„Nem az erő, a gyengeség jele” – Tálas Péter Putyin háborújáról és amerikai érdekekről [HetiVálasz 146]

·2022.10.20

Csaknem nyolc hónapja kezdődött az ukrajnai háború – pontosabban annak a korábbi nyolc évnél lényegesen intenzívebb szakasza. Hol tartanak most a felek? Számíthatunk-e a szeptemberihez hasonló ukrán áttörésre, és mit jeleznek Zelenszkij elnök szavai, hogy Ukrajna kritikus infrastruktúrájának 30 százalékát vesztette el? Hol lehet az a pont, ahol Kijevben és Moszkvában is hajlandók azt mondani, „ennyi volt”? Mit tehet és mit tesz a Nyugat? Újabb háborús podcastunk vendége Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Részletek a műsorból:

Mi volt a célja Vlagyimir Putyinnak az Ukrajnából elfoglalt területeken szerdán bevezetett hadi állapottal, illetve az ukrán határ menti megyékben elrendelt utazási korlátozásokkal?

„Két dologgal jár együtt a részleges hadiállapot. Az egyik a kényszersorozás. A másik, hogy létre kell hozni minden ilyen megyében a területvédelmi egységeket, ami szintén a helyi erők katonai felhasználását jelenti. Ezek vonatkoznak az ukrajnai megyékre. A többiben sokkal inkább a migráció a lényeg. Megütötte az orosz vezetést, milyen sokan próbálnak menekülni a tartalékosok behívása elől – most néhány megyében be kellett vezetni ennek korlátozását. Biztosan benne van a Kercsi híd felrobbantása is, amit azért láttak elkövethetőnek, mert az orosz államapparátus korrupt, a határőrség is korrupt. Voltak olyan időszakok, és ezt tudták az ukránok, amikor bizonyos pénzösszegért átengednek bárkit. Egy ilyen helyzetet használt ki a szabotőr, úgyhogy ezt is szigorítani akarják.”

Látszik-e már bármi hatása a tervezett 300 ezerből eddig mozgósított 220 ezer embernek?

„Nem merem kijelenteni, hogy kizárólag ennek az eredménye például az ukrán előrenyomulás lassulása Harkivnál; a részleges mozgósítás első eredményét tavaszra várjuk. Ez a 300 ezer ember csak megtartani lesz képes a frontot, a kiérkezőket különböző helyekre kell elosztani. Az orosz veszteségeket százezer körülire teszik, vagyis az összes mozgósított egyharmada a kiesettek pótlására kell. A másik 200 ezer megerősíti a védekezési lehetőséget. A döntő kérdés az lesz, hogy ők milyen képzettek, milyen ellátottak lesznek, s hogy az a logisztika, amely eddig 200 ezer embert nem tudott ellátni, jobban fog-e működni 300 ezer ember ellátásában.”

Tálas Péter a Ludovika Campusán 2015. január 29-én (fotó: MTI/Illyés Tibor)

Október 8-a óta új parancsnoka van az ukrajnai orosz hadseregnek: Szergej Szurovikin, aki Szíriában kiérdemelte az Armageddon tábornok becenevet. A Kijev központjában becsapódó iráni kamikaze drónok már az ő keze nyomai?

Ez már ő – de leginkább az iráni drónok. Lehet változtatni a főparancsnokot, de a főparancsnok is csak azzal tud háborút vinni, ami a rendelkezésére áll. 2500 iráni drónt vesznek állítólag az oroszok, ami elég sok. A Nyugatnak fel kell készülnie, hogy Ukrajnának drónmegsemmisítő eszközökre lesz szüksége. Lehet változtatni a katonai eljárásokon, illetve a harc menetén és stílusán, de csodát nem lehet csinálni. Oroszország arra rendezkedett be – és ezt a mostani parancsnok is folytatni fogja – hogy rakétákkal, bombákkal, tüzérségi eszközökkel szétlövi a megszállandó területeket, majd beküldi oda a gyalogságot, hogy foglalják el. Ebben mindig jó volt Oroszország.

Mi az amerikai érdek most Ukrajnában?

„Az Egyesült Államok azt látja, hogy az a világrend, amit ő kialakított 1991-től, kezd megváltozni – poszthegemoniális korszakba lépni. Már nem tud hegemón módon intézkedni vagy irányítani, mert jönnek a status quo-megkérdőjelezők. Oroszország nagyon jelentős status quo-megkérdőjelező, viszont rendkívül alkalmas alany arra, hogy Amerika megüzenje az összes többi kihívónak: »nem biztos, hogy jó, ha ti háborúval akartok status quót megváltoztatni«. Ennél jobb és olcsóbb alkalom nincs az Egyesült Államok számára; hosszú távon abban gondolkodik, hogy »nem baj, ha Ukrajna lesz Oroszország Afganisztánja«. Oroszországnak ebben a háborúban az a korábbi nagyhatalmi imázsa, amit ő maga is épített meg – és amit mi is kialakítottunk róla –, borzasztóan erodálódik. Erodálódik azért, mert háborút indított, ami pedig nem az erő, hanem a gyengeség jele.”


Nyitókép: Vlagyimir Putyin az orosz haditengerészet napján Szentpéterváron 2022. július 31-én (fotó: AFP/Olga Malceva)

A képhez tartozó alt jellemző üres; valasz_elofizetoi_kampany_2000x558_k2-1.jpg a fájlnév

Kategória: Podcast