A magyar politikai elitnek fogalma sincs, hogyan működik Kína – vendégünk Salát Gergely és Matura Tamás [HetiVálasz 77]

·2021.06.17

A ma ismert formában ezt az egyetemet a magyar adófizetőknek nem szabad kifizetni – mondja a Fudan Hungary-tervről Matura Tamás Kína-kutató, a Corvinus Egyetem oktatója. Ha mi jó kapcsolatokat akarunk a kínaiakkal, akkor Kínának érdekes termékek, erőforrások híján nem tudunk mást adni, mint politikai gesztusokat – véli Salát Gergely sinológus, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A Válasz Online minden csütörtökön jelentkező podcastadása, a HetiVálasz ezúttal a Fudan-vitáról, jó és rossz gazdasági megállapodásokról, „farkasharcos” diplomáciáról szól. Műsorvezetők: Borbás Barna és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Néhány idézet a műsorból:

Salát Gergely: Szét lehet szálazni, hogy a Fudan-projektnek mi a pozitívuma és mi a negatívuma – bőven lehet mindkettőre példát mondani. Mindkettővel kapcsolatban rengeteg fals érv jelent meg a közbeszédben. Az, hogy ez a campus káderképző lenne, netán agymosoda vagy marxizmus-leninizmus esti egyetem, teljesen megalapozatlan. A kínai egyetemek alapvetően piaci alapon működnek, a diákok kőkemény tandíjat fizetnek. Igen, a kínaiak is, és ez így lenne a Fudan Hungary-n is. Nyilvánvaló, hogy ha itt marxizmust, leninizmust, maoizmust tanítanának, akkor senki sem fizetné be az X ezer dolláros tandíjat, és néhány perc alatt csődbe menne a dolog.

Matura Tamás: Négy dimenziója van a Fudan-ügynek: meg kell nézni, hogy milyen hatása lenne a magyar felsőoktatásra, és van az ideológiai, a nemzetbiztonsági és persze a pénzügyi kérdés. Lelövöm a poént: onnantól kezdve, hogy a pénzügyi kérdést megvizsgáljuk, rájövünk, hogy teljesen mindegy, hogy a másik hárommal mi a helyzet. Ebben a formában ezt az egyetemet a magyar adófizetőknek nem szabad kifizetni. Ilyen a világon nincsen. A Times Higher Educationnel beszéltem a minap (nemzetközi felsőoktatási lap – a szerk.), nekik azért globális rálátásuk van a felsőoktatásra, kérdeztem tőlük, hogy láttak-e már olyat, hogy a fogadó állam kifizet bármennyit egy piaci alapon működő egyetemnek, hogy odatelepítsen egy campust, de azt mondták, hogy ők ilyet még nem láttak. Különösen, ha 1,5,-1,8 milliárd euróról van szó.

Salát Gergely: Azt azért érdemes kimondani, hogy azok az államok, politikusok, akik Magyarországot azzal támadják, hogy Kínával milyen jó kapcsolataink vannak, azoknak régóta sokkal de sokkal mélyebb, szorosabb, összetettebb kapcsolatai vannak Kínával. Mi a kilencvenes, kétezres években azzal voltunk elfoglalva, hogy csatlakozzunk a NATO-hoz és az EU-hoz, eközben a németek, franciák, amerikaiak már régen ott voltak Kínában, kereskedelmi és egyetemi kapcsolatokat alakítottak ki.

Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP)

Matura Tamás: Az, hogy mit kellene csinálni és hogyan kellene csinálni, két külön dolog. Amikor azt mondja a magyar kormány, hogy közelebb kell kerülni Kínához, mert a jövő nagyhatalma, az tök jó, persze, ezt nem vitatja senki Németországban és az Egyesült Királyságban sem. A hogyannal vannak itt gondok. […] Tíz éve olyan politikai gesztusokat ad Magyarország a kínaiaknak nemzetközi szinten, amiért Nyugatról ütnek-vágnak minket. Sokszor joggal. Igen, van benne kettős mérce és képmutatás is, de sokszor joggal kapunk bírálatot. […] Tíz éve megy a csápnyújtogatás Kína irányába, de az eredmények, a számok nem túl biztatóak, a magyarországi kínai befektetések mérete abszolút és relatív szempontból is elhanyagolható, az exportunk nagyjából öt éve stagnál.

Salát Gergely: Abban, hogy Kínával jóban kell lenni, talán a momentumos politikusokat leszámítva a magyar gazdasági, politikai, tudományos elit egyetért. És valóban, a hogyannal vannak problémák. Tulajdonképpen strukturális okai vannak annak, hogy Magyarország nem tud jó megállapodásokat kötni Kínával. Magyarországnak nincs olyan terméke, nincs olyan szektora, nincs olyan erőforrása, ami érdekes lenne a kínaiaknak. […] Én azt látom, hogy a magyar gazdasági és politikai elitnek irreális elvárásai vannak; fogalmuk sincs, hogy hogyan működik Kína. És hát van ez a strukturális ok is, hogy például nem vagyunk képesek gyárat építeni Sanghajban. És innentől jön az, hogy ha mi jó kapcsolatokat akarunk a kínaiakkal, akkor nem nagyon tudunk mást adni, mint politikai gesztusokat. Például vétókat az Európai Unióban.

Matura Tamás: Ezt a kínaiak egyébként nem igénylik. Többször hallottam Pekingben kutatókollégáktól, hogy nagyon köszönjük a legutóbbi vétót, keresztbetevést az Uniónak, de inkább nem kéne… Merthogy a kínaiak ugyanúgy tudják, hogy Magyarország fekete báránnyá lett az Európai Unióban vagy az egész nyugati világban, és amikor azt látják, hogy Magyarország proaktívan tesz gesztusokat, akkor ezzel Kínára is céltábla kerül, hiszen azonnal lehet mutogatni a nyugati országokban, hogy ugye-ugye, Kínának micsoda befolyása van.


Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Podcast