Fürjes Balázs mellényébe bújva ültünk le Karácsony emberével – tényleg kivérezteti a kormány a fővárost?

·2021.03.17

Vállalkozások tízezreit kérte nemrég a főváros vezetése, hogy mondjanak le az iparűzési adóelőleg felezésének lehetőségéről, különben év végére fizetésképtelenné válik Budapest a kormányzati elvonások miatt. Mindeközben a kormány állítja, hogy a főváros korántsem olyan szegény, amilyennek mondja magát. Hogy igazságot tegyünk a vitában, a Válasz Online szerette volna egy asztalhoz ültetni a főpolgármester és a miniszterelnök illetékes kinevezettjét, Kiss Ambrus költségvetéséért felelős általános főpolgármester-helyettest és Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkárt. Közülük azonban csak Kiss Ambrus vállalta a vitát, így mi szembesítettük a Fürjes nyilatkozataiban és Facebook-posztjaiban talált felvetésekkel.

– Ön volt már vállalkozó vagy cégvezető életében?

– Több mint nyolc éven át irányítottam a Policy Agenda elemzőintézetet, ami forprofit kft. formájában működött.

– Került olyan döntési helyzetbe, hogy a cég több adót fizethet, mint amennyit szükséges?

– Nem, mivel nem állt elő olyan helyzet, hogy az önkormányzatoknak ilyen jellegű kérést kelljen megfogalmazniuk a vállalkozások felé. De nyilván értem a kérdést. Ha csak a primér érdekeit nézi egy cég, akkor nyilván minél kevesebb adót akar fizetni. De egy vállalkozás sikerét az is befolyásolja, hogy milyen üzleti környezetben működik, és ez gyakran annak a függvénye, hogy az adófizetők hogyan állnak a közös teherviseléshez. Én például magánemberként is támogatnám, hogy magasabb jövedelmem miatt arányaiban is nagyobb adót fizessek, vagyis a többkulcsos adórendszer felé induljunk el.

– Magánemberként ez rendben van, de egy vállalkozásnak vannak versenytársai. Ha ők úgy döntenek, hogy nem fizetik be a nem kötelező adót, máris versenyelőnybe kerülnek a „jótékonykodó” vállalkozással szemben.

– Nem mondom, hogy ez triviális döntés – ezért is fogalmaztunk meg úgy a kérésünket úgy, hogy „aki teheti”. Egyébként a vállalatok tekintélyes része ilyen vagy olyan módon „jótékonykodik”, gondoljunk csak a CSR (társadalmi felelősségvállalás) programokra. Ezzel azt ismerik el, hogy az üzleti sikerük összetevője, hogy egészséges és jól működő a közösség, amelynek részei. Mi nem azt kértük, hogy több adót fizessenek, hanem hogy amikor döntenek arról, hogy beadják-e a felezési kérelmet, vegyék figyelembe a főváros működőképességének szempontjait.

– Hogy sült el az akció, mennyi vállalkozás fogadta el kérésüket?

A levelet 188 ezer tételes iparűzési adót fizető vállalkozásnak küldtük el, közülük 80 ezer kérte az adóelőleg-felezést. A többségük tehát nem élt ezzel a lehetőséggel, amiért ezúton is kifejezzük köszönetünket.

Az iparűzési adó felezése így is 17 milliárd forintos kiesesést jelent a Fővárosi Önkormányzat és 14 milliárdot a kerületek számára.

– Ez mit jelent a gyakorlatban?

Ennyi pénz kell egy hónapban ahhoz, hogy finanszírozni tudjuk a város működését. Ezért mondom január óta, hogy ha ez az összeg kormányzati kompenzáció nélkül kiesik, november végére fizetésképtelenné válik a főváros: olyan tartományba csúszik a fizetési egyenlegünk, ahonnan már nem lehet szavatolni azt, hogy december 31-én éjfélkor a működési folyószámlahitelt vissza tudjuk fizetni, márpedig azt a jelenlegi törvények szerint nem lehet átvinni az éven túlra.

„Egy vállalkozás sikerét az is befolyásolja, hogy milyen üzleti környezetben működik, és ez gyakran annak a függvénye, hogy az adófizetők hogyan állnak a közös teherviseléshez.” Fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs

– Ez csak az iparűzési adó felezése miatt van, nincs benne a többi kormányzati „megszorítás”, a szolidaritási hozzájárulás vagy a közműadó növelése?

– Ezek is érzékeny veszteségek, de ezek hatását beépítettük a 2021-es költségvetésbe. Megnéztük, mennyi pénz lesz a számlánkon január 1-jén, ami kb. 80 milliárd forint, hozzáadtuk a várható bevételeinket, benne az iparűzési adót, és addig faragtuk a kiadási oldalt, amíg a kettő egyenlege nullára nem jött ki. Az iparűzési adó felezését a költségvetés elfogása után egy nappal jelentette be decemberben a miniszterelnök.

Mivel a vitát nem vállalta, most mi recitáljuk Fürjes Balázs válaszát: „Ezt a csekket nem lehet benyújtani a koronavírusnak. Az államnak is, a kormányzatnak is meg az önkormányzatoknak is el kell fogadniuk, hogy elsősorban az ő nadrágszíjukon kell húzni azért, hogy tudjunk segíteni a vállalkozásoknak, a családoknak, a munkavállalóknak.”

– Egy dologban igaza van Fürjes Balázsnak. A számlát nem lehet benyújtani a koronavírusnak, mivel nem adóalany. De nem akarom elütni a választ. Egy államnak és egy önkormányzatnak teljesen más a mozgástere van egy ilyen válságban. Egy önkormányzatnak nem lehet működési hiánya. A kormány el tudja engedni a költségvetési hiányt, és meg is tette.

– Ahogy minden más kormány is.

Valóban, és helyesen tette a kormány. Válság idején nem szabad megszorítani, sőt élénkíteni kell a belső keresletet. De egy önkormányzat nem tud hitelt felvenni, hiszen tiltja a kormányzat. A kormányzat tud. És hozzájuthat fejlesztési hitelekhez, támogatásokhoz is, tavaly az Európai Beruházási Banktól (EIB) is vett fel hitelt a kormány. Egyébként mi is végigtárgyaltunk az EIB-vel egy hitelkeretet zöld fejlesztésre és közlekedési beruházásokra, és már csak a kormányzati jóváhagyás hiányzott – ezt ősszel a kormány megtagadta. Tehát amit a kormány meg tud tenni, azt meg is tette, de azokat a szereplőket szorítja meg, az önkormányzatokat, amelyeknek nincsenek eszközeik.

– Húzzák meg a nadrágszíjat, csökkentsék a személyi kiadásokat.

– Megtettük. Csökkent a főpolgármester-helyettesek száma, így értelemszerűen a munkatársaik száma is. A Stadtwerke-modell alapján egyetlen közműcégbe vonunk össze különböző cégeket, ezzel felügyelőbizottsági helyek szűnnek meg. Csökkent a közgyűlési frakciók támogatása, megszűnt két bizottság, bennük külső bizottsági helyekkel. Ezek fontos lépések, de ezen túlmenően a személyi kiadások csökkentése csak csoportos létszámleépítések árán lenne lehetséges.

Ennek a városnak 28 ezer ember dolgozik a Fővárosi Csatornázási Művek munkatársaitól a Szabó Ervin Könyvtár munkatársaiig. Egy válság közepén nem szabad stabil és a város működése szempontjából fontos munkahelyeket megszüntetni.

Az egyetlen kivétel, ha maga a feladatkör elkerül a várostól, mint a kéményseprés, de itt is megadunk minden segítséget az elhelyezkedésben azoknak is, akik nem akarnak átmenni a Belügyminisztériumhoz.

– Karácsony Gergely főpolgármester novemberben úgy fogalmazott: megtörik a több évtizedes hagyományt, hogy „politikai kifizetőhelyeket” tartsanak fenn. Ha nincsenek megszorítások, minden marad a régiben?

– Rossz az, aki rosszra gondol. A főpolgármester úr a felügyelőbizottsági helyek számának csökkentésére gondolt, amit megtettünk. Ha valaki mást ért ezen, meg kell kérdezni, hogy mire gondol.

– Fürjes Balázs azt mondja, korántsem olyan szegény az eklézsia, mint mondják. Talált is még néhány tételt, amihez hozzányúlhatnak.

– Kíváncsian várom a javaslatokat.

„Amit a kormány meg tud tenni, azt meg is tette, de azokat a szereplőket szorítja meg, az önkormányzatokat, amelyeknek nincsenek eszközeik.” Fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Menjünk végig tételesen a listáján! Februárban azt nyilatkozta, hogy a Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint a fővárosnak van 90 milliárd forint szabadon fölhasználható készpénzállománya, és van 134 milliárd forint megtakarítása állampapírokban.

– Nem tudom, hogy ez mikori adat – elképzelhető, hogy tavaly volt olyan időpont, amikor ennyi pénz állt a számlán, de abban a kerületi önkormányzatoknak járó, de általunk beszedett iparűzési adó bevétele is benne volt. Ez ettől még nem likvid pénzeszköz. 2020 olyan év volt, amikor kiesett 35 milliárd forint iparűzési adó, kiesett 25,5 milliárd forint jegyárbevétel, és megnőtt 12 milliárd forinttal az államnak fizetendő szolidaritási hozzájárulás. Ami tényszerűen igaz, hogy január 1-jén nettó 80 milliárd forint olyan likvid pénzeszközünk volt – készpénzben vagy állampapírban – amit működésre, tehát bérekre, villanyszámlára, üzemanyagra lehetett fordítani.

Van itt egy 61 milliárd forintos, a kormány által korábban jóváhagyott, le nem hívott, szabadon felhasználható hitelkeret, amit akár közösségi közlekedésre is lehet fordítani.

– Nincs ilyen. Ezt államtitkár úrnak is megírtam, mert a közigazgatás alapvetően írásbeli műfaj. Megírtam tehát neki, hogy ezt nem úgy kell elképzelni, hogy van 60 milliárd forint, és gondolkodunk, mire költsük. Az egy fejlesztési hitel, aminek a neve is mutatja, hogy fejlesztésre van, nem bérekre, működésre. A költségvetés melléklete tartalmazza, hogy milyen projektre használható fel, milyen ütemezésben, az EIB-vel egyeztetett módon. Ebben benne van a Lánchíd felújítása, a Blaha Lujza tér átépítése, energiahatékonysági pályázatok önrésze, a kerületi tér-köz pályázatok finanszírozása, utak, felüljárók felújítása. A Közgyűlést ezeket már korábban eldöntötte, mozgástér itt nincs. Ha tud benne mutatni, beszélgessünk róla.

Aztán itt van 60 milliárd forint, amiért a kormány magára vállal jelentős városfejlesztési beruházásokat.

– Ez szép, bár még semmi nem valósult meg. Megállapodás szintjén sem. Remélhetőleg a jövő héten történik előrelépés. Nézzük meg, mik ezek a beruházások: a 100 százalékig állami finanszírozású Biódom befejezése, a Műegyetem-rakparti villamosvonal kiépítése, kelenföldi intermodális közlekedésfejlesztés, a pesti alsó rakpart rekonstrukciója, a gellérthegyi sikló megépítése. A Biodóm-torzó fenntartásának kötelező költségén kívül ezek közül mi semmit sem terveztünk be a 2021-es büdzsébe, tervezési költség szintjén sem, tehát „magára is vállalja” a kormány, az nem könnyíti meg az idei évünket. Ezek elsősorban a kormány számára fontos beruházások, a mi prioritási listánkon nem lennének benne az első ötben. Ráadásul ha lesz is hozzájuk kormányzati támogatás, azok pénzügyi teljesítése évek múlva lesz aktuális.

Amikor a kormány arra hivatkozik, milyen sok támogatást jelent ez a költségvetésünk számára, az olyan, mint amikor a hó végén nem tudja fizetni az élelmiszert és a csekkeket, a fürdőszobájában pedig elrepedt a vízcső, és odajön valaki, hogy szívesen vesz ajándékba egy nagyképernyős OLED tévét. Az ilyenkor nem segítség.

– Újabb elem a listáról: kapnak a kormánytól 12 milliárd forintot a közösségi közlekedés működtetésére.

– A közösségi közlekedés működtetése kötelező önkormányzati feladat, ahogy a hajléktalanellátás, az idősgondozás, a temetőfenntartás, vagy a múzeumok és könyvtárak működtetése is. Minderre biztosít 30 milliárd forint normatívát az állam, ennek része ez a 12 milliárd. Mondhatná Fürjes Balázs, hogy a kormány nagylelkűen az idősgondozásra is ad pénzt, sőt még a hajléktalan-ellátásra is, de ennek relevanciája a jelen vitában csekély. Ezek kötelező feladatok, amelyek ellátására minden önkormányzatnak jár normatíva. És mindeközben a főváros által az államnak fizetett szolidaritási hozzájárulás, ami Tarlós István utolsó évében 10 milliárd forint volt, az most 35 milliárd forint felett van. A 30 milliárdos állami normatíva és a 35 milliárdos szolidaritási hozzájárulás egyenlege mínusz 5 milliárd, vagyis Budapest nettó befizetője lett Magyarországnak, mint Németország az EU-nak.

– Az miért baj? Budapest gazdagabb, több GDP-t termel meg, jobb az életminőség, mint az ország nagy részében.

– Ami igaz volt már az előző ciklusban is, mégis, 2018-ban +17 milliárd, 2019-ben pedig +11 milliárd forint volt ugyanez az egyenleg, azaz ennyivel többet kapott működésre a város, mint amennyit be kellett az államkasszába fizetnie. Az igazi probléma azonban az, hogy az önkormányzatok finanszírozásának a modellje fenntarthatatlan – amit egyébként Tarlós István is elmondott nagyon helyesen. Budapesten termelődik meg a GDP 37 százaléka, ez igaz, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy azt az összeget a cégek lerakják a Városháza udvarában, és mi ebből annyit költünk, amennyit akarunk. Minimális az a mozgástér, amiből bevételhez juthat a Fővárosi Önkormányzat. Kivethetünk építményadót a Margitszigeten összesen kb. két épületre, aminek összege a tervezési hibahatár alatt van. Van egy pici parkolási bevétel, befolyhat közterület-használatból 1-2 milliárd forint. Az egyetlen csatorna, amiből jelentős költségvetési bevételhez jutunk, az az iparűzési adó, és ennek is csak 54 százaléka marad a fővárosnál, a többi megy a kerületekhez.

„Budapest nettó befizetője lett Magyarországnak, mint Németország az EU-nak.” Fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs

– Megint Fürjes Balázs: „A főpolgármester a fejlesztések bejelentésével elismerte: Budapest költségvetése nincs bajban, gazdasági helyzete kiegyensúlyozott. Hiszen akinek lyukas a zsebe, az nem építkezik.”

– Persze, távolról nézve minden rendben van, felújítják a Lánchidat, megújul a Blaha Lujza tér, vagy egy sor szép fejlesztés a tervekben.

De a probléma most nem a fejlesztések finanszírozása, hanem az, hogy hogyan fizetjük ki a város közszolgáltató cégeit. Hogy járjanak a buszok és a villamosok, a Főkert tartsa karban a parkokat, fessék fel a zebrákat, elvégezzék a balesetveszélyt elhárító útfelújításokat, tartsák karban a csatornarendszert.

Még egyszer mondom: a nagyképernyős tévé nem lebecsülendő dolog, de a rezsi befizetésében nem segít.

– „Nagyon nehéz elfogadni a folyamatos panaszkodást, amikor azt látjuk, hogy a főváros pazarol, és nehéz annak segíteni, aki két kézzel önti ki a pénzt az ablakon” – írja Fürjes Balázs a Facebookon. A 3-as metró felújítása hirtelen miért drágult 10 milliárd forinttal?

– Alighanem arra gondolhatott, hogy a BKV decemberben lezárt egy elhúzódó vitát a középső szakasz alagútrekonstrukcióját végző Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel. A metrófelújítás az előző városvezetés alatt (egyébként nem nekik felróhatóan) elhúzódott, emiatt a késedelem miatt a kivitelező közel 18,4 milliárd forintos többletigénnyel állt elő. Ebből hosszas tárgyalások után végül 9,1 milliárd többletköltség elszámolásában állapodott meg a BKV, vagyis sikerült a felére lealkudnia az örökségként kapott terhet. Nem ideális helyzet, de az alternatíva az új tender lett volna, ami a metrófelújítás elhúzódáshoz és még nagyobb dráguláshoz vezetett volna. Egyébként a 3-as metró KÖZOP-beruházás, tehát EU-s pénz – mi abba forrást egyelőre nem tettünk bele.

– Arra sincs magyarázat, hogy a Lánchíd felújítása miért drágul 5 milliárddal.

– A felvetést sem értem. Nézzük a tényeket. Tavaly januárban, az előző városvezetés által kiírt közbeszerzés eredményeként a felújításra bruttó 35,14 milliárd forintért lehetett volna szerződni. Mi bruttó 26,7 milliárd forintért újítjuk fel a hidat. Olyan szerződési lehetőség, ami a mostaninál 5 milliárd forinttal kisebb összeget tartalmazott, nem volt, ilyet nem tud senki se mutatni.

– Miért kell idén a Városháza épületére 4,2 milliárd forintot költeni?

– Ez a pénz nem arra megy, hogy luxusirodává alakítsuk a Városházát. Ebből a pénzből a Merlin Színházat újítjuk fel, a Budapest Galériát költöztetjük a Városháza földszintjére és elkezdjük kialakítani az épület Kiskörút felőli, U alakú részen a Városház Parkot. Ez az épületrész a város egyik legemblematikusabb helyén van, miközben omladozik a vakolat, és úgy gondoltuk, hogy először ezt csináltatjuk meg. Belátható, hogy nem lett volna értelme először füvesíteni, majd ráküldeni a gyepre a munkagépeket a homlokzat felújításához. De megint csak olyan beruházásról beszélünk, ami fejlesztési hitelből történik, nem a működésből vesz el.

– A főváros brüsszeli képviseletének fenntartása, ami Tarlós István idejében 34 millió forint volt, most 100 millió. Miért?

– Tízmilliárd forintos nagyságrendű forrásmegvonásokról és bevételkiesésekről beszéltünk eddig, de rendben, nézzük meg ezt a jó esetben is 60 millió forintos tételt. Hiszek benne, hogy a főváros jelentős plusz bevételhez juthat, ha akár egyedül, akár konzorciumokban el tud indulni uniós pályázatokon. Nézzük meg néhány év múlva, hogy mennyi az így megszerzett források és a brüsszeli képviselet fenntartási költségének egyenlege.

– Csütörtökön összeül a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa. Mit kérnek, mivel lennének elégedettek?

– Hiszek a tárgyalóasztal erejében, nem akarok előtte üzengetni. Itt azonban fejlesztésekről lesz szó, a működés külön kérdés. Azt továbbra is fenntartom, hogy az iparűzési adó felezését valahogyan kompenzálni kell.

– Erre lát esélyt?

– Megerőszakolom magamat és optimista leszek. Arra számítok, hogy a bemutatott számok alapján a kormány is megérti, hogy ez nem játék. Viccesnek tűnhet politikailag, hogy működésképtelenné teszik a fővárost, de ez a fővárosi szövet működteti a gazdaságot.

Ha nincs tömegközlekedés, nem tudnak az emberek munkába járni. Ha az utak, felüljárók karbantartása, a víz, a csatornázás nincs rendben, a gazdaság és a társadalom nem tud működni. Ha ezzel valaki szórakozik, a gazdasági fellendülést teszi kockára.


Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Ez az interjú olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Interjú