Amerika megszabadult a szálkától, és a többiekbe nyomta – mi lesz Afganisztánnal? [HetiVálasz 87]

·2021.08.26

Akadálytalanul előrenyomuló tálibok, harc nélkül magát megadó, nyugati pénzen kiképzett hadsereg, kármentő üzemmódra váltott nagyhatalmak, elsősorban egy bizonyítványát magyarázó amerikai elnökkel. Meg egy magyar társadalommal, amely mintha nem értené, hogy az elmúlt két évtized a mi ügyünk is volt, nem csak az Egyesült Államoké. Arról, ami az elmúlt két hétben történt Afganisztánban, alighanem még évekig fogunk beszélni, de a mostani HetiVálaszban biztosan. Aki segít eligazodni a történtekben: Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. A kérdező Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Néhány idézet a műsorból:

Mi okozhatta az afgán védelmi erők ennyire látványos összeomlását?

„Az a nyugati mentalitás, amellyel felépítünk egy államot vagy egy hadsereget – centralizált struktúra, amely területi alapon fed le egy adott országot, a haderő tagjai pedig a központi kormányzathoz és a nemzeti identitáshoz kötődnek –, Afganisztánban sosem létezett. Ezért nem lehetett semmiféle reális alapja a »nemzetépítés« megközelítésnek, mert a törzsi identitások, a különböző vallási-etnikai csoportokhoz, illetve a helyi közösségekhez tartozás elsőbbségét a húszéves NATO-jelenlét sem tudta megváltoztatni. Naiv dolog volt feltételezni, hogy az – érdemi legitimáció nélküli – központi kormányzat alatt létrehozott biztonsági szervezet valóban működni fog, és valaki az életét fogja áldozni a központi kormány hatalmának megvédéséért.”

Helytálló-e Joe Biden amerikai elnöknek az a magyarázata, hogy a kivonulásnak nincs jó időpontja?

„Helytálló. Még akkor is, ha nem omlott volna össze ilyen gyorsan a központi hatalom és a biztonsági erők, azt, hogy középtávon ez megtörténhet, egészen nyíltan mondta mindenki. Pusztán azért, mert az a struktúra, amit kialakítottak – és ez az afgán államiság fő problémája is: – nem fenntartható. (…) Azok körében, akiknek primer érdeke lenne, hogy Afganisztánban stabilitás legyen, vagy hogy onnan ne gyűrűzzenek tovább különböző problémák – ezek: Pakisztán, Irán, a közép-ázsiai posztszovjet államok, Oroszország és Kína –, eddig a trollkodás mezején voltak nagyon aktívak. A nagyhatalmi versengés szempontjából nagyon jó volt nekik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei lekötötték magukat és beleragadtak ebbe. Amerika most kihúzott egy szálkát a saját oldalából, és belenyomta a többiekébe – most megmutathatják, mit tudnak kezdeni ezzel a helyzettel.”

Miért nem nyilvánvaló a magyar közvélemény számára, hogy – Afganisztánba katonákat küldött NATO-szövetségesként – ez nemcsak az amerikaiak ügye, hanem a miénk is? (Lásd például a múlt heti Bencsik-botrányt.)

„A magyar politikai közbeszéd az utóbbi időkben elkorcsosult: a belpolitikai érdekekhez kötődő vélemények túldimenzionálása és karakteres megjelenése felülírja a külpolitikai racionalitást. A mainstreambe is beférnek olyan, szakmailag megalapozatlan – a magyar külpolitikai érdekekkel, illetve a szövetségei rendszerünk elveivel és gyakorlataival szembemenő – vélemények, amelyek megfogalmazhatják azt, hogy a NATO mintha rajtunk kívül álló entitás és önálló cselekvő lenne, amely különböző hibákat követ el. Amennyire rekonstruálni tudom, ez az erős Amerika- és Biden-ellenességre ül fel, amely a (szélső)jobboldali megközelítésből ered.”


Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Podcast