Júdástól az „örök zsidóig”: a legősibb antiszemita toposzt bontja le Fabiny Tamás új könyve – Válasz Online
 

Júdástól az „örök zsidóig”: a legősibb antiszemita toposzt bontja le Fabiny Tamás új könyve

Borbás Barna
| 2023.12.14. | Kult

Az egész Újszövetség és a nem kis részben rajta nyugvó európai kultúra talán legnegatívabb figurájáról írt tabuk nélküli, olykor zavarba ejtő könyvet Fabiny Tamás. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a Júdás, az elveszett tanítvány című kötetben újszövetséges teológusként feltárja, hogy a náci propagandaplakátok pénzes zacskós, kampós orrú zsidója mögött több évszázadnyi Júdás-értelmezés rejlik. Pedig az üdvtörténet szerint a rejtélyes karióti férfi nem volt kifejezetten ördögi figura, sőt masszívan része volt Jézus programjának. Vagy ahogy régebben mondták: „Júdás is csak eszköz volt Isten kezében.”

hirdetes

Ő volt az ember, aki halálra adta Jézus Krisztust. Pénzért, előre kitervelten. A kárhozat fia csókkal árulta el mesterét, utat nyitva leírhatatlan szenvedéseknek. Iskarióti Júdás neve ezért a lehető legaljasabb árulás szinonimája passiójátékokban, szépirodalmi- és zeneművek sokaságában, a képzőművészetben és a folklórban. Jellemző, hogy a Magyar Szókincstárban kisbetűs köznévként szerepel, mint „áruló, besúgó, spicli, spion” stb.

Fabiny Tamás evangélikus püspök a 2004-ben, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre beadott habilitációs értekezését frissítette fel és szerkesztette át gazdagon illusztrált, „közönségbarát” formátumra, hogy bemutassa, hogyan alakította Iskarióti Júdás képét az irodalmi és művészeti hatástörténet évszázadokon keresztül. A legfőbb tanulság, hogy napjainkban nem a lehető legközelebbről megragadható „történeti Júdás” képe él a fejünkben, hanem az, ami kétezer év alatt rárakódott.

Hogy miről is van szó, arra a legkifejezőbb példák az egzegézisnél, vagyis a szentírás-magyarázatnál sorakoznak. Magyarul a legtöbb fordításban úgy olvassuk, hogy Júdás a „kárhozat fia”, a liturgia részeként pedig azt halljuk, hogy „azon az éjszakán, amelyen [Jézus] elárultatott”. Ugyanakkor az eredeti görög szerint a „kárhozat fia” lehet „elveszés fia” is, az 1Kor 11,23 nyomán elhangzó „elárultatott” pedig – az ógörög paredideto nyomán – „átadatott” is. Fabiny Tamás emlékeztet, hogy a Péterhez, Jánoshoz és a többiekhez hasonlóan „apostolnak nevezett” (Lk 6,12-13) Júdás szörnyű tettével Isten akaratát hajtotta végre – ahogy Karner Károly teológus írta: „Júdás is csak eszköz volt Isten kezében” – , személyében pedig nem a sátán inkarnációját, hanem Jézus elveszett tanítványát kell látnunk. A legrégebbi evangélium, Márk szövege alapján legalábbis erre lehet következtetni. János Júdása már romlottabb figura.

A könyv persze nem apológia – nem lehet szó a júdási cselekedet pozitív újracsomagolásáról –, hanem

annak megértetése, mi következett abból, hogy Júdás személye a hatástörténet következtében a legfőbb rossz, az abszolút gonosz lett az európai kultúrában.

A kötet rendkívül szerteágazó, sorra veszi például Iskarióti Júdás megjelenéseit a középkori passiójátékoktól a Jézus Krisztus szupersztárig és a U2 zenekar Until the End of the World című számáig. (Itt kiegészíthetjük a szerzőt a metállal, kezdve a Judas Priesttel vagy a Metallica The Judas Kiss számával – a durvább zenéknek kifejezetten jó terep az abszolút gonosz figurája és története.)

Alábbiakban a Júdás, az elveszett tanítvány egyetlen, de talán legfontosabb részét, a zsidósággal kapcsolatos következtetéseket vesszük sorra.

Az idők során Júdás cselekedete ugyanis sokkal több lett egyetlen ember tetténél. A középkorban már Júdásra hárult a felelősség Jézus haláláért, eltúlzott sémi vonásokkal kezdték ábrázolni és egy az egyben kezdték megfeleltetni a középkor zsidó kereskedőinek, uzsorásainak. S hogy miért?

A „történeti Júdás” származását homály fedi, de az evangéliumok – direkt és indirekt módon – Júdeához kötik. Mint a tanítványok között egyedüli júdeait, a középkor során aztán fokozatosan a teljes zsidósággal azonosították. A nyilvánvaló összekapcsolás már az egyházatyák, vagyis az 1. és a 8. század között élt kiemelkedő teológusok antijudaizmusában megtörtént. Aranyszájú Szent János többször is hangsúlyozta olvasóinak, hogy mindazt, amit Júdással kapcsolatban mond, tulajdonképpen a zsidóság egészére érti. I. Geláz (Gelasius) pápa szerint a zsidók Júdásról kapták a nevüket. (Ennek csupán annyi az alapja, hogy mind a nép, mind a tanítvány elnevezése Júda törzsére utal.) A 2. században élt Hierapoliszi Szent Papiasz püspök, ókeresztény író Júdás öngyilkosságáról szóló naturalisztikus leírásában elviselhetetlen szagról értekezik, amely miatt az akasztott ember környezetében haladók kénytelenek voltak az orrukat is befogni. A középkorban ezt kifejezetten a foetor Judaicusra („zsidó bűz”) tett célzásként értették. Ez az oka, hogy a passiójátékok Júdás melletti szereplői gyakran fintorgó arckifejezést mutatnak, illetve hogy a foetor Judaicust általánosan is használták az izraelitákra, olyan testi tulajdonságként, amelytől csak a keresztséggel lehet megszabadulni.

Ha már passiójáték: mint Fabiny Tamás rögzíti, a 13. századra visszanyúló, a 15. századra igazán népszerűvé váló dramatikus előadások jelentősen hozzájárultak a Júdás-kép módosulásához, az antijudaista toposzok elterjedéséhez. Feljegyezték, hogy a nagy nyilvánosság előtt (legtöbbször piactereken) előadott játékokban Júdás szinte állandó ismertetőjegye lett a pénzes zacskó, melyből aprólékosan számolta a 30 ezüstöt. Ezen keresztül a korabeli zsidó kereskedőket vetítették bele, és a közönség rezonált is: nem egyszer spontán pogromok követték a passiójátékokat a középkori európai városokban.

1459-ben a frankfurti magisztrátus elrendelte, hogy a zsidók nem hagyhatják el otthonaikat a dramatikus előadás alatt, nehogy áldozattá váljanak.

A Júdás = zsidóság megfeleltetés a képzőművészetben is elterjedt. A karióti tanítvány tipizált, sárga ruhás (utalva az irigységre, a testiségre, betegségre és a halálra), vörös hajú, kampós orrú, mezítláb járó, már-már ördögi figura lett, nyakában pénzes zacskóval. Ennek egyik legjobb példája Caspar Isenmann elzászi gótikus festőnek a colmari (Franciaország) Szent Márton-templom 1465-ban készült főoltárán látható részlete, ahol Júdást vörös hajjal, óriási kampós orral, kidülledő szemekkel ábrázolta. (Nyitóképünkön ez látható.)

Jellemzőnek mondható Hans Holbein 1500-1501-es úrvacsorai képe is, ahol csak Júdás szerepel „zsidós” külsővel. Albrecht Dürer kortársa, Jerg Ratgeb az 1519-es herrenbergi oltárképén sátántól való megszállottsággal, kitüremkedő nemiséggel festette meg Júdást. A képzőművészet példáit még sokáig lehetne sorolni.

Vagyis a kampós orrú, gonosz zsidó nem a náci Der Stürmer, hanem a középkor találmánya – jegyzi meg Röhrig Géza költő a Fabiny-kötet ajánlójában. A nemzetiszocialista esztétika nem felfedezett, hanem újrafelfedezett valamit, ami közvetlenül visszavezethető Iskarióti Júdáshoz, pontosabban azokhoz a rétegekhez, amelyek az egyházatyák óta rárakódtak. A nácik alatt direktben is használták az ördögi Júdás figuráját. Dietrich Eckart bajor költő Ébredj, Németország című szerzeménye a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt paramilitáris szervezeteként működő SA indulója lett: „Zúgják a harangok toronyról toronyra […] Úgy látszik, Júdásé lesz a hatalom…”

×××

„Az egyház számadással és bűnvallomással tartozik. E munkámmal is elégtételt kívánok adni évszázadokon át megbántott zsidó testvéreimnek” – írja a kötet előszavában Fabiny Tamás, és látva a hatalmas kutatómunkát, világos, hogy ez nem csupán valamiféle udvariassági formula. Az olvasót mellbe vágja, mi lett két évezred alatt az Iskarióti Júdásról alkotott európai képpel. Pedig nem szükségszerű, hogy a megbocsáthatatlan árulót, a sátán inkarnációját lássuk benne. Inkább az elveszett tanítványt, akiről bár nem tudhatjuk, hogy hazakerült-e az „atyai házba”, de rá is érvényes lehet az evangéliumnak az a mondata, amelyet Jézus a tékozló fiúra mond: „…elveszett és megtaláltatott”.

Ha az elmúlt évezredekben Júdás nem az abszolút rossz, hanem az elveszett tanítvány lett volna, talán a zsidó–keresztény-viszony is másként alakul.


Nyitókép: Caspar Isenmann Jézus elfogatásáról szóló oltárképe (részlet)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#Fabiny Tamás#Júdás#kereszténység#Újszövetség#zsidóság