Milyen tél jön és hogyan hat majd a háborúra? Éghajlatkutató és geográfus válaszol [HetiVálasz 151]

·2022.11.24

Február vége, vagyis a háború kitörése óta nem jönnek meteorológiai adatok Ukrajna területéről, ami egész Európában bizonytalanabbá teszi az előrejelzéseket – mondja podcastunkban Szabó Péter éghajlatkutató. Mivel Tél Tábornok idén a gázfogyasztás és a hadmozdulatok miatt is stratégiai szerepben van, összeültettünk egy időjárással és egy földrajzzal foglalkozó szakembert. Kiderül: az évszakos modelleredmények alapján Magyarország térségében az átlagosnál kissé melegebb, Ukrajna és Kelet-Európa felett hidegebb idő valószínű. Bottlik Zsolt geográfus szerint míg a napóleoni vagy a sztálini korban az orosz tél hadjáratokat volt képes eldönteni, ez ma már egyáltalán nem így van.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Vendégeink:

Bottlik Zsolt geográfus, az ELTE Társadalom és Gazdaságföldrajzi Tanszékének docense. Korábbi vendégünkkel, Karácsonyi Dáviddal együtt viszik a Youtube-on követhető Geogulliver podcastot, mely február óta a háborús események elemzésével foglalkozik.

Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza. Rendszeresen jelennek meg írásai a Másfélfok című szakportálon.

Részletek a műsorból:

Előrejelezhető, hogy hidegebb – mínusz 10-15 fokos – vagy enyhébb – plusz 10 vagy melegebb – tél áll előttünk?

Szabó Péter éghajlatkutató: Senki sem merne erre egyértelműen kategorikus hideget vagy meleget mondani, hiszen az időjárás modellezése fizikai törvényeken alapuló speciális matematikai egyenletrendszer, melynek nincsen megoldása. Azonban mégis végeznek előrejelzéseket évszakos szinten, és ez alapján azt mondhatjuk, hogy […] Magyarország térségében az átlagosnál melegebb várható a magasban (a modellek ezt könnyebben előrejelzik, mint azt, hogy a talajszint feletti 2 méteren mi valószínű), Ukrajna és Kelet-Európa felett pedig az átlagosnál hidegebb.

Ha jön egy durva tél a keleti fronton, az megnyeri az oroszoknak a háborút?

Bottlik Zsolt geográfus: Nem szabad figyelmen kívül hagyni ezeket a tényezőket, de úgy gondolom, hogy mind a geopolitikai szituációnak, mind a társadalmi helyzetnek döntőbb szerepe lesz, mint az időjárási körülményeknek. Egy-egy áttörést, vagy egy-egy társadalmi problémát persze felerősíthetnek. Nyilván az, hogy sártenger van vagy fagyott talaj, az befolyásolja a harckocsik mozgását, de hát ugye az is kérdés, hogy azok, akik irányítják ezeket a harckocsikat, hogyan állnak a háborúhoz, milyen támogatást fog kapni Ukrajna, hogyan sikerül mozgósítani, vagy a harci kedvet növelni, mi történik a frontvonalban maradt civil lakossággal.

hirdetés

Igaz a pletyka, hogy a háború kitörése óta nem jönnek meteorológiai adatok Ukrajnából?

Szabó Péter éghajlatkutató: Valóban nem érkeznek sem úgynevezett METAR-adatok, vagyis a hőmérsékletről, csapadékról, látástávolságról, légnyomásról, nedvességről és szelekről szóló repülőtéri táviratok a WMO-hoz, ami a Világmeteorológiai Szolgálatot jelenti, sem más típusú megfigyelésen alapuló adatok. Csak a Krím-félszigetről. Ez egész Európában bizonytalanabbá teszi az előrejelzéseket.

Ha szétlövik Ukrajna „kritikus infrastruktúráját”, és még jön egy hidegebb tél is, teljesen elnéptelenednek az érintett területek?

Bottlik Zsolt geográfus: Nagyon lényeges eleme ennek a háborúnak, hogy két olyan ország között folyik, amelynek lakossága nagyon jelentős demográfiai krízisben volt a háború előtt is. Csökkenő népesség, elöregedés, elvándorlás. Ezeket a demográfiai folyamatokat a háborúk még drasztikusabbá tudják tenni. […] A másik, hogy a lakosság térbeli elhelyezkedése is meg fog változni. Nagyon sokan migráltak már el a frontvonalból. Ezeknek az embereknek egy része nem is maradt Ukrajnában, vélhetően minél tovább húzódik a konfliktus, annál kisebb az esélye annak, hogy a külföldre menekült embereknek nagy része haza fog térni. Lehet, hogy nem lesznek emberek – vagy nagyon kevesen lesznek, akikre egy újjáépítési folyamat támaszkodhat.


Nyitókép: Szabó Péter éghajlatkutató és Bottlik Zsolt geográfus (fotó: Vörös Szabolcs)

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Podcast