Titokzatos Csontváry-képet árvereznek el – Válasz Online
 

Titokzatos Csontváry-képet árvereznek el

Zsuppán András
| 2021.12.08. | Kult

Különleges, ünnepi pillanat a műgyűjtők számára, hogy nyilvános aukción Csontváry képpel találkozhatnak. A Falk Miksa utcai Virág Judit Galéria alagsori kiállítóhelyiségében még bő egy hétig bárki megtekintheti azt a magyar festményt, amelynek aukciója minden idők legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul. A Titokzatos sziget az életmű egyik legrejtélyesebb darabja, álomszerű, szürreális látomás.

hirdetes

Csontváry képeihez szinte lehetetlen hozzájutni, és nemcsak a művek kiemelkedően magas műtárgypiaci értéke miatt: az ismert alkotások háromnegyede közgyűjteményekben található, vagyis soha nem kerülhet árverésre. Az ezredforduló óta mindössze négyszer szerepelt Csontváry aukción: 2006-ban a Szerelmesek találkozása eladási rekordot döntött a Kieselbachnál 230 millióval, a következő három kép pedig Virág Juditnál bukkant fel, a Hídon átvonuló társaság 2006-ban 180 millióért, a Traui tájkép naplemente idején 2012-ben újabb rekorddal 240 millióért, az Olasz halász 2017-ben 140 millióért kelt el. Csontváry Titokzatos sziget című képe, amely a december 19-i árverés 42. tétele, könnyen dönthet akár eladási rekordot is, mivel árát 300-450 millióra becsülik.

A Titokzatos Sziget kisméretű mű, díszes historizáló keretben. A szakértők az 1976-os műbirálat idején 1903-ra datálták, Csontváry ezután már csak nagy méretű vásznakat festett (fotó: Virág Judit Galéria)

A Titokzatos sziget egyáltalán nem ismeretlen a kiállításlátogatók előtt. A festmény sokáig lappangott, először 1975 augusztusában sétált be be vele a tulajdonosa a Magyar Nemzeti Galériába, ahol a bírálati csoport a neves Csontváry-szakértő, Németh Lajos vezetésével megállapította az eredetiségét, és 1903 körülre datálta. A címét is ekkor kapta, mivel a Csontváry által adott eredeti címről semmilyen információnk nincs, a képet a korabeli sajtóban nem is említik. A BÁV 1977 májusi árverésén végül 85 ezer forintért kelt el, ami nem számított kiemelkedően magas árnak, mivel gyenge kvalitásúnak tartották. Ezután hosszú időre ismét eltűnt szem elől, még a Csontváry életművét bemutató kiadványokból is hiányzott. 2003-ban viszont kiállították a Kieselbachnál, a következő évben pedig az ismert gyűjtő, Kovács Gábor tulajdonába került. Kovács a következő évtizedben számtalan kiállításra kölcsönadta, így a Honvéd Főparancsnokság épületében 2015-ben megrendezett monumentális Csontváry tárlatra is. Utoljára 2016-ban szerepelt kiállításon (Csíkszeredában és Krakkóban).

A Titokzatos sziget valóban titokzatos mű. A díszes keretbe foglalt, kis méretű festmény misztikus, álomszerű tájat ábrázol: egy aprócska tengeri szigetet, ahol nem érvényesülnek a perspektíva szabályai. A sziget dús növényzete, a színházi kulisszákra emlékeztető építmények és az emberi alakok egymáshoz viszonyított mérete nem lehet reális – a látvány érzékelhetően kívül esik a hétköznapi valóságon, a festmény valójában szürrealista, bár ez a stílus abban az időben még nem létezett. Az álomszerű hatást fokozzák a csupán fehér foltként megfestett emberi alakok: három táncoló vagy labdázó figura az épületek előtt, és további alakok a kulisszák tetején, köztük egy földgolyót tartó atlasz, amiből arra következtethetünk, hogy az utóbbiak talán óriási szobrok lehetnek. Csakhogy köztük is van két még nagyobb figura, amelyek az apró méret ellenére emberszerűen elevenek: az egyik talán lándzsát tart, a másiknak pedig állatfeje van. Alattuk régimódi lovasok vágtatnak egy talán festett felületen.

A sziget jelentése rejtély marad, olyan magánmitológia része, amihez nincs hozzáférés, mégis ismerősnek hat (fotó: Virág Judit Galéria)

A bizarr látomásra nincs egyszerű magyarázat, bármit is látunk, az olyan privát mítosz, amit csak Csontváry ismert, mégis mintha a kollektív tudatalatti egy közös legendájára, valami általánosan számára ismertre utalna. Ezt a szigetet mindannyian láttuk már álmunkban. Bellák Gábor 2013-ban Egy ismerős ismeretlen című cikkében a festmény sötét hangulatát összefüggésbe hozta azzal, hogy Csontváry meggyűlölte a tengert, miután 1903-ban Málta mellett átélt egy vad vihart:

„Ez a kép a rossz emlékek, a negatív természeti tapasztalatok baljós és vizionárius megörökítése, ahol a művész képzeletbeli nézőpontja sem a mindig megszokott szárazföldön, a parton helyezkedik el, hanem a bizonytalanban, vagyis a vízben, a tengerben. A sziget pedig egy másik világ, egy egyéni módon elképzelt, szellemszerű figurákkal benépesített »Holtak szigete«, ahol nem érvényesek a földi (szárazföldi) ábrázolási konvenciók.”

Arnold Böcklin: Holtak szigete, 1886 (Museum der Bildenden Kunste, Lipcse), Csontváry egyik lehetséges ihletforrása

A Virág Judit Galéria külön füzetet is megjelentetett a festményről, amelyben Kaszás Gábor próbálta azonosítani azokat a forrásokat, amelyek Csontváryra hathattak, és ha nem is magyarázzák meg teljesen a kép titkát, közelebb visznek a megértéséhez.A sziget olyan szimbólum az európai művészetben, amelynek nincs egyértelmű jelentése, de mindig az emberi közösségtől való elszakadást jelképezi, térből és időből kiragadott helyszín. Lehet az utópiák tiszta világa, a kiválasztottak jutalma, vagy a halottak pihenőhelye is. És pont ez az utóbbi látszik a Titokzatos sziget megfejtésének. Kaszás egy svájci szimbolista művészt, Arnold Böcklint azonosítja Csontváry lehetséges ihletőjeként.

Böcklint a magyar festő név szerint is említette egyik írásában, műveivel pedig németországi tanulmányai során találkozhatott. Böcklin leghíresebb műve a Holtak szigete című kép volt, amit öt változatban festett meg. Csontváry a legkésőbbit, a Lipcsében őrzött 1886-os verziót láthatta. Böcklin műveit 1888-ban Budapesten is bemutatták kiállításon, bár ezen a híres alkotást egy metszet helyettesítette, de a korabeli visszhang elragadtatott volt, a lapok dicsérték a festmények ragyogó színeit és az eleven, megigéző mitológiát, ami Böcklin esetében még egyértelműen antik jellegű, bár az egyes képek jelentése már nála sem mindig egyértelmű. A Csontváry képével szintén párhuzamba állítható Az élők szigete nyilvánvalóan a másik festmény párdarabja, és árkádiai idillt ábrázol, a szerelem, a művészetek és a szépség világát, talán az Ókeanosban fekvő Boldogok szigetei egyikét – de a mitológiából tudjuk, hogy oda sem az élőket költöztették az istenek.

Arnold Böcklin: Az élők szigete, 1888 (Kunstmuseum Basel). A svájci szimbolista Böcklin látomásszerű festményei még egyértelműen antik ihletésűek

Csontváry titokzatos szigete mindemellett Shakespeare elvarázsolt szigete is lehetne, ahol A vihar játszódik, legalábbis az alakok színpadiassága, az épített kulisszák és az állatfejűnek tűnő figura egyáltalán nem áll távol a színház világától.

Nem valószínű, hogy közgyűjtemény vállalkozna az igencsak borsos árú kép megvásárlására, és abban sem lehetünk biztosak, hogy új gazdája Kovácshoz hasonlóan gyakran kölcsönadja kiállításokra, ezért érdemes még a következő napokban elmenni megnézni a nyugtalanító szépségű művet. Ki tudja, mikor láthatjuk újra?

FRISSÍTÉS: A Titokzatos sziget végül a becsült ár fölött, 460 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria december 19-i árverésén, ami új rekordnak számít a magyar aukciók történetében.


Nyitókép: a festmény leleplezése a Virág Judit Galériában 2021 novemberében (fotó: Virág Judit Galéria)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>

#Csontváry#festmény#műkereskedelem#Virág Judit