A NAV mint segélyszervezet? Valami még annál is jobban bűzlik a KSH szegénységi adatai körül
A Központi Statisztikai Hivatal jövedelemadatai szerint a NAV esetenként százezres összegekkel támogatja azokat, akik enélkül a szegénységi küszöb alá kerülnének. Az adatok alapján az adóhatóság különösen a nyugdíjasokkal nagyvonalú: 2020-ban a vizsgálatba bevont öregségi nyugdíjasok 52 százaléka élt olyan háztartásban, amely nem fizette, hanem kapta az adót. A Válasz Online áprilisban írta meg, hogy valami nagyon nem stimmel a szegénységi adatokkal, a KSH viszont azt válaszolta: érdemben nem változtatja meg a számokat. Most öt kutató cikkünkkel egyidőben megjelenő tanulmánya üzeni: ha a KSH számai korrektek, akkor az adóhatóság vált a legnagyobb hazai jótékonysági szervezetté. Ami nonszensz. Valami nagyon nem stimmel a szegénységi adatokkal, második rész.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat minden éven kiszámolja, mekkora a szegénységi ráta, vagyis a lakosság hány százaléka él a jövedelmi szegénységi küszöbnél kisebb összegből. Fontos adat, mert a választók ezen keresztül mérhetik le, mennyire sikeres a kabinet gazdaság- és szociálpolitikája. A pontos metódust ebben a cikkünkben mutattuk be, amelyben ismertettük Tátrai Annamária (az ELTE adjunktusa) és Gábos András (a TÁRKI vezető kutatója) tanulmányát. Ők áprilisban azt állították: 2018-tól olyan mértékű és minőségű eltéréseket találtak a jövedelmek eloszlásában, amelyek ismétlődő szakmai hibákra vagy szándékos beavatkozásra is utalhatnak. Magyarán: valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival.
Tömegek hajszállal a szegénységi küszöb fölött
A lakosság jövedelemeloszlását bemutató görbének ugyanis „domb” formájúnak kellene lennie, ám ez a kép megváltozott, és úgy nézett ki, mintha egy tornyot építettek volna a dombocskára, és többször éppen a szegénységi küszöb mögött voltak kiugróan magasak az adatok.
Megjegyzés: A 2005-2023-as időszak egészére elérhető interaktív vizualizáció itt látható)
Cikkünk megjelenése után két dolog történt:
- A KSH közölte, hogy a népszámlálás utáni revízió keretében ezzel a problémával is foglalkoznak, de „a változások érdemben nem befolyásolják majd a relatívjövedelmi szegénységi arány alakulását.” A Tátrai-Gábos tanulmányt pedig „áltudományosnak” minősítették.
- Miután a KSH nem tudott érdemi magyarázattal szolgálni, hogyan kerültek olyan sokan éppen a szegénységi küszöb fölé, más kutatók is bekapcsolódtak a fura adatok utáni nyomozásba.
Krekó Judit, a Budapest Intézet és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közgazdásza korábban a fogyatékkal élő emberek helyzetét vizsgálta ugyanebben az adatbázisban, és ő is rábukkant egy fura jelenségre: gyanút keltően sok olyan személyt talált, aki nem fizette, hanem kapta az adót. Vagy a járulékot.
A közgazdász megkereste Tátrai Annamáriát, és azt javasolta, kezdje el nézegetni a tornyot, pontosabban a „toronylakókat”. Vizsgálja meg a szegénységi küszöb mögötti kiugróan magas oszlophoz tartozó háztartások jövedelmét, és annak minden egyes elemét. Elsőként pedig annak a 316 embernek az adatait, akikről már az első tanulmányban kiderült, hogy extrém csoportot alkotnak, mert fillérre azonos a jövedelmük. Németh Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese erről lapunknak azt mondta, ilyen „természetes úton nem fordulhat elő.”
A NAV, mint jótékonysági intézmény?
Megnézték tehát, miből él az a 316 ember, akinek hajszálra ugyanakkora a jövedelme. Kiderült, hogy mindegyikük nyugdíjas. Ez még furcsábbá teszi a képet, mert a nyugdíj összegét még azonos bér esetén is rengeteg minden befolyásolja, a szolgálati időtől, a katonaság hosszán át a gyerekek számáig. Ha a kereseteknél azt állította Németh Zsolt, hogy a szegénységi küszöb fölötti adathalmozódás természetes úton nem fordulhat elő, hát itt még kisebb ennek esélye.
Az igazi furcsaságok csak ezután kezdődtek. A 316 nyugdíjas teljesen azonos nettó jövedelmével (ez ugye az a pénz, amit kézhez kapnak a levonások után) szemben a bruttójukra három dolog volt jellemző:
- zömmel nyugdíjból állt (ez nem volt meglepő),
- a bruttójuk, vagyis a levonások előtti jövedelmük jelentősen eltért egymástól, és
- a bruttó bérük jellemzően a szegénységi küszöb alatt maradt.
Hogyan lett a nettó jövedelmük mégis éppen ugyanannyi, és hogyan kerültek mind a szegénységi küszöb fölé? Úgy, hogy közülük 307-nek a nettója magasabb volt a bruttónál. Tehát nálunk nem levonás történt, hanem hozzáadás.
hirdetés
A kutatók már az első cikk során feltárták, hogy a tornyok léte összefügg a hiányzó adatok pótlásával vagy javításával. Indokolt esetben a KSH hozzányúlhat a számokhoz, hiszen előfordulhat, hogy valaki nem válaszol a kérdések egy részére, vagy nem emlékszik a segély vagy a családi pótlék összegére, és ilyenkor a KSH-nak ezt pótolnia kell. Az egyébként szigorúan szabályozott imputálás itt azonban speciálisan zajlott.
A beavatkozás nyomán a 307 ember bruttó jövedelme akkora összeggel egészült ki, hogy éppen a szegénységi küszöb fölé kerültek. A „toronyba”.
Ráadásul nettó jövedelmük így fillérre azonos összeg: évi 1,3 millió forint lett. (A szegénységi küszöbnél ugyanis a nettó jövedelemmel számolnak.)
No de az adatbázis szerint honnan jött az a pénz, amivel „kerekítettek”? Az adóhatóságtól.
A Krekó Judittal, Tomka Zsófiával, a TÁRKI kutatójával és Huszár Ákossal, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársával immár ötfősre bővült „kutatócsoport” részletesen bemutatja tanulmányában, hogyan történt mindez. Amennyiben az adatok helytállóak, a legkisebb összeg 2 993 forint volt, de előfordult olyan is, aki éves szinten 650 402 forintot kasszírozott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), és így érte el az 1,3 milliós értéket.
– Így fordulhatott elő, hogy bár egy idős ember havi bruttó jövedelme 81 ezer forint volt, mégis a 105 ezer forintos szegénységi küszöb fölé került, mert a különbözetet az EU-SILC adata szerint negatív adóként megkapta – jellemezte lapunknak Tátrai Annamária a „nyugdíjkiegészítés” sajátos rendszerét. Magyarán a NAV kiutalta neki.
A kutatás következő lépéseként kiterjesztették a vizsgálatot a mintában szereplő összes nyugdíjas adataira.
– Kiderült, hogy a 307 nyugdíjas esete egyáltalán nem egyedi – mondja Krekó Judit.
2020-ban a mintába került öregségi nyugdíjasok 52 százaléka élt olyan háztartásban, amely az adatbázis szerint pénzt kapott a NAV-tól.
Az egyedülélő nyugdíjasoknak 64 százaléka volt érintett, 1664 idős ember közül 1064.
Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon a nyugdíj nem adóköteles jövedelem, így már az is különös, hogy a nem dolgozó nyugdíjasoknak egyáltalán mi dolguk lehetne az adóhatósággal. Néhány személy viszont dolgozott a nyugdíj mellett, körükben olyan eset is előfordult, aki nem az adójának, hanem a teljes keresetének többszörösét kapta vissza a NAV-tól.
Azután újra bővítették a kört, fiatalokra, családokra, mindenkire. Tátrai Annamária azt találta, hogy 2020-ban a mintába került személyek 28 százalékánál megvalósult az, amiről legtöbben még álmodni sem merünk: a nettójuk több volt a bruttójuknál.
Az adatok szerint a legkirívóbb esetekben a NAV úgy működött, mint egy segélyszervezet, amelyik kiegészíti a szegény emberek jövedelmét a szegénységi küszöb fölötti értékig. A szegénységkutatással foglalkozó szociológusok, statisztikusok, közgazdászok legjobb tudásuk alapján azt állítják: Magyarországon ez nem fordulhat elő. Össze voltak zavarodva.
Megkeresték az NAV-ot, és megkérdezték, előfordulhat-e tömegesen, hogy az adó- vagy járulék visszatérítés meghaladja a befizetett személyi jövedelemadó és a járulékok együttes összegét? A válaszból kiderült, hogy nem, az adókat csak a befizetett összegig fizetik vissza. Akkor hogyan került mégis ez a KSH adatai közé? Ráadásul ennyi embernél?
Kivételesen ugyan előfordulhat, hogy valaki az előző évben túlfizeti az adóját, a következőben pedig nincs keresete, ezért több adóvisszatérítés folyik be a számlájára, mint amennyi adót az adott évben befizet. Elszigetelten lehet ilyen eset, de számításaik szerint 2014 és 2021 között a mintában 11–30 százalék között szórt azok aránya, akiknek az adatok szerint a NAV a befizetett személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékokat meghaladó visszatérítést fizetett. Vagyis nem levonta az adójukat, hanem még a hivatal utalt ki nekik jelentős összegeket.
Az egész EU-SILC adatgyűjtésnek az a lényege, hogy hiteles képet adjon a magyar (és az összes uniós) társadalomról, és a megvizsgált több ezer család jövedelmi viszonyai alapján következtessen a magyar lakosság anyagi helyzetére. Ha valóban az történt volna a mintában szereplőkkel, mint amit a KSH adatai jeleznek, akkor a NAV akár több millió embert támogathatott jelentős összegekkel.
Adatok, amik eltérnek a valóságtól
A 2013-as esztendőben ilyen esetet még nem találtak. Az ezt bemutató ábrán jól látszik: „normál években” a bruttó jövedelem magasabb, mint a nettó. Vagyis a világos kékkel jelzett nettó jövedelem sehol sem lóg a bruttót jelképező vörös sávok fölé. 2020-ban az egyfős háztartások esetében azonban teljesen másként fest ugyanez. Az ábra úgy néz ki, mint egy medence szökőkutakkal. Különösen a legkisebb jövedelműekre jellemző, hogy a világoskék uralja a képet. Rengeteg olyan eset fordul elő, amikor a nettójuk (a világos kék) magasabb, mint bruttó jövedelmük (a piros). Jól látszik, hogy szökőkútszerűen magasra lövellnek a világoskék oszlopok, mintha a tényleges jövedelmük sokszorosát kapták volna vissza az adóhatóságtól.
Ha rátekintenek a szegénységi küszöböt jelölő szaggatott vízszintes vonalra, akkor látszik, hogy a világoskék sávok miatt rengetegen kerülnek a szegénységi küszöb fölé.
Az adatokban mutatkozó problémák következtében a valóságosnál kedvezőbb lehetett a hivatalos szegénységi ráta. Noha korábban a kutatók úgy vélték, 2018-tól váltak furcsává a szegénységi adatok, az új kutatás megmutatja: a jelenség már 2014-től megfigyelhető volt. Egészen 2021-ig.
– A magyar EU-SILC adatállományban újonnan feltárt problémák arra mutatnak rá, hogy a szegénységi ráta mögötti adatok helyenként jelentősen eltérnek a hazai valóságtól, ezért a javítás egy összetett, az alapokhoz visszatérő munkát igényel – mondja erről Gábos András.
A KSH fontos nemzeti intézmény, az adat minden döntéshozatal alapja. A kutatók várják a magyarázatot a KSH-tól, és azt kérik a hivatal vezetőitől, hogy – őket is bevonva a folyamatba – részletes felülvizsgálatot tartsanak. Ennek lezárultáig pedig a KSH és az Eurostat felületein is töröljék a nyilvánvalóan téves jövedelemadatokon alapuló szegénységi statisztikákat, vagy jelöljék meg felülvizsgálat alatt álló adatként. Lapunk áprilisban felhívta a hivatal figyelmét a szakmai hibák vagy a szándékos adatmanipuláció lehetőségére. A KSH akkor a vádat visszautasította és nem számolt jelentős korrekcióval. A kutatók vizsgálata azonban rámutat, hogy az adatokkal 2014 óta, de különösen a 2020-as és 2021-es években valami nagyon nem stimmel. E pedig elkerülhetetlenné teszi a teljes adatrevíziót, és/vagy a személyes felelősség levonását.
Nyitókép (illusztráció): Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
