Az „elvesztegetett voks” hazugsága – kutyapártiak is átszavaznak, ha szoros a meccs

A Magyar Kétfarkú Kutya Párttal kapcsolatban egyetlen lényegi kérdés van áprilisban: hogy szavazói kormányváltást akarnak-e, s ha igen, hajlandók-e ezért „okosan” voksolni. Azaz listán a kutyákra, egyéniben az egyesült ellenzék jelöltjére. A Választási földrajz elemzői a Válasz Online megbízásából ennek jártak utána korábbi voksolási adatok alapján. Azt találták: minél kiélezettebb volt a verseny egy adott választókerületben a Fidesz és az esélyes ellenzéki jelölt között, négy éve annál nagyobb arányban adták egyéni voksukat utóbbira a kutyapártiak. Akik most akár királycsináló szerepbe is kerülhetnek. Elemzés.

„Program nélkül, érzésre” – hangzik az Oross Dániel, Farkas Eszter és Papp Réka Kinga által a Magyar Kétfarkú Kutya Pártról (MKKP) 2018-ban írt tanulmány címe. Valóban: a Kovács Gergely vezette politikai mozgalom nem kiforrott ideológiai program mentén tevékenykedik, inkább az aktuális közéleti diskurzusokra ad (gyakran vicces) válaszokat. Gondoljunk csak Kálmán Olga és Mogács Dániel felejthetetlen ATV-s összecsapására vagy a politikai kampányok ostoba és felelőtlen ígéreteit kifigurázó „örök élet, ingyen sör” szlogenre. Első nem szatirikus lépésük a kormányzati menekültellenes kommunikáció ellenében indított plakátkampány és a 2016-os menekültellenes népszavazáson való érdemi politikai részvétel volt. Arra az ellenzék még nem reagált egységesen – míg a magukat baloldalinak valló pártok a távolmaradásra kérték szavazóikat, addig a Jobbik a népszavazás kormányzati tartalmát támogatta, de a népszavazást feleslegesnek tartotta, így kampányt nem folytatott –, a Kutyapárt viszont az érvénytelen szavazásra buzdított. Ez a magyar népszavazások történetének legnagyobb érvénytelen szavazatarányát eredményezte (6,4 százalék), amelynek területisége előre is vetítette a párt későbbi támogatottságának képét.

A kutyák az első nagy országos megméretésükön – a 2018-as országgyűlési választások alkalmával – majdnem 100 ezer szavazattal 1,75 százalékot értek el. E tábort az európai parlamenti választások alkalmával is meg tudták tartani, ami hatalmas teljesítmény annak fényében, hogy az alacsonyabb részvétel miatt a pártok átlagosan csak a szavazóik 2/3-át tudják elvinni az urnákhoz. Vagy a kutyák szavazói voltak rendkívül aktívak, vagy a táborukat növelték jelentős mértékben az alatt az egy év alatt.

Szavazótáboruk területiségéről elmondható, hogy nagyrészt a nagyvárosi, felsőoktatással rendelkező területeken erősek, nem véletlen, hogy első szervezeteiket Budapesten, illetve Szegeden alapították. Ez a mintázat már a 2016-os népszavazás alkalmával látszott, hiszen a szavazólapok érvénytelenségének aránya egyenes arányban volt a településnagysággal, amely az MKKP 2018-as és 2019-es támogatottságára is érvényes.

A viccpárt szavazótáborának nagyvárosközpontúsága szinte már axiómaként él a politikai diskurzust követők fejében, azonban választásföldrajzosként nem elégedhetünk meg ennyivel, hiszen a nagyvárosok (köztük főleg a főváros) rendkívül összetett belső térszerkezettel rendelkeznek. Érdemes megvizsgálni, hogy Budapesten belül hogyan alakultak az MKKP-ra leadott voksok arányai. Ez alapján a 2018-as országgyűlési választás esetében rendkívül mozaikos képet kapunk, azzal együtt, hogy némi koncentrálódás felfedezhető a VI., VII. és VIII. kerületben. Ezzel együtt viszont szinte minden kerületben találunk olyan szavazókört, ahol 4 százalék fölötti eredményt ért el a párt listája. Összehasonlítva ezt a mintázatot – a szintén a két nagy tömbbel szemben induló – Puzsér Róbert főpolgármester-jelöltre leadott voksok arányának területiségével, nem feltétlenül ugyanaz az eloszlás látható. Egyrészt a publicista 0,6 százalékponttal kapott több szavazatot, mint az MKKP az EP-választások alkalmával, így ebben az időszakban is megfigyelhetünk növekedést a két nagy tömb ellen szavazók arányában. Másrészt viszont az MKKP-nak markánsabb területi reprezentációja volt 2018-ban, míg Puzsér támogatottsága sokkal sporadikusabb volt, így szavazói nem feltétlenül a kutyapárt hívei közül kerültek ki. 2022-ben azonban a számíthat ezekre a szavazatokra a párt, hiszen a kritikus korábban soha nem rejtette véka alá, hogy a kutyapártra fog szavazni (igaz, az előválasztáson támogatta Márki-Zay Pétert).

Természetesen a Puzsér Róberttel való összevetést kutyapárti főpolgármester-jelölt hiánya miatt tettük meg, ráadásul a párt rendkívül kevés helyen képviseltette magát a szavazólapon 2019 októberében. Ahol viszont igen, ott rendkívül eredményesen. Szombathelyen jelölőszervezetként megjelentek a végül nyertes összellenzéki polgármesterjelölt és képviselőjelöltek mellett, Budapesten négy kerületben jutott be kompenzációs listáról jelöltjük a képviselőtestületekbe, míg a párt társelnökét, Döme Zsuzsannát a IX. kerületben Baranyi Krisztina felkérte kulturális alpolgármesterének. Ezenkívül a párt támogatásáról biztosította a Fülöpjakabon és Leányfalun megválasztott polgármestereket, Bodor Sándort és Adorján Andrást.

A 2022-es választások kiinduló helyzete azonban több szempontból sem kedvező a szárnyait épphogy csak bontogató párt számára. De vajon a viccpártiság máshol is jelen van? Netán hungarikum?

Közös a sör

A fejlett polgári demokráciák szinte mindegyikében lehet találni egy vagy több olyan szerveződést, amelyek célja görbe tükröt állítani a pártok vagy az igazságtalan társadalmi struktúrák elé, illetve kifigurázni a hétköznapi politikai csatározásokat, ígéretliciteket. Az egyik irányzat az 1980-as évek óta terjedő neoliberális, munkaalapú társadalmakat figurázza ki. Ilyen például a német Anarchista Pogo Párt (Anarchistische Pogo-Partei Deutschlands), melynek céljai között szerepel a munkanélküliséghez való jog, a fiataloknak járó nyugdíj vagy minden drog legalizálása. A (már nem működő) dán Lelkiismeretesen Munkakerülő Emberek Szövetsége (Sammenslutning af Bevidst Arbejdssky Elementer) ilyen jelmondatokkal kampányolt: „Ha a munka olyan egészséges, akkor miért nem adják oda a betegeknek?”, vagy „Munka? Az minket nem zavar. Arra vannak a németek”. Ide tartozik A Lakbér Kib*szott Magas Párt (Rent Is Too Damn High Party) is, amely egy – a nevéből adódóan – tipikusan egytémás New York-i formáció.

Közös még a viccpártokban a sör és a különböző állatok vagy kitalált figurák szeretete. Az elsőt bizonyítja az 1998-ig Belaruszban működő Amatőr Sörpárt (Partyja amataraŭ piva); az osztrák Sörpárt (Bierpartei), amely 11 szavazókörben első helyen szerepelt Bécsben a 2020-as tartományi választásokon; a Csehországban 1990 és 1998 között működő Sörbarátok Pártja (Strana přátel piva); a norvég Sör Egység Párt vagy a Lengyel Sörbarátok Pártja (Polska Partia Przyjaciół Piwa). Hazánkon kívül még Kanadában jelennek meg állathoz köthető szatirikus pártnevek, mint például a Rinocérosz Párt, melynek ígérete az a paradoxon, hogy ígéreteik közül semmit nem fognak megtartani, vagy a kevésbé humorpártként működő Fehér Elefánt Párt Montreálban.

Martin Sonneborn, a német PÁRT (nevük németül betűszó, PARTEI=Párt a Munkáért, a Jogállamért, az Állatvédelemért, az Elit Támogatásáért és a Bázisdemokratikus Kezdeményezésért) viccpárt európai parlamenti képviselője az Európai Parlament plenáris ülése előtt Strasbourgban 2018. szeptember 11-én (fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Olyan példa is van azonban, amikor a viccpárt már nem csak a partvonalról szemléli az eseményeket. A német Die Partei-nek 2014 óta már EP-képviselője is van. Érdekesség, hogy ehhez elég volt akkor az országos szavazatok 0,63 százalékát begyűjteni, ami viszont így is 180 ezer fölötti voksot jelent. Ehhez képest a 2019-es választáson már 2,4 százalékot (majdnem 900 ezer voksot) kapott a párt, és így két képviselőt küldhetett az EP-be. Bár a szövetségi választások alkalmával még nem sikerült megugrani a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbértéket, egy korábbi szociáldemokrata, Marco Bülow „átállásával” Bundestag-képviselőt is kaptak. A 2021-es szövetségei választáson azonban ismét csak a szavazatok 1 százalékát (kb. 460 ezret) szerezték meg, így a törvényhozásban továbbra sem képviseltetik magukat. A párt támogatottsága viszont rendkívül hasonlatos az MKKP-éhoz, mivel a Die Partei is nagyvárosokban, például Berlinben, illetve a fejlett térségekben (a Ruhr- és a Saar-vidéken) erős.

Az „elvesztegetett szavazat” örök hazugsága

A magyar viccpárt helyzete az idei kiélezett választáson nem egyszerű, hiszen az ellenzéki tömb képviselői (valamint a nyilvánosság általuk kondicionált része) potenciális voksként tekintenek minden olyan szavazatra, amely az MKKP-ra érkezhet. 2018-ban még kizárólag azokban a körzetekben volt esélye az ellenzéknek egyéni mandátumra, ahol ma már alapvetően esélyesként tartjuk őket számon, hiszen négy évvel ezelőtt még széttartottak az ellenzéki szavazatok. A választások másnapján ennek ellenére napvilágot láttak olyan megfejtések, amelyek egyértelműen a kutyapártot tették felelőssé egyik vagy másik budapesti, vagy főváros környéki fideszes egyéni győzelem miatt. Amellett, hogy ez számszakilag is teljes tévedés (hiszen a Jobbik például szintén mindenhol külön indult, a kutyapárténál jelentősen jobb eredményekkel), módszertanilag is szándékosan tévútra tereli az MKKP-val kapcsolatos diskurzust. Ugyanebbe a zsákutcába sétált bele Márki-Zay Péter is, rögtön az előválasztási győzelmét követően, amely időszakot a kutyák elnöke élete legrosszabb hónapjaként írta le a Válasz Online-nak adott januári interjújában.

Kovács Gergely számos alkalommal hangsúlyozta, hogy meglátásuk szerint a kutyapárt-szimpatizáns nem feltétlenül menne el egyáltalán voksolni abban az esetben, ha a párt nem indulna a választáson. Ráadásul nagyon kiélezett küzdelem esetén még az MKKP-szimpatizáns is nagyobb arányban voksol stratégia mentén (tehát nem ugyanarra listán, mint ahova egyéniben húzza az ikszet). Aminek minden valószínűség szerint az ellenzéki jelölt volt a kezdeményezettje 2018-ban.

Csakhogy: annak ellenére, hogy a párt egyéni jelöltjeinek győzelmére kevés esély volt, szavazóik 81 százaléka egyéniben is támogatta az MKKP-t azokban a kerületekben, ahol volt a pártnak jelöltje. Azonban ez csak az országos átlagérték. A kutyapárti szavazók 2018-ban mintha megérezték volna az egyes választókerületek szorosságának várható mértékét. Annál nagyobb arányban voltak hajlandók egyéniben átszavazni az esélyesnek mondott ellenzéki jelöltre, minél szorosabb volt az adott választókerület eredménye (a legszorosabb körzetekben akár 40 százalékuk is megtette ezt). A két tényező természetesen hatással lehetett egymásra: lehet, hogy a kutyapárt szavazói tehettek szorosabbá bizonyos egyéni választókerületi küzdelmeket.

2018-ben 39 egyéni választókerületben állított jelöltet a párt, viszont ez a szám 2022-re már nem lesz elegendő: Volner János és a kormánypárt együttműködésének köszönhetően pártlistát csak az állíthat, aki legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Így a pártnak minimum 32-vel kell több jelölttel a startvonalhoz állnia, ráadásul a választási eredmények szempontjából nem mindegy, mely választókerületekben. A másik fontos változás pedig maga a párt támogatottsága, hiszen ma már inkább az lenne a meglepetés, ha nem tudnák minimum megduplázni szavazótáborukat mind abszolút számban, mind pedig százalékban kifejezve a négy évvel ezelőtti eredményükhöz képest. Ez még inkább felerősíti a korábbi empirikus vizsgálat fontosságát, miszerint a választókerületi verseny szorossága fokozza a kutyapárt szavazóinak átszavazási hajlandóságát. A szoros küzdelemmel rendelkező területeken akár az MKKP-s jelölt jelenléte is számíthat. Saját bevallásuk szerint ezt már a jelöltállításnál is figyelembe fogják venni – habár a párt társelnöke szerint nem egységes ebben a kérdésben a tagságuk.

A döntés meghozatalához most egy kis számítással járulunk hozzá. Ehhez két dimenzió – az MKKP támogatottsága, valamint az összellenzék és a Fidesz-KDNP jelöltje közötti különbség várható értéke – segítségével négy kategóriát alakítottunk ki. Ezek közül a zölddel jelölt kerületekben nem várható szoros eredmény, és az MKKP támogatottsága is viszonylag magasabb (1,92 százalék), így a jelöltállításhoz szükséges aláírások összegyűjtése sem jelenthet gondot. A pirossal jelöltekben viszont szoros verseny várható a jelöltek között, és az MKKP támogatottsága is viszonylag alacsony: ezeket a választókerületeket lenne érdemes elkerülniük a „passzivistáknak”. Ha az ellenzéknek mindenképpen kedvezni szeretnének, akkor a szürke kerületekben próbálnak megfelelő mennyiségű ajánlást összegyűjteni. Ha a saját dolgukat akarják megkönnyíteni, akkor pedig a sárgában, hiszen a kategóriák közül utóbbiban található a legtöbb szavazójuk (viszont ezekben elég szoros eredmény várható kormánypárti és ellenzéki jelölt között).

Sajnos a bejutási esélyeiket múltbéli adatokból nem tudjuk kellő pontossággal megbecsülni, így ezt olvasóink fantáziájára bízzuk. Az előző választási eredmények mindenesetre emelkedő pályát mutatnak, amihez csak hozzájárul az ellenzéki pártok összefogása, illetve a kutyák nagy médiareprezentációja, amely a 2019-es önkormányzati választásokon megszerzett mandátumaikból és figyelemfelkeltő utcai akcióikból ered: buszmegállókat, játszótereket, utcabútorokat korszerűsítettek vagy éppen pótoltak, a tőlük megszokott színvilágban. Mindennek várható hatásairól természetesen semmilyen primer tapasztalattal nem rendelkezünk, mint ahogyan azt sem tudjuk számszerűsíteni, hogy pontosan hány ilyen akciót hajtott eddig végre a párt. Tény, hogy mióta állami támogatásra is számíthatnak (2018-as eredményük alapján), megsokszorozódtak a lehetőségeik. A másik markáns kutyapártos tematika az éles lopásellenesség, amelyet ma még elsősorban Kovács Gergelytől láthatunk a Hegyvidéken. Nyilván nem véletlen, hogy az egész előválasztás keretrendszerét amúgy élesen bíráló és elutasító kutyák éppen Hadházy Ákos támogatásával tettek fontos kivételt Zuglóban. Arra persze április 3-án sem kapunk majd választ, mennyire fontos téma a korrupció a magyar választó számára, egyvalamit viszont most biztosan látni fogunk: hogy hol élnek azok a választók, akik a teljes magyar politikai elitet nyugdíjaznák.

A legfontosabb kérdés persze az, hogy az MKKP mennyire zavarhat be a két nagy tábor csatájába. A választás tétje mégiscsak az, hogy a Fidesz-KDNP és Orbán Viktor újabb ciklusát kezdheti-e meg, vagy 12 év után más politikai erő alakíthat kormányt. A 2018-as országgyűlési adatokból márpedig azt szűrhettük le, hogy a kiélezett eredménnyel rendelkező kerületekben az MKKP szavazói nagyobb arányban hajlandók átszavazni egyéniben az ellenzéki jelöltre. Ha tehát országosan is kiélezett helyzet alakulna ki, azt a kulcskerületekben bizony az ő szavazóik is eldönthetik.


Az elemzés szerzői:

Szöveg: Bódi Mátyás senior adatelemző, BASE life science – Barcelona

Ábrák: Kovalcsik Tamás geográfus, választási szakértő


Nyitókép: a párt logója egy lufin a Magyar Kétfarkú Kutya Párt békemenetén a budapesti Oktogonnál 2018. március 15-én (fotó: MTI/Illyés Tibor)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Nagytotál