„A Fidesz az esélyes, de még győzhet az ellenzék” – vendégünk Tóka Gábor kutató [HetiVálasz 117]
Akár 21 százalékot is torzíthatnak a Magyarországon készülő közvélemény-kutatások – írta nemrég Tóka Gábor, a CEU kutató-professzora, a Vox Populi választási kalauz szerkesztője. Mire alapozza ezt? Mi a baj az itthoni kutatásokkal? A módszertannal van a baj, vagy csak a kutatásokhoz szükséges alapfeltételek elégtelenek? Mi várható a vasárnapi választáson? HetiVálasz podcastunkban Tóka Gábort ezekről is kérdezi Stumpf András és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Mekkora minta kell ahhoz, hogy egy közvélemény-kutatás megbízható legyen?
„Ez nem a minta méretén múlik – túl sok ember hajszolása még akár megbízhatatlanabbá is teszi. A kulcsszó a véletlenszerű minta (…), amit befolyásol, hogy ma – a 40 évvel ezelőtti 70-80 százalékhoz képest – 10 százalék a telefonos válaszadók aránya, és már a telefonszám-nyilvántartások is homályos eredetűek. (…), nem tudni melyik intézet kiket tud elérni. Annyi sejthető, hogy viszonylag kis telefonszámbázisból dolgoznak. (…) Az egész világon sokkal kevesebben válaszolnak az emberek, mert izgalmasabb az életük, nem akarják – ingyen – nem túl szórakoztató kérdéseket feltevő emberekkel megosztani az idejüket. (…) Ez okozza, hogy nem tudjuk, melyik kutatás milyen irányban torzít.”
Hogyan fordulhat elő, hogy a Fidesz-szavazók 43 százaléka és a teljes szavazókorú népesség 28 százaléka szerint a háborúval Oroszország Ukrajna ellen „jogosan lépett fel, hogy megvédje az érdekeit és biztonságát”?
„Nem tudom mással magyarázni, mint hogy nem gondolják komolyan az emberek, amikor egy ennyire sarkos, politikailag beleállós és nagyon tényellenes vélemény mögött felsorakoznak. A legtöbb ember bizonyos kommunikációs helyzetekben hajlamos arra, hogy vastag bőrrel beleálljon olyan kijelentésekbe, amiket nem egészen tart valósághűnek. E »lázadásnál« lényegesebb, hogy hogyan néz ki egy Orbán Viktorban nagyon hívő ember számára az orosz–ukrán háború. Mert nem azt mérlegeli, hogy »kint vagyok Ukrajnában, melyik oldalon lőjek?«, hanem, hogy mit mondjon egy magyar közvélemény-kutatásban, tudván azt, hogy ez meg fog jelenni a magyar nyilvánosságban. Ha ebben a helyzetben azt mondja, hogy az ukránok a jófiúk, akkor beleáll egy olyan diskurzusba, ami kellemetlen a saját politikai oldala számára. (…) Nem mindig fogják fel az emberek, hogy mi az a kérdés, amit felolvastak nekik.”
Milyen választási eredmény várható a mostanáig megismert kutatási adatok összesítésből?
„A kutatások átlaga szerinti 5 százalékos előnye mandátumszámban bőven túlreprezentálja a Fideszt, noha ebből még nem jön ki kétharmad. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a közvélemény-kutatások tévedhetnek, és akár 21 százalékos is lehet a hibahatáruk, akkor lehet sokkal nagyobb is a Fidesz előnye. Még akkor is, ha a Fidesz irányába valószínűbb a kutatások torzítása.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
