában, az elmaradó monszun miatt éhező százmilliók Ázsiában és Afrikában, a trópusi esőerdők kiszáradása, új sivatagok születése a Balkántól Brazíliáig – miközben Észak-Amerika keleti partvidékét elönti a víz. Ha azt hinnénk, Magyarország biztonságban van, tévedünk: a Kárpát-medencében egyszerre tombolnának sarkvidéki fagyok és szaharai hőhullámok.
Ez az apokaliptikus forgatókönyv egy olyan világ képét festi fel, amelyben összeomlik az Atlanti-óceán egyik fő hőszállító rendszere, az Európa mérsékelt klímáját biztosító AMOC-áramlás. Ezt egy 2023-as kutatás szerint már 1,5–2 fokos globális melegedés is kiválthatja, akár pár éven belül is – mindez pedig szöges ellentétben áll a korábbi becslésekkel, amelyek a század végére tették a fordulópontot.
Az elmúlt hónapokban azonban új tanulmányok is napvilágot láttak, amelyek szerint nem ennyire súlyos a helyzet. A Válasz Offline friss számában kutatók segítségével tettük mérlegre a legújabb eredményeket. Megtudtuk: az óceáni áramlatok mérése, modellezése és előrejelzése a klímatudomány egyik legnehezebb területe. Erről beszélt lapunknak Carl Wunsch, az MIT emeritus professzora és a Harvard vendégkutatója, a világ egyik legismertebb oceanográfusa, aki évtizedek óta vizsgálja az óceáni cirkulációt.
„A klímaváltozás létrehozott egy új típusú tudóst, aki harminc évvel ezelőtt nem létezett: ők numerikus modelleket építenek, és azokat hajlamosak valóságként kezelni. Ezek a modellek hasznos betekintést nyújtanak a folyamatokba, néha kifejezetten ötletesek is, ám nem feltétlenül tükrözik pontosan a valóságot” – mondta a Válasznak a tudós.
Wunsch hozzátette: „Aggódom amiatt, hogy a politikai és gazdasági rendszerek még mindig nem veszik kellően komolyan a globális klímaváltozás jelentette fenyegetéseket. Ezért kettős érzéseim vannak, amikor a média olyan riasztó következtetéseket közöl, amelyek gyakran rendkívül összetett, esetenként ingatag hipotézisekre épülnek – ám ha a túlzó eredmények arra késztetik a világot, hogy cselekedjen, talán mégis hasznosak lehetnek.”
Valós veszély az AMOC gyengülése vagy összeomlása? Mi van az adatok és megfigyelési módszerek mögött? Kell-e folytatni a klímaváltozás lassításáért tett erőfeszítéseket? Összeállításunkból minden kiderül.
Az AMOC témája csak egy a sok közül, amelyet új lapszámunkban vizsgálunk. A klímaváltozás és az alkalmazkodás témakörét hat nagy blokkban, mintegy 40 kutató és gyakorlati szakember segítségével járjuk körbe – a vízügytől az energetikáig, az agráriumtól a városi zöldítésig. A 200 oldalas kiadvány már előrendelhető a Válasz Online webshopjában.
Lapbemutató: június 10-én, 16:30-tól a B32 Galériában (Bartók Béla út 32.) – vendégünk lesz többek között Jakab Gusztáv biológus és Rácz Lajos környezettörténész. Regisztráció és részletek itt!
Nyitókép: Carl Wunsch és a Válasz Offline címlapja (a portré forrása: news.mit.edu)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
