Rárepült a „régmúlt” a főváros vagyonára: újra akcióban Puch, Baja és a Mesterházy-kör – Válasz Online
 

Rárepült a „régmúlt” a főváros vagyonára: újra akcióban Puch, Baja és a Mesterházy-kör

Bódis András
| 2023.09.26. | sztori

Az MSZP két robotosa, Puch László volt pénztárnok és Baja Ferenc választmányi elnökhelyettes azt próbálja elérni a főpolgármesteri vezetésnél, hogy 2036-ig garantáltan az ő cégük rendelkezzen a budai Vár és a Citadella közötti patinás tabáni teniszteleppel, elitklubbal – tudta meg a Válasz Online. A múlt beköszöntének egyéb jelét is észleltük Budapesten: a néhai SZDSZ Mesterházy Ernője által alapított Future-cégcsoport hirtelen a DK-s portfólióba tartozó Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legfőbb beszállítójává avanzsált.

hirdetes

A 2010-es kormányváltásig szinte naponta szerepelt a hírekben Puch László korábbi MSZP-kincstárnok, a gazdasági – majd közlekedési, hírközlési és energiaügyi – tárca volt államtitkára, valamint az ugyancsak legendás Baja Ferenc, aki a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként „szerelt le”. Puch mára kivonult a politikából, majd’ minden szem elől eltűnt. Illetve, mint látni fogjuk, a Fidesz-kormányzat szponzorációja mellett üzletemberkedik. Bár ausztriai vállalkozásának hazai képviseleti irodáját (és leánycégeit) tavaly ősszel váratlanul átköltöztette a szocialisták alapítványi hálózatához tartozó Villányi úti konferenciaközpontba, nem valószínű, hogy ez bármiféle nagy visszatérést jelentene. Baja Ferenc ugyancsak láthatatlanná vált, de azért ő is maradt az övéi között: jelenleg is elnökhelyettes az MSZP választmányában, illetve főkurátor a Táncsics Mihályról elnevezett pártalapítványban.

Annak idején hozzájuk hasonló befolyással bírt a nagypolitikában a Demszky–Hagyó-korszak városházi „fantomja”, a balos kormány és főváros közötti jó kapcsolat motorja, az SZDSZ utolsó szárnycsapásainak egyik nagy tanúja, a BKV-s büntetőügyet váratlanul megúszó Mesterházy Ernő. Az alábbiakban róluk lesz szó – két, egymással legfeljebb csak laza összefüggésben lévő történet erejéig. Hogy mégis miért egy cikkben tárgyaljuk Puch és Baja tabáni sztoriját, valamint a Mesterházy-kör feltűnését a DK által felügyelt állatkertben? Csak mert majdnem biztosak voltunk benne, hogy ezeket a neveket már soha nem fogjuk leírni, hiszen viselőik nagyjából kikoptak a közéletből. Rossz volt a megérzésünk: ők az élő bizonyítékai, hogy a régmúlt soha nem érhet véget. Mindkét ügy évtizedekkel ezelőtt kezdődött – és még sokáig tarthat.   

I. A Tabán bevétele

A Budapesti Spartacus Tenisztelepen, ahogy néha ma is becézik, kilenc pálya áll a sportbarátok rendelkezésére (lásd képünkön) – akik között mindig feltűnően „túlreprezentálódtak” a hírességek. Egy időben egyértelműen ez volt a magyar felsőbb körök kedvenc elitklubja – a koraiak közül itt adogatott például a szövetkezetek nagy barátja, az MSZMP csúcsvezetői karát megjárt Nyers Rezső, majd 1976-ban az Ipari Szövetkezetek Szövetsége fel is húzott egy klubház-öltözőt a területre.

A kvázi zártkörű intézmény később Horn Gyula „második otthonaként” szolgált – olyannyira, hogy egy szocialista pletyka szerint nála az lett államtitkár a kormányban, aki hajnalban teniszezni járt vele a Tabánba. Később Puch László MSZP-pénztárnok, Baja Ferenc, Szilvásy György kancelláriaminiszter, Polt Péter legfőbb ügyész, Csányi Sándor OTP- és Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Pintér Sándor belügyminiszter és társaik vették be magukat a salakra, de még David B. Cornstein, az Egyesült Államok 2020-ig regnált budapesti nagykövete is megmutatta magát a fehér vonalak között.

A rendszerváltozás után jó ideig a Miniszterelnöki Hivatal gondozta, fejlesztette a főváros és állam osztatlan közös tulajdonában álló Tabáni Tenisz Centert, de aztán itt is „teljesedésbe ment” az a törekvés, hogy a sportpályákat ténylegesen használó szervezetek, egyesületek kapják haszonkölcsönbe az egyébként köztulajdonú területet. A pályarendszer tulajdonjogát végül a Gyurcsány-időszakban írták át 1/1-ben Budapest Főváros Önkormányzatára, majd 2006 augusztusában Bakonyi Tibor MSZP-s főpolgármester-helyettes aláírásával meg is született az a szerződés, amely 2036-ig az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványának „kölcsönözte ki” a teniszközpontot. A megállapodás értelmében az alapítvány jogosulttá vált harmadik félnek albérletbe adni a sportlétesítményt – vagyis a haszonszedés lehetősége külső kezekbe került. Az idők folyamán több üzemeltetőcég megfordult a ma már Magyar Iparszövetség Szociális, Kulturális és Sport Alapítványa név alatt szereplő szervezet árnyékában; a legutóbbi a 2013-ban alapított Tabáni Tenisz- és Sportcentrum Nonprofit Közhasznú Kft. E vállalkozásnak a kezdetektől hat tulajdonosa van, nem is akárkik: a fent már „seregszemlézett” Baja Ferenc és Puch László mellett a volt pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Kipszer-cégcsoport egykori feje, Végh Imre, a jelenleg műgyűjtőként mozgó Szabó András (a Kipszer korábbi tulajdonosa), a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrányban hírnevet szerzett Mészáros János, továbbá az ő érdekeltségeiben menedzserkedő Nagy Péter. 

Jelenleg tehát az iparszövetségi sportalapítvány rendelkezik a fővárosi tulajdonú tabáni teniszközponttal, a valóságban viszont minden a Puch–Baja-féle hatosfogat kezében van – titokban még a büfébevételért is ők hajolnak le. Miért állítjuk, hogy mindezt titokban teszik? Mert a klubépület étkezdéjét üzemeltető Ízvarázs Bt. kültagjaként jegyzett – egyébként pálinkaforgalmazással fogalkozó – Tarpa Organic Zrt. hivatalos tulajdonosi nyilvántartásában ugyan nem szerepel Baja család, mégis nagyrészt övék az érdekeltség. Ezt onnan tudjuk, hogy a cégbíróság felszólítására tavaly „coming outolt” egy részvényesi meghatalmazottként eljáró férfi – vagyis írásba adta, hogy Baja Ferenc és fia képviseletében vesz részt a Tarpa közgyűlésein.

Információink szerint a fővárosi önkormányzat apparátusa nemrég újra górcső alá vette a tabáni teniszbizniszt. Egy lapunk birtokában lévő feljegyzés szerint az iparszövetségi alapítvánnyal kötött haszonkölcsön-szerződést akár fel is lehetne mondani, mert

a teniszcentrum-tulajdonos fővárost hivatalos formában senki nem tájékoztatta arról, hogy albérlőként a Puch–Baja-céghálózathoz került a kasszakulcs és a büfé

– noha a kontraktus minden ilyen esetre azonnali írásbeli értesítési kötelezettséget ír elő az érdekelteknek. Az önkormányzati hivatalnokok azt is rosszallják, hogy a régi idők szocijai által birtokolt tabáni nonprofit kft. lényegében felhatalmazás nélkül elkerítette – és parkolóként hasznosítja – a klubház bejáratánál lévő, ugyancsak fővárosi tulajdonú közparkot. A Válasz Online öt napja emailben érdeklődött Puch Lászlótól és Baja Ferenctől a részleteket illetően, de az érintettektől cikkzártánkig semmiféle reakció nem érkezett. Megtudtuk viszont, hogy az MSZP volt „csúcsragadozói” miként próbálják – szerződésbontás helyett – megőrizni, sőt gránitszilárdságúvá változtatni a tabáni status quót. Nemrég kezdeményezték a fent citált haszonkölcsön-szerződés átruházását, vagyis azt, hogy az iparszövetségi alapítványt kihagyva 2036-ig közvetlenül az ő nonprofit kft.-jük rendelkezhessen a teniszközponttal. Így az alapítvány külső nyomásra sem tudná kitenni őket az üzemeltetésből, mert ők maguk lépnének a fővárossal kötött szerződésben az iparszövetségiek helyére.

Pintér Sándor belügyminiszter játszik Temesvári Andrea egykori válogatott teniszező ellen a jótékonysági céllal megrendezett XIII. Valentin-napi páros teniszversenyen, a tabáni Tenisz Centerben 2011. február 12-én (fotó: MTI/Lakatos Péter)

Ma még nem világos, mit lép erre a „felkérésre” a főpolgármesteri vezetés. Van olyan elképzelés, hogy csak akkor engednek Puchéknak, ha ők egyszer és mindenkorra lemondanak a telken lévő klubház-felépítményről, amely ma – speciális módon – nem osztja a telek sorsát, azaz nem az önkormányzaté (mivel bizonyíthatóan az Ipari Szövetkezetek Szövetsége építette saját pénzeszközei felhasználásával). Mindezt esetleg tudná úgy kommunikálni Karácsony Gergely stábja, hogy 2036-ra visszaszereztek egy komplett vagyonelemet a fővárosnak – de

lényegét tekintve mégiscsak a régi MSZP-sek újabb 13 évig tartó bebetonozásáról lenne szó.

Az sem világos még, hogy a végső döntéshez a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása szükséges-e (mivel a módosítás nem érinti a szerződés időbeli hatályát), vagy elég a szocialista Horváth Csaba vezette tulajdonosi bizottság többségi – akár nagykoalíciós – igenje. Egy biztos: Puch Lászlónak lehetnek lehívható kreditjei a Fidesznél is, és nem feltétlenül azért, mert Pintér Sándor belügyminiszter a mai napig a Tabánba jár teniszezni. Miként három éve megírtuk, több olyan üzletember akad, aki 2010 előtt a baloldal szekerét tolta, most pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszere előmozdításáért fáradozik – ám Puch közülük is kiemelkedik. A Fidesz-kormányzat 1,64 milliárd forintnyi tendergyőzelemhez segítette hozzá, továbbá 315 milliós, vissza nem térítendő turisztikai támogatást szavazott meg neki egy balatonlellei panzióra – miközben cégei egyébként a parlamenti MSZP-frakciónak is számláztak. A Kisfaludy-program keretében megvalósult H55 apartmanház ma már vendégeket fogad, de ez a történet sem szívderítőbb, mint a Tabán bevétele.

A lellei hotelprojektet lebonyolító MEFTER Zrt.-t minden vérbeli hajós ismeri: a vállalatot még 1895-ben, a Mahart kvázi jogelődjeként alapították, majd a 2010-ig tartó MSZP-időszakban privatizálták; végül külföldi és offshore-áttételeken keresztül került az egykori pénztárnokhoz – benne az értékes balatoni telekkel, amely aztán Fidesz-segítséggel vált apartmanteleppé. Ilyen előzmények után mondja valaki, hogy Puch László esélytelenül pályázik a tabáni elitklub megtartására, a jobb- és baloldal közös jóindulatára!

A kormánysegítséggel felépített Puch-apartmanegyüttes Balatonlellén (forrás: Facebook)

II. Az állatkert friss Future-szerződései

A Fővárosi Állat- és Növénykertről alapvetően pozitív kép él az emberekben; hetente jönnek hírek például az örökbefogadható kispandákról, bébielefántokról, kézzel nevelt szurikátákról. Mindemellett az is tény, hogy ez a Demokratikus Koalíció által felügyelt egyik „legpénzesebb” közintézmény. Pontosabban: a fővárosi hierarchiában a Magyar Liberális Párt (MLP) kötelékéből indult, de DK-sként befutott Bősz Anett főpolgármester-helyettes alá tartozik még az állatkerten kívül a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. is, tehát ha valaki Gyurcsány Ferencék tisztakezűségét akarja ellenőrizni, e két egységnél érdemes kutakodnia. 

Nekünk egyelőre egy „ordító” dolog tűnt fel.

Noha az állatkertnek 2022 előtt semmilyen szerződéses kapcsolata nem volt Future márkanevű vállalatokkal, az utóbbi bő egy évben mégis udvari szállítóvá nőtte ki magát az SZDSZ és MLP későbbi mentora, Mesterházy Ernő által alapított Future-csoport.

Hősünk 1999-ben hozta létre a Future Clean takarítóvállalatot – mai nevén: Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.-t –, majd azt nyilatkozta, 2002-ben kiszállt a tulajdonosi körből. Ma tényleg egy szinte kibogozhatatlan céghálózat birtokolja a társaságot, melyben osztalékelsőbbségi részvényekkel terelik el a profitot ide-oda. Ám azt bíróság előtt is bizonyítani tudjuk, hogy a Future-család XIV. kerületi, alábbi képünkön szereplő székházát birtokló Fogarasi 5. Ingatlankezelő Kft.-ben Mesterházynak van közvetett tulajdonrésze, csakúgy, mint a Future Holding nevű kft.-ben.

Az állatkerttől egyébként kikértünk minden eddigi – tehát 2022-től élő – Future-szerződést, és örömmel nyugtáztuk, hogy el is küldték ezeket. A lényeg, hogy már nettó 500 millió forinthoz közelít az a pénzmennyiség, amely meghívásos vagy normál tenderek, keretmegállapodások révén a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.-nél vagy a Future Security Service Kft.-nél landolt. Jutott forrás építési és felújítási munkákraelefántistállókapu-cserérekarbantartásrajavításraőrzés-védelemre és a sor nyilván folytatódhat majd.  

Ha történelmi távlatban tekintünk a (valaha) Mesterházy-körbe sorolt takarító és létesítménygazdálkodási cégekre, tulajdonképpen semmi különös nincs abban, hogy ezek visszatérően megjelennek a fővárosi munka- és pénzlelőhelyek környékén. A 444 idei összegzése szerint Mesterházy Ernőt egy évtizede már vád alá helyezték egy másik, PQS nevű takarítóegység miatt a hírhedt BKV-s büntetőeljárásban – majd általános megdöbbenésre felmentették –, legutóbb pedig a számlagyáras óriáscsalásnál szerepelt a neve több vallomásban is (a PQS átnevezésével létrejött Prizma-vállalkozással összefüggésben).  

Az már legfeljebb poénnak alkalmas így a végére, hogy ugyanebben a számlagyáras ügyben Mesterházy mellett Baja Ferenc nevével is előhozakodott a bűncselekmény főalakja. Igaz, egyelőre következmény nélkül. Aprócska szál ez, persze, de mégiscsak összeköti a fenti Baja–Puch-ügyet és a Mesterházy-kör állatkerti behatolását.


Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#Baja Ferenc#Budapesti Spartacus Tenisztelep#Future cégcsoport#Mesterházy Ernő#MSZP#Puch László