Minek oltassam be magam, ha úgyis jönnek a mutánsok? Itt a megoldás

·2021.02.25

A harmadik hullámért felelős angol (B.1.1.7), a gyorsabban terjedő dél-afrikai (B.1.351), a „rejtélyes cseh” – éppen mire a tömeges oltásokkal sikert érhetnénk el, itt vannak a mutánsok, kész vakcináink pedig a közel egy évvel ezelőtti „vírusállapot” ellen jók. Ezzel új korszak kezdődik a védekezésben, a tudomány bekeményít: emberek tudatos megfertőzésével klinikai vizsgálat indul, jönnek a mixoltások és ráoltások. Sci-fi élőben. A Válasz Online bemutatja a vírusmutáns-határozót és a COVID elleni küzdelem új szakaszának hátterét.

Halál vagy himlő – ez elé a választás elé állítottak a XVIII. század végén Angliában siralomházban levő rabokat. A halálraítélteket arra kérték, vállalják a királyi család helyett, hogy kipróbálják a himlő elleni védekezés új módját. Nyolcan jelentkeztek a valaha hallott legvalószínűtlenebb ötlet megvalósítására: kicsit megbetegítik őket egy halálos kórokozóval, hogy így védjék ki a fertőzést. Lehet-e kicsit himlősnek lenni? – minden korábbi tapasztalat azt jelezte, hogy nem. A hóhérral szemben az orvostudomány mégis vonzóbbnak tűnt, és nyolcból hét elítéltnél működött is a módszer. Később magán a királyi családon is kipróbálták. Így terjedt el a himlő elleni vakcinálás Angliában. 

Hasonló történik a következő hetekben, csak éppen nem halálraítélteket, hanem „ártatlan” önkénteseket fertőznek meg. S persze nem himlővel, de azért komoly betegséggel, a koronavírussal, amelyről előzetesen senki sem tudja, kinél okoz tünetmentes fertőzést és kinél fatális szövődményeket. Egyelőre hatásos gyógymód sincs ellene. 

Korábban hasonló engedélyt csak fiatal és egészséges embereknek és rájuk veszélytelen kórokozónál (például influenzánál) adtak, fel sem vetődött, hogy bárkit életveszélybe sodorjanak a tudomány érdekében. Christopher Chiu, a londoni Imperial College kutatója most mégis megkezdheti a vizsgálatot.

A rendhagyó kísérlet azért kapott engedélyt, mert a koronavírus az utóbbi hónapokban megváltoztatta a viselkedését. Korábban is voltak mutánsai, minden vírusnak vannak, de ezek a változatok nem tértek el jelentősen egymástól, nem voltak fertőzőbbek, és akit az egyik vírusváltozat megbetegített, a másik változattal szemben is – legalább négy-hat hónapra – védettséget szerzett. Szeptember elején azonban brit tudósok Kentben azonosítottak egy olyan vírust, amelynek szerkezete több jellegzetes ponton is eltér a korábbiaktól. A hivatalosan B.1.1.7-nek nevezett variáns, amelyet felfedezésének helye alapján angol vírusnak neveznek, azóta bevette az egész világot. Sokkal gyorsabban terjed a korábbi változatoknál, Angliában vészesen le is terhelte az egészségügyi ellátórendszert.

A tudósok az elmúlt hónapokban megtanulták, hogy egy vírusról passzív szemlélőként sokkal kevesebbet tudhatunk meg, mint ha emberek megfertőzésével magunk idézzük elő a betegséget. Most erre készülnek, mert nem zárható ki, hogy egy ilyen kísérlet emberi életek ezreit mentheti meg. Pedig már úgy tűnt, hogy a „húzd meg, ereszd meg”-megoldással, vagyis hol szigorúbb, hol enyhébb járványügyi szabályokkal kihúzzuk a tömeges védőoltásokig. Az adatok egészen a brit variáns megjelenéséig úgy alakultak, ahogy a nagykönyvben megírták: két héttel a korlátozások bevezetése után már látszott az új fertőzések számának visszaesése, újabb két hét múlva a kórházi ápoltak száma is csökkenni kezdett, végül pedig a halálesetek is ritkábbak lettek. 

Most minden megváltozott. A britek hiába zárták le az országukat, a kórházaik az év végén alig bírták a nyomást. A szlovákok hiába irtották ki a régi vírus nagy részét folyamatos országos teszteléssel, az új vírusvariánsok tarolnak náluk. Hiába esett át egy brazil város szinte teljes lakossága már korábban a fertőzésen, most megint járvány van náluk. Magyarországon is november óta van érvényben kijárási korlátozás, még a kávéházi teraszok is zárva tartanak három hónapja, az országnak mégis tíz olyan megyéje van, ahol a múlt héten 40 százaléknál nagyobb mértékben gyorsult a vírus terjedése az előző hét naphoz viszonyítva. 

Egyszerre két járvány dúl tehát: a régi vírusvariánst, a járvány második hullámát Magyarországon is sikerült a kijárási korlátozással leszálló ágba kényszeríteni, de közben az angol verzió járványos tempóban terjed – fittyet hányva a kijárási korlátozásokra és az éttermi zárlatra.

A Nemzeti Népegészségügyi Intézet szakértői az angol mutánst már Budapest, Debrecen, Tatabánya, Székesfehérvár és Győr szennyvízmintáiban is kimutatták, és közvetlenül 400 embernél tudták beazonosítani. Kilenc betegnél pedig a cseh változatot (dél-afrikai és brazil mutánst itthon még nem találtak).

×××

Kis mutánshatározó

Angol (B.1.1.7)

Mikor fedezték fel?

2020 szeptemberében az angliai Kentben, ezért nevezik angol vírusnak.

Jelen van nálunk is? 

Igen, ez okozza a járvány harmadik hullámát. 

Súlyosabb betegséget okoz? 

Több brit közlés szerint gyakrabban halálos kimenetelű. 

Gyorsabban terjed? 

Igen, 2-3 személy helyett átlagosan négynek adják tovább a fertőzöttek, ezért többen betegszenek meg és kerülnek kórházba. 

Hatásosak ellene a nálunk engedélyezett oltások? 

Igen.

Megfertőzi a betegségen már átesetteket? 

Nem. 

Miben különbözik a korábbi változattól?

Gyakran fejfájás és hasmenés az első tünet, ezért nehéz felismerni. Legalább két hétig képes fertőzni, ezért érdemes zárótesztet kérni a betegség után. 

Dél-afrikai (B.1.351)

Mikor fedezték fel?

2020 október elején.

Jelen van nálunk is? 

Még nem mutatták ki. 

Súlyosabb betegséget okoz? 

Nincs rá bizonyíték.

Gyorsabban terjed? 

Igen. 

Hatásosak ellene a nálunk engedélyezett oltások? 

Igen, de kevéssé, mint az angol mutáns ellen. Az AstraZeneca vakcinája az egyetlen, ahol nem látunk tisztán. Az enyhe fertőzés ellen nem véd, a súlyos eseteknél ettől még jó lehet, de erre nincs bizonyíték.

Megfertőzi a betegségen már átesetteket? 

Nem tudunk ilyen esetről. 

Miben különbözik a korábbi változattól?

Elsősorban a gyógykezelés módjában, bizonyos gyógyszerek kevéssé hatnak rá.   

Brazil (P.1)

Mikor fedezték fel?

2021. január elején Japánban egy brazil utas reptéri vizsgálata során, innen kapta a nevét.

Jelen van nálunk is? 

Még nem mutatták ki. 

Súlyosabb betegséget okoz? 

Egyelőre nem tudjuk.

Gyorsabban terjed? 

Igen. 

Hatásosak ellene a nálunk engedélyezett oltások? 

Igen, bár kevéssé, mint a korábbi variációk ellen. 

Megfertőzi a betegségen már átesetteket? 

Igen, vannak dokumentált esetek, és a brazil Manaus városon kétszer is átsöpört a járvány, másodszor a mutáns vírus okozta.  

Miben különbözik a korábbi változattól?

Egyelőre kevés információ áll erről rendelkezésre.

A rejtélyes cseh mutáns

Mikor fedezték fel?

A lengyelek szerint náluk ez a mutáns támad, a csehek szerint viszont ilyen nem létezik. A csehek és a szlovákok az angol vírusnak tulajdonítják a járvány súlyosbodását, nem egy „saját” mutánsnak.

Jelen van nálunk is? 

Igen, Müller Cecília országos tisztifőorvos a héten jelentette be, hogy megjelent.

Súlyosabb betegséget okoz? 

Nem tudjuk.

Gyorsabban terjed? 

A cseh és a szlovák adatokat nézve valószínűleg igen, mindkét ország egészségügyén óriási a nyomás. 

Hatásosak ellene a nálunk engedélyezett oltások? 

Nem tudjuk.

Megfertőzi a betegségen már átesetteket? 

Nem tudunk ilyen esetről. 

Miben különbözik a korábbi változattól?

Nincs információnk.

×××

Vagyis éppen mire a tömeges oltásokkal sikert érhetnénk el, itt vannak a mutánsok, kész vakcináink pedig a közel egy évvel ezelőtti „vírusállapot” ellen optimálisak. A tudósok hangsúlyozzák, hogy néhány hét alatt elkészülnének az új mutánsölő vakcinákkal, de még így is hosszú hónapok alatt lehetne ezeket bevetni, hiszen megint elkezdődne a klinikai vizsgálatok sora. (Ez úgy történik, hogy az egyik csoport valódi vakcinát kap, a másikat pedig placebóval oltják, majd néhány hét múlva megnézik, melyikből hány fertőződött meg a vírussal.)

Soha véget nem érő versenyfutás kezdődhet a mutánsokkal: mire egyik ellen engedélyezik az oltást, sikerül legyártani és tömegeknek beadni, már itt lehet egy következő. A tudósok érzékelik, hogy változtatni kell, és erre az új, a mutánsok uralta járványszakaszra készülnek a cikkünk elején említett rendkívüli kísérlettel. 

Mennyivel gyorsabb lenne, ha a beoltanának valakit, és utána megfertőznék, mert így néhány napon belül kiderülne, hogy az oltóanyag kivédi-e a betegséget. Néhány ember áldozata milliók életét menthetné meg. Csakhogy ilyen vizsgálatokat az európai etikai elvek alapján eddig nem lehetett végezni. A leghíresebb tömeges emberkísérlet sem Nyugat-Európában, hanem nálunk történt. A járványos gyermekbénulás ellen az Egyesült Államok hatóságai nem engedték a Sabin-cseppek bevetését, mire az orosz származású Albert Sabin a Szovjetunióba utazott és sikerült meggyőznie Hruscsovot, az ország akkori vezetőjét, hogy próbálják ki a védekezésnek ezt a módját – élesben. Magyar László András orvostörténész szerint így kezdődött meg az ötvenes években a „béketáborban”, vagyis a szocialista országokban a Sabin-csepp tömeges alkalmazása. Szerencsére a kísérlet sikerült, és sok ezer gyermeket védett meg a fertőzéstől Magyarországon is. 

A mostani brit kísérletnél ennél messzebb mennek, mert itt nem oltanak, hanem fertőznek, de csak fiatal, egészséges önkénteseket. Ha elkapják a koronavírust, az egyik legdrágább vírusellenes készítménnyel, a magyarországi betegeknél is bevetett remdesivir hatóanyaggal kezdik azonnal gyógyítani őket. A fertőzés korai szakaszában ez hatékony gyógymód, viszont olyan drága, hogy nem adható minden vírusgazdának.)

Nemcsak a tudósok, de a politikusok is érzékelik a mutánspánik jeleit: az Európai Bizottság ma, csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján is szóba kerül, hogyan lehet felgyorsítani az új variánsok elleni biztonságos oltóanyagok engedélyezési eljárását. A gyártók szeretnék elérni, hogy a „ráoltás”, vagyis a normál vakcina harmadik oltással való megerősítése (a mutánsok ellen is védő oltóanyaggal) sokkal gyorsabban kapjon engedélyt, mint az eredeti készítmény.

Tömeges oltás Spanyolországban (Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP)

A világnak fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre: mi történik, ha jön egy, az eddigieknél sokkal halálosabb mutáns? Szerencsére ennek nincs jele, és lehet, hogy az ijedelmet részben a média okozza, mert végre talált egy olyan virológiai szakkifejezést (mutáns), amelyet a sci-fikből minden olvasó megért és kellően borzong is tőle. A vírus tulajdonságai valóban megváltoztak, de hangsúlyozzuk: nincs rá bizonyíték, hogy súlyosabb betegségeket okoznának. Az angol verzió következtében több jelzés szerint valóban megnőtt a halálozás, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt vadabb vírus okozza vagy a kórházak egyszerűen kisebb hatékonysággal tudnak gyógyítani, ha ilyen sok a koronavírusos. (Ha több a fertőzött, értelemszerűen több lesz az enyhe eset, de a súlyos is, többen kerülnek lélegeztetőgépre és többen halnak meg.) 

Az angol mutáns azért sokkal fertőzőbb, mert a koronavírust sokan légzőszervi betegségnek gondolják, amely torokfájással, tüsszögéssel vagy köhögéssel kezdődik. A mutáns esetén viszont az első jelek között jóval gyakoribb a hasmenés és a fejfájás. Mire a fertőzöttek egy „tipikus” panaszig eljutnak, és rájönnek, mi bajuk, gyakran már több napja betegek, és szétfertőzik a családot meg a munkahelyüket. 

A megváltozott kórokozó miatt nekünk is változnunk kell. Szerencsére az angol verzió ellen a vakcinák védenek, amit bizonyít, hogy Angliában a tömeges oltások hatására meredeken zuhan az új fertőzések száma. Viszont körülményes válaszokat kapunk arra a kérdésre, hány százalékos hatékonysággal védenek a vakcinák az új mutánsok ellen. A kísérleteket ugyanis több esetben nem embereken, hanem laboratóriumi mintákon végzik, és ezeket az eredményeket nem lehet utóbb százalékokra átszámolni. 

A dél-afrikai változatnál szerencsések voltunk, mert az AstraZeneca dél-afrikaiak ezrein is kipróbálta a termékét. Így amíg a többi gyár nagyvonalúan kijelentette, hogy az oltásuk hatásos, de azt nem mondták el, mennyire, a legrosszabb eredményt pont az AstraZeneca oltóanyaga nyújtotta. Dél-Afrikában kétezer 31 éves átlagéletkorú egészséges önkéntesen vizsgálták az oltóanyag hatásosságát, és csak 22 százalékban találták hatékonynak a betegség enyhe formájával szemben. Vagyis hatástalan. Ez azonban nem jelenti, hogy a súlyos esetek ellen sem véd. A 2026 alany közül egy sem került kórházba, és meg sem halt senki, igaz, a placebót kapók közül sem. Tehát nem biztos, hogy az oltóanyag nem jó a dél-afrikai mutáns által okozott súlyos betegség ellen, mindössze annyit állítottunk, hogy ez a vizsgálat nem volt alkalmas ennek bemutatására.

A dél-afrikai vírus egyre nagyobb számban van jelen az Egyesült Királyságban is, és egyelőre nem érkezett hír arról, hogy az oltott személyek megfertőződtek volna, pedig milliószámra oltanak az AstraZenecával. Nálunk is egyre többeknek ajánlják fel ezt az oltóanyagot, és sokan vacillálnak, mert senki sem szeretne védtelen maradni egy gyorsan terjedő mutáns ellen. Fontos azonban tudatosítani, hogy mi most az angol mutáns keltette hullám ellen védekezünk. 

A skóciai közegészségügyi szolgálat adatai szerint a Pfizer és az AstraZeneca terméke már az első dózis beadása után 81 százalékkal csökkentette a 80 éven felüli oltottak körében a kórházba utaltak számát. A Magyarországon használt két keleti vakcina gyártója is azt állítja, hogy ugyan kisebb hatásfokkal, de termékeik védenek a mutánsok ellen. 

A gyártók máris nagy lendülettel fejlesztik az új oltóanyagokat, közben a tudósok mixoltásokkal kísérleteznek.

Jelenleg az összes oltást meg kell ismételni, ennek mRNS technológián alapuló Pfizer és Moderna esetében nincs nagy jelentősége, a vektorvakcináknál annál inkább. Több oltóanyag is arra épül, hogy a vírus különös ismertetőjelét, a tüskefehérjét kódoló gént egy ártalmatlan és inaktív hordozóvírussal, egy úgynevezett vektorvírussal juttassa be a szervezetbe. Az oltás akkor hatásos, ha az immunrendszer még sosem találkozott a vektorvírussal, amit az ismétlőoltással csak úgy lehet kikerülni, ha mindkét alkalommal más vektorvírust  használnak. Egyébként a második adag beadásakor a szervezet már idegen behatolóként küzd a vektorvakcina ellen, és ez a csökkenti a védőoltás hatásosságát. 

Az AstraZeneca, amely két ugyanolyan vektort használ, 70,4 százalékban véd a tünetes fertőzésektől. Ez nem a legmagasabb érték, de a koronavírus nem az enyhe fertőzések miatt veszedelmes, hanem azért, mert az esetek egy részében kialakul egy második, gyulladásos, súlyos állapot. Az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett oltóanyag ez ellen a klinikai vizsgálatok szerint száz százalékban véd, s ez a lényeg. Az orosz Sputnik V 90 százalék feletti hatékonyságú a Lancetben megjelent tanulmány szerint. A különleges hűtést nem igénylő, „egylövetű” Janssen – amelynek rövidesen európai engedélye lehet – 72 százalékban nyújtott védelmet a súlyos állapot ellen az Egyesült Államokban, 66 százalékban Latin-Amerikában, ahol a brazil mutáns nagyobb számban lehet jelen, és 57 százalékban Dél-Afrikában, 28 nappal a vakcina beadását követően.

Mi történik, ha jön egy új vírusváltozat, amely rontja a régi oltóanyagok hatékonyságát? A tudósok most a már említett mixoltásokkal kísérleteznek, vagyis az ismétlőoltásként például nem az AstraZeneca második adagját, hanem a Pfizert, a Sputnikot vagy fordítva. A Pfizer „ráoltást” tervez, tehát egy harmadik vakcinát, amely a mutánsok ellen is magas hatékonysággal véd. A vírusváltozatok ellen esetleg gyengének bizonyult oltásokat így javíthatnák fel akár egy másik gyár vakcinájával, és most ehhez szereznek tapasztalatokat. 

Az AstraZeneca és a Pfizer európai fejlesztései jelzik, hogy nem egyszeri oltásra rendezkednek be: a most zajló óriási vakcinálási kampány mögött már felsejlik egy következő, amikor a mutánsok ellen gyorsan kifejlesztett új oltóanyagokat kezdik ontani a gyártósorok. A kérdés csak az, hogyan lehet az ember gyorsabb a vírusnál, amely szaporodás közben óhatatlanul „másolási hibákat” vét és vírusvariánsok tömegeit hozza létre, amelyekből néhány sikeresebb lehet az eredetinél és új járványhullámokat okozhat. 

A vírus most először azonban emberére talált: egyre több országban látjuk, hogy az oltások tömegméretben milyen hatásosak. Magyarország is úgy néz szembe a harmadik hullámmal, hogy az egészségügyi dolgozók és az idősottoni lakók jó részét már immunpajzs védi a fertőzés ellen.


Nyitókép: Mustafa Ciftci / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál