Újra szabad a búcsú a Covid után – 60 ezer lépés Gyimesből Csíksomlyóra
A 2020-as járványszünet után ismét zarándokok tódultak Csíksomlyóra. Nem annyian, mint „rendes években”, de több tízezren. Arra vállalkoztunk hát, hogy a búcsút különleges formában mutatjuk be: munkatársunk az ezeréves határtól, Gyimesbükkről kísérte végig 50 kilométeres zarándokútján a helyi keresztaljat. Emellett bepillanthatott a csángók felkészülésébe, megtanulva, mi minden kell ahhoz egy hagyományaira adó gyimesinek, hogy egyáltalán elindulhasson a fogadalmi zarándoklatra. És még a zarándokok hétfői hazaérkezésén is ott volt. Pünkösdi képriport.
PÉNTEK
Két héttel ezelőtti szerkesztőségi ötletelésünkön merült fel, hogy pünkösdi cikkünk egy csíksomlyói beszámoló kellene, hogy legyen. Méghozzá úgy, hogy a búcsúba kelet felől érkezőkkel abszolváljuk a zarándoklatot. Soha nem voltam még pünkösdkor a Kissomlyó- és Nagysomlyó-hegy közti Nyeregben, Gyimesben viszont már többször is, így fogant meg a gondolat, hogy az ezeréves határról gyaloglom el ‘Somlyóra az egykori Magyar Királyság és Erdély egyik legkeletibb települése, Gyimesbükk keresztaljával. Szerencsés egybeesés: a falu moldvai származású plébánosát érte a megtiszteltetés, hogy az ünnepi misén szentbeszédet mondhat. Addig azonban a közössége már túl lesz a kétnapos, csaknem 50 kilométeres gyalogúton. Mivel a vonuló keresztaljak látványa már ismerős volt, különösen az érdekelt, hogyan készülnek fel a zarándokok, mi történik velük, amíg eljutnak Csíksomlyóra. Ezért már csütörtökön megérkeztem, hogy a pénteki előkészületeket is láthassam.
Például azoknak a beöltözését, akik népviseletben – csángósban – vállalkoznak az amúgy is kimerítő útra. Mint a 69 éves Sárig Miklós Gyimesbükk Áldomáspataka nevű településrészén. Hófehér alsó- és felsőnadrág, illetve alsó- és felsőing, öv, keszkenő, mellény, kalap. Vagy Nagy Mária – Mariska néni – Gyimesbükk északi részén, vállfőhímes ingében, gyapjúövében, csíkozott lepelszoknyájában, a katrincában, gyöngyeiben, kendőjében.
Gyimes. Talán nem demisztifikálás, de a varázslatos táj lényegében egy 20 kilométer hosszú főutca, amely a Csíktól elválasztó hágótól, a Tatros folyóval párhuzamosan kanyarog a zöld dombok között elnyúló völgyben, egészen az ezeréves határig. A négy település – Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Hidegség és Gyimesbükk – lényegében egybefüggő házsort alkot, ezt időről időre gócként tagolják a Tatrosba csurgó patakokról elnevezett falurészek. Áldomáspatakáról már volt szó – a nevét onnan kapta, hogy az egykori határ két oldalán bonyolított magyar–román bizniszeket áldomással szentesítették –, de létezik például Tarhavaspataka, Bálványospataka, vagy a kedvencem: Farkasokpataka.
A zarándokút pénteki része Gyimest járta végig: a gyimesbükki keresztalj az ezeréves határnál emelt Kontumáci-kápolnánál bemutatott mise után indult útnak kora délután, hogy estére megérkezzen a 18 kilométerrel arrébb fekvő gyimesfelsőloki Szent András-templomba, ahol a helyi keresztalj – szó szerint – elöljárói üdvözölték a bükki, középloki és hidegségi társaikat. A szabály: keresztaljak találkozásakor és templomok előtt három meghajlás a kereszttel és a zászlókkal, útközben álló keresztek előtt egy meghajlás.
Az estig tartó menetelés közben megyét is váltunk, Bákóból Hargitába érünk, Gyimesbükköt ugyanis 1950-ben leválasztották Hargitáról, kényelmetlen adminisztratív akadályok elé állítva a falut. De így legalább a rendőrség is csak a megyehatárig vigyázott ránk.
SZOMBAT
Mivel előző nap a gyimesbükkiekhez a többi falu keresztaljai is csatlakoztak, szombat hajnalban már többszáz méteres egybefüggő menetoszlop indult útnak Szent András-templom szomszédságában lévő ikonikus gyimesfelsőloki vasúti völgyhídtól. A hajnali indulás indokolt volt: több mint 30 kilométeres út állt előttünk, s mivel a mise a Nyeregben délután 1-kor kezdődik, a déli érkezés erősen ajánlott.
Az egyéves kihagyás után – tavaly a koronavírus miatt a Csíksomlyóra vágyók megismerkedhettek a zarándokok nélküli búcsú fogalmával – idén ugyan lehetett búcsút tartani, de a zarándoklatnak azt az igen lényeges elemét, hogy a résztvevők templomokban aludhassanak, a román közegészségügy még nem engedélyezte. Emiatt alakult ki az az öszvérmegoldás, hogy a péntek esti célállomásról mindenki hazament éjszakára, majd hajnalra visszatértek, és úgy folytatták a gyalogutat. A Gyimes-hágó szerpentinjeit erdei úton vágtuk át, hogy megérkezzünk Csíkba, és rövid reggeli után megtegyük a Csíkszépvíz–Csíkszentmiklós–Csíkdelne–Csíkpálfalva–Csíksomlyó útvonalat.
A Nyeregben több tízezer vendég vett részt a pünkösdi misén, a gyimesiek hagyományosan kitüntető helyükön, közvetlenül a Hármashalom-oltár előtt álltak. S hallgatták Salamon József gyimesbükki plébánost, aki szülőföldje szóhasználatával élve jelentette ki, hogy „honn vannak”, vagyis otthonukban érzik magukat Csíksomlyón a fogadalmi búcsú zarándokai. Azzal is bátorított, hogy „amíg a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt, lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről”. S ha már a moldvaiak: a nagymise után a közeli Csobotfalva templomában csángó misét mutattak be.
VASÁRNAP-HÉTFŐ
Mivel a gyimesi keresztaljak csak reggel indultak haza – szállást pedig a közeli Csíkdelne plébániája biztosított –, vasárnap hajnalban volt alkalmam részt venni a hagyományos napbanézésen. Ilyenkor a hegynyeregbe visszamászva énekszóval várják a Gyimes felől kelő napot, az esemény nyomokban ősmagyar dobolást tartalmaz, persze nem a helyiek adják a ritmust. Reggel 7-kor misét mondtak a gyimesieknek a csíksomlyói kegytemplomban, majd ferences szerzetes áldotta meg a búcsúból hazaindulókat.
A hazaút szintén két részletben, a már körbeírt egészségügyi előírás betartásával történt. A keresztaljak első etapja már Gyimesközéplokig tartott, majd hétfő reggel indultak tovább, s miután a hidegségi keresztalj is elhagyta a menetet, a leghosszabb zarándokutat megtevő gyimesbükkiek – egy szinte nevetséges, kétórás szakasz után – pünkösdhétfő délelőttjén érkeztek haza. Az ezeréves határra.
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll.
Hazamegyünk, megáld majd a
Csíksomlyói Szűz Mária.
(Régi székely himnusz)
*
Ha kíváncsi a zarándoklat további részleteire, hallgassa meg HetiVálasz című podcastunkat, amelyben cikkünk szerzője beszél a csíksomlyói pünkösdi hétvégén tapasztaltakról!
*
Nyitókép: Gyimesbükk keresztalja Gyimesbükk és Gyimesközéplok – Bákó és Hargita megye – határán (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
